TB Tesztek 11 - Totalcar

Ha ő a szép, miért nekem kell szenvednem?

Több lett, maradhat?

Járt utat a járatlanra ne cseréld, szól a bölcs, kissé elcsépelt és sokak által örökérvényűnek hitt mondás, amely időről időre azért megdől. A motorgyártásban leginkább a progresszivitás és az észszerűség jegyében vállalják a hagyományok bravúros felrúgását, és úgy tűnik, az utóbbi időben a Ducati ebben is élen jár.

Három literrel nyélgázon

Kettőszáznyolvanöt kilométer. Ennyit utaztunk néhány óra alatt Apátistvánfalvára, az ország nyugati csücskébe feleségemmel az NMAX125-ön. Nyilván vannak erre sokkal alkalmasabb motorkerékpárok is, de ha valakinek csak A1-es jogsija van, akkor szűkek a lehetőségek. Azonban az eddigi összes próbált 125-ös közül egyértelműen ez a legjobb a feladatra. Például belefért négynapi cuccunk.

Még mindig randa, még mindig tökéletes

Hét éve az egyik első tesztmotor, amire ráülhettem, a legelső MT-07-es volt. Akkor úgy voltam vele, hogy ha majd lesz használt is olcsón, veszek egyet. Ma is így vagyok vele, de alig van használt, és ami akad, azt is majdnem új árban adják.

Ott van a zsebében a rugós kés

A Ducati elköszönt már a csörgős száraz kuplungtól, a Multistrada V4-ből kimaradt a desmo vezérlés, az új Monsternél a pedig a térhálós váz.

Durvának tűnik (de nem bánt)

Szegény Zrínyi Miklós is rosszul mérte fel a helyzetet a vaddisznós találkozáskor, és ugyancsak elhamarkodottnak tűnhet ugyanez a megállapítás egy százhatvan lovas ezres csupasz esetében. A BMW-nek azonban sikerült mértéket tartani: az új S 1000 R durvának tűnik, de nem bánt.

Nem egytrükkös póni

Bő tíz éve komplett túramotor-kínálata volt a Hondának. Ott volt a Deauville, a Pan European, a Gold Wing (ez a kakukktojás, mert ma is létezik), sőt én még a CBF1000F-et is idevenném. Aztán jöttek melléjük a crossoverek, mint a VFR800X és a VFR1200X - és ma már egyik sem kapható. Ennek az öt modellnek a helyét próbálják kitölteni az egy szem NT1100-zal.

Ha ez a jövő, akkor még egy keveset éljünk a mának

2021-ben még a kis gyártók és a feltörekvő távolkeletiek is olyan motorokat dobnak piacra, amikbe nehéz belekötni. Erre Európából kapunk egy olyan elektromos robogót, ami mintha nem lenne befejezve. És még drága is. Cserébe még így is - vagy épp ezekért - szerethető, és lehet, hogy végső soron megéri.

Nem a tájra fogsz emlékezni

Továbbra is fenntartom a véleményemet crossover témában, mely szerint a mindenre jó dolgok semmiben sem jók igazán. Az autós világban a magasított öszvérek vásárlását általában praktikusnak tűnő okokkal szokás magyarázni. Hiszen a magas ülésbe könnyű beszállni, onnan jobban átlátni a forgalmat, és a térérzet is jobb – de valljuk be, ezek igazából az öregedés jelei.

A régi bugi

Ha a Tiktokról meg Facebook csoportokból szedted össze a motoros ismereteidet, akkor kínozhatsz napestig, nem fogom tudni elmagyarázni, mi ebben a jó. De nem is szükséges, akkor ez a motor nem neked szól. Mert lehet, hogy a Suzuki vezetőségében idióták ülnek, akik pont akkor veszik le a kínálatból a GSX-R1000-et, amikor megnyerik az Endurance-vébét és behúzzák a GSX-RR-rel a MotoGP-t, a fejlesztők azért nagyon tudják, hogy mivel lehet megfogni az oldschool arcokat.

Igásló felnyergelve

Helyesen mérlegelni állati nehéz. A motoros terapeutáim igyekeznek az igaz ösvényen tartani, de a probléma általános: a vágyaink, az igényeink és a lehetőségeink három különböző halmazban vannak. A halmazok metszeteire viszont magasról tojunk, és józan ész nélkül a vágyak döntenek.

Van okod félni

„A megállíthatatlan, száguldó veszedelem!” A Mad Max első részének elmebeteg ámokfutója ugyan autóval terrorizálta az ausztrál prérit, de egy közel kétszáz lóerős csupasz motorról sem a józan ész jut elsőre az ember eszébe. Szerencsére az új ezerkettes Speed Triple a túláradó teljesítmény ellenére nem különösebben veszedelmes, de azért nem árt tisztelettel közelíteni hozzá.