Kétszer is felmentették az ittas rollerest, harmadszorra a jogsija is ugrott
Az elektromos rollerek jogi kategorizálása sokat fejlődött az évek során, a készülőfélben lévő új KRESZ-nek azonban még lesz mit tisztáznia ezen a területen. Ameddig azzal elkészül a jogalkotó, az ittasan e-rollerezőket addig is szankcionálni kell valahogy. Ez viszont nem minden bíróságnak megy elsőre.
Olvasónk megpróbáltatásai idestova öt éve tartanak. Nem ártatlan ő sem, hiszen ittas e-rollerezésen kapták a rendőrök, de erre a jogi huzavonára azért nem számított. A történet egy nyáresti mulatozást követően indult 2020-ban, amikor olvasónk jelentős mennyiségű szeszes ital fogyasztását követően pattant fel a 250 W teljesítményű elektromos kétkerekűjére. Messzire nem jutott, az első sarkon félreintették a rendőrök.
A szonda 0,69 g/l (ezrelék) értéket mutatott. Az intézkedő rendőröket nem nagyon hatotta meg olvasónk védekezése, miszerint ez egy olyan jármű, amelyet ittas állapotban is szabad vezetni. Majd a bíróságon tessék ezt elővezetni, ott lesz rá mód - szerelték le.
Olvasónk mérhetetlenül fel volt háborodva az előállítás és a vérvétel kapcsán. Álmában sem gondolta volna, hogy ilyen helyzetbe kerül. Aznap direkt váltott át az autójáról a rollerére, tudta, hogy italoznak majd. Korábban körbekérdezett a KGFB biztosítójánál és a rendőr ismerőseinél is: szabad-e ittasan rollerezni?
Itt azért tennénk egy erőteljes felkiáltójelet: függetlenül a hatályos szabályozástól, ittasan ne vezessünk semmilyen járművet – biciklit, rollert se – , mert egyszerűen balesetveszélyes. Tessék taxit-sofőrszolgálatot hívni, józan baráttal hazavitetni magunkat vagy egyszerűen gyalogolni!
A rendőr ismerőse arról tájékoztatta, hogy az e-rollerek jogi megítélése nem egységes, a KRESZ sem említi őket gépi meghajtású járműként, ezért inkább kerékpárnak tekintendő, enyhébb alkoholfogyasztási szabályokkal karöltve. A biztosítótól csak annyit tudott meg, hogy (akkor még) nem köthető ezekre KGFB.
Olvasónk a beszerzett információk alapján arra jutott, hogy elektromos rollerrel bátran közlekedhet ittas állapotban is
A sztori nem is emiatt érdekes, ilyen meggondolatlan következtetésekre bárki juthat. Az már sokkal érdekfeszítőbb, hogy az elsőfokú bíróság felmentette olvasónkat a vád alól. Álláspontját azzal indokolta, hogy egy ilyen bizonytalan és kimunkálatlan szabályozási környezetben teljesen hihető, ha a sofőr tévedésbe esik és abban a tudatban pattan ittasan e-rollerre, hogy ez valójában nem is bűncselekmény (társadalomra veszélyesség hiányában).
Tévedés
Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott.
Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van.
Nem zárja ki a büntethetőséget a tévedés, ha azt gondatlanság okozza, és e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli.
Ténybeli tévedésről akkor beszélünk, ha a tényállásszerű cselekményt megvalósító személy tudata az elkövetéskor nem fogta át a konkrét bűncselekmény törvényi tényállásának valamennyi tárgyi oldali ismérvét. A ténybeli tévedés akkor zárja ki a büntetőjogi felelősséget, ha az olyan tényállási elemre vonatkozik, amit a szándékosságnak át kell fognia. Például, ha alkoholmentes sört ivott a sofőr, később azonban kiderül, hogy egy szerencsétlen kavarodás miatt mégis alkoholos italt fogyasztott, amiről nem tudott.
Társadalomra való veszélyességgel kapcsolatos tévedésről akkor van szó, ha az elkövető abban a téves feltevésben van, hogy amit csinál, azt alapvetően nem tiltja a jog és az össztársadalmi értékítélet szerint sem erkölcstelen, vagy helytelenített. Erre a feltevésre azonban alapos oka kell, hogy legyen.
Alapos oknak minősül például, ha a büntetőjogi irodalomban, szakkönyvekben írt jogértelmezés szerint vitatott egy bűncselekmény értelmezése, de az is, ha egy olyan állásfoglalás helyességében bízik a nyakon csípett elkövető, amiről megalapozottan gondolhatta, hogy hitelesnek tekinthető. Például amikor a hatóság vagy az ügyvéd írásban adott - egyébként téves - állásfoglalására hivatkozik.
Az ügyészség ezzel viszont nem értett egyet, fellebbezést nyújtott be az elsőfokú ítélet ellen. A másodfokú bíróság újra felmentette olvasónkat, ezúttal úgynevezett ténybeli tévedésre alapozván. A másodfokú ítélet indokolása szerint az e-rolleres abban a tényben volt tévedésben, hogy az általa vezetett elektromos roller gépi meghajtású járműnek minősül-e, azaz a használatával megvalósítható-e a járművezetés ittas állapotban bűncselekmény.
Az illetékes főügyészség ezt a döntést is nonszensznek tartotta, ami miatt úgynevezett felülvizsgálati indítvánnyal fordult a Kúriához, mint legfelsőbb bírósági fórumhoz: tegyenek már rendet végre ebben a kérdésben! A Kúria nem teketóriázott, mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte és az egész eljárás teljes megismétlésére utasította az illetékes bíróságot. Meglátása szerint semmiféle tévedésről nem volt szó, hiszen az e-rolleres pontosan tudta, hogy hol, mivel, milyen mennyiségű alkohol elfogyasztását követően közlekedik.
A Kúria leszögezte, hogy ilyen esetben a büntethetőségi akadály még nem valósul meg azáltal, hogy sofőr nincs tisztában a jogszabályok vagy a joggyakorlat konkrét tartalmával, vagy egy helyzetet jogilag bizonytalannak tekint
Ezen túlmenően, ha lett is volna tévedés, annak alapos okra való visszavezethetősége – ami nem ténybeli, hanem jogi értékelés kérdése – szintén hiányzik az ügyben a Kúria szerint. A rolleres által konkrétan nem nevesített, le sem ellenőrizhető személyekre hivatkozás legfeljebb célszerű védekezésnek, de alapos oknak biztosan nem tekinthető - mondta ki a bíróság.
az elektromos rollerek gépi meghajtású volta minden vita feletti!
Érvelésük szerint a jogi szabályozás bizonytalansága nem jelenti azt, hogy az ilyen magatartás a társadalomra nem veszélyes. Köztudomású tény ugyanis, hogy a szeszes ital fogyasztása veszélyt jelent a járművezető vezetői képességeire. Mivel az elektromos rollerrel való közlekedés vezetői készségeket igényel, az sem lehetett kétséges, hogy annak ittas állapotban való vezetése közlekedésbiztonsági szempontból veszélyes és társadalmilag helytelenített.
A jog nem tudása senkit sem mentesít!
Leszögezte a Kúria azt is, hogy az ismeretlen személyazonosságú, beosztású és végzettségű rendőrök magántermészetű, nem szolgálati viszonyban kinyilvánított, nem is konkrét ügyre vonatkozó, hanem általános jellegű véleménye a hatóság hivatalos közlésének nem tekinthető.
A Kúria már évekkel korábban, számos döntésében kifejtette, és annak kapcsán következetes bírói gyakorlat is alakult ki, miszerint elektromos kerékpárral/rollerrel a járművezetés ittas állapotban bűncselekménye – a beépített erőgép teljesítményétől függetlenül – elkövethető, az a jármű KRESZ szerinti járműkategóriába sorolásával semmiféle összefüggésben nincs.
Éppen emiatt van az is, hogy 2013-óta az új Btk. a járművezetéstől eltiltást kötelező jelleggel rendeli alkalmazni ittas sofőröknél. Ráadásul önálló büntetési nemként, a vezetés engedélyhez kötöttségétől függetlenül (akkor is ugrik a jogsi, ha a konkrét rollerre nem is kellett soha vezetői engedély).
A Kúria az ittas e-kerékpározás és e-rollerezés témájában hozott határozataiban pedig már többször következetesen kifejtette, hogy
gépi meghajtású az a jármű, amelyet gép hajt, a motor teljesítményétől függetlenül
Ez a járműkategória nem azonos a KRESZ 1. számú függelék II. pontjában írt „gépjármű” kategóriával. Ilyen szempontból közömbös a gépi meghajtást biztosító erőgép hajtóanyaga, teljesítménye és az adott járműre más vonatkozásban irányadó jogi szabályozás is. Például, hogy kell-e hozzá jogosítvány.
Olvasónk nem úszta meg a büntetést, a jogosítványát is bevonta a bíróság, ügyére pedig öt évvel az elkövetést követően került csak pont. Tanuljatok az esetéből, ittas állapotban kerüljétek mindennek a vezetését, amit gép hajt!
