szerelés 13 - Totalcar

Visszaépítettük utcai járműnek

Második 24 órás versenyét nyomta végig a kis Honda Dio ZX, most ismét utcai motor lesz. Egy darabig.

Kötélvégre került az elronthatatlan motorom

A mentés extrémre sikerült, és egyből két hibát sikerült feltárni.

Szeretjük, hát megmentjük

Szívünkhöz nőtt ez az öreg japán vacak, ráadásul 24 órát kell bírnia nyélgázon.

Meglesz-e Szicília? Egyelőre igen!

Mire ezt olvassák, már pucoljuk az autót, tömjük a táskákat, mert alig pár óra és nekivágtunk a távoli szigetnek. Amikor ezt írom, csak annyit tudok: alig egy napja még a sarokig se lehetett elmenni az autóval.

Irány Szicília! A legalkalmatlanabb járművel...

Most épp bakon áll, nincs kereke, de ha lenne, akkor se tudná forgatni azokat semmi, mert fontos darabok hiányoznak a hajtásláncból. Így állunk most, négy héttel a nagy szicíl túra előtt. Akkor is - legyünk optimisták.

Megették a nyüvek a Mercit

Sose undorodtam a férgektől, inkább viccesnek láttam őket, bár amikor papírzacskóból cseresznyét szemezgetve, Moraviát olvasgatva a Rába-parton, fél kiló után vettem észre, hogy minden szem kukacos, akkor kicsit megindult bennem valami, még katonakoromban. Azóta köszönöm semmi, de most, egy életre megutáltam őket. Ugyanis elpusztították, ami a legnagyobb érték volt a Pontonban.

Megy!

Eljutottunk ide is. Már csak egy szabad, csillagfényes szombat este kell, és nekiindulok az első bejáratós próbaútnak a nagygenerál után. Nem árt tudniuk – nem véletlenül nem írtam két hónapja Dezsőről, rettentő piszmogással teltek a hétvégék.

Ez együtt nőtt fel a gyerekeimmel

Egy korábbi posztból sokan már talán tudják – hazajött a Puch.

Négy hét, és ez Rómába indul

Már csak egy hónap van hátra az indulásig.

Halkan mondom... Talán összeállt

Két hét múlva ilyenkor madárcsicsergésre ébredünk Földváron, kiverjük a szemünkből a csipát a mosdó szélén, mint hamut a nagypapi pipájából – elég az alliterációkból –, azt a három, S-es méretű Tesco-szatyrot, amit összekészítettünk a kéthetes útra (és egyáltalán befér), betömjük a Bianchi fenekébe, a gyerekeket bezavarjuk a hátsó ülésre, mi Katival felhajtunk egy kávét, majd a vásznat a kocsiban a fejünk fölött, lenyúlok a kézifék mellé, szívató fel, indítókar meghúz, és a kamionmentes pályán máris Trieszt felé robogunk, távoli célként Rómát megjelölve piros filctollal a térképen.

Egy laza nap, és talán működik megint

Lassan egy éve szedtem szét a Dezső nevű Ponton-Mercedest. Akkor fogalmam se volt, mennyi idő alatt állok megint az indítás előtt. Ahhoz képest jól mennek a dolgok.

Rulettkerék 3.: Ennyit az órarugóról

Szétborítottuk a váltót, ránéztünk és megállapítottuk, hogy ezen egy 1300 forintos rugószett nem segít. Megoldottuk.