Ezt hogy merték megtenni a Toyotánál?

2016.03.02. 12:26 Módosítva: 2016-03-02 13:51:19

Genfben a Toyota is a szokásos séma szerint építi fel a standját. Az érkező általában egy hibrid autó metszetébe botlik, középtájt pedig mindig van egy lökött autó, ami nem jó semmire, de vicces. Az idén egy Kikai nevű buborékot hozott össze a cég barkácsszakköre, három üléssel, tolóajtókkal, hátulra pedig befaragták a hibrid Yaris hajtásláncát az 1,5-ös benzinmotorral. Nagyjából ennyit ér a dolog, a lényeg teljesen más. A fontos modellek egy részét viszont kissé eldugták.

Mondjuk ez nem igaz a C-HR nevű kompakt crossoverre, ami 4,3 méteres hosszával nagyjából akkora, mint egy Nissan Qashqai vagy Renault Kadjar, viszont nem simul az egyen-SUV-ok egyre követhetetlenebb áradatába. Sőt. Elsőre inkább a Nissan Juke konkurensének tűnt, talán a dilis forma miatt, de az életben azért rögtön látszik: ez bizony nem kicsi. Persze azért a RAV-4-nél kisebb vagy fél számmal.

Állítólag három földrészen tervezték, talán kicsit túl is tolták a dögösség-potmétert, a C-HR annyira elegáns, mint egy futócipő: semennyire. De ez egy csöppet sem baj. Egy kicsit rájátszottak a kupés vonulatra is, de szerencsére nem egy újabb BMW X6 klónt sikerült összekalapálniuk. Inkább az oldallemezt kanyarították fel annyira, hogy sokkal inkább tűnjön csapottnak  a tető vonala, mint amilyen valójában. A feketített felületek és az egészen hihetetlenül elkeskenyedő ablakrés becsapja a szemet, szinte ugyanazt a hatást kelti, mint az eredeti formatanulmány. Szinte mindent alárendeltek ennek a formának.

Az autót nem nyitották ki, de valószínűleg normál magasságú emberek is beférnek a hátsó ülésére, a kilátás olyan, mint egy második világháborús bunkeré. Valószínűleg a belső tükör is inkább csak dísz a tetőszárnnyal megkoronázott ötödik ajtó üvegfelületét elnézve, de ez is belefér. A dülledő, neo-tupperware stílusú ledes hátsó lámpa viszont eléggé emlékeztet az aktuális Honda Civicére.

A Toyota tervezői tehát bevették a lazaságtablettát, amit az elmúlt években valahol elzárva tároltak Toyota Cityben. A C-HR egy olyan vonulat, amilyen nem volt korábban, ezért nem lehet a sablonokból és a bevált megoldásokból építkezni. A technikához a Toyota új TNGA modulrendszerét vették alapul, akárcsak az új Priushoz. Dízelmotort nem is terveznek, az alap az Aurisból ismert 1,2 literes, négyhengeres turbós benzinmotor lesz (116 LE), alternatív megoldásként ehhez is rendelhető a Prius új, 122 lóerős hibrid hajtáslánca – utóbbi szigorúan fronthajtással, de az alap benzinmotorhoz kínálnak összkerékhajtást is. (Egyes piacokra készítik majd egy kétliteres benzinmotorral is, de az nem jön hozzánk.) Ám ennek ellenére nem spórolták el a rendes, multilink futóművet hátulról.

A C-HR-nél egy részleg nem erőltette meg magát: a névadók. A modell valóban ezzel a tanulmányautó-típusjelzéssel kerül majd piacra, Magyarországon valamikor november táján. A belsejét egyelőre nem mutatták meg a nyilvánosságnak, de egyesek szerint az új Prius stílusát követi a belső dizájn, ami jó hír – ezt majd valamikor júniusban tudjuk meg, amikor feltárul a titkos belső. A típust egyébként Törökországban gyártják.

Úgy tűnik, a show-t a C-HR vitte el, de azért egy sarokban ott ácsorgott még a Hilux is, ami csak Európában újdonság, hisz már egy ideje már a Távol-Keleten és az ex-Szovjetunió területén is megvásárolható az új nemzedék. Az európába szánt EURO VI-os modellek Dél-Afrikában készülnek majd, kezdetben egyféle, 150 lóerős, 2,4 literes dízelmotorral, amely 400 newtonméternyi nyomatékot ad le, ha muszáj.

A Hilux 7,5 centivel hosszabb, mint a régi, így a hossza meghaladja az 5,3 métert. Felépítése természetesen alvázas, hátul laprugókkal és dobfékkel, a terhelhetőségét 1040-1050 kilóra, a vontatható tömeget pedig 3,2 tonnára növelték.

A Hilux formavilága leginkább az amerikai Toyota SUV-okéra hajaz, kevésbé szögletes, mint korábban. Annyira ugyan nem merész, mint mondjuk a Mitsubishi L200, viszont az utastere egészen személyautós. Nyilván nem a melós, hanem a nagyképernyős-navis-automata vészfékezős-led-lámpás csúcsváltozatokat állították ki belőle. Hozzánk júniustól érkezik az új pick-up, és mindhárom kabinnal (szimpla, extra és dupla) elérhető lesz, bár felénk főleg a duplakabin a népszerű. A hátsókerék-hajtású változatot nem importálják majd, nincs is értelme, nálunk mindenki az összkerekest veszi. Kézi és automata váltó is lesz hozzá, mindkettő hatfokozatú.

Bár a kiállított Proace Verso valójában soküléses személyautó, a Proace legfontosabb feladata, hogy a márka krónikus furgonhiányát megoldja, amúgy pedig a Peugeot-Citroen-Toyota trió közös gyermeke, a PSA gyárában készül. Nyár elejére megjönnek a lemezelt furgon változatok, kora ősztől a körbeablakozott haszongépjárművek (Van és az üléses Combi kivitel), a Verso VIP személyautó pedig csak novemberben érkezik. Háromféle hosszban készül a típus, 1,6 és 2 literes Peugeot dízelmotorokkal.

Az ünneplést a Lexusnál is megtartották, mert már túl vannak az egymilliomodik hibrid eladásán, szédületes szám. Ezzel a lendülettel leleplezték az LC500h nevű hibrid szuperkupét, de ahogy az ember a standon sétálgat, elgondolkozik, mi a francért nem képes a Lexus az egyre követhetetlenebb palettáján emberi nevekkel megkülönböztetni a modelleket. Hogy mást ne mondjak, egy japán ki sem tudja ejteni azt, hogy RC, hanem azt mondja helyette, hogy LC (és fordítva) márpedig mindkettő Lexus kupét jelöl, és akkor még jönnek az NX, RX és társai. Apropó RX (tudják, ez egy crossover/SUV), itt volt már az új generációja is, amely ugyan nem világpremier, de januártól kapható – brutális, ívelve dudorodó hűtőmaszkja mögött az új, kétliteres turbós benzinmotor is megtalálható. A formatervére komoly hatással volt a kubista festők munkássága, ebben egészen biztos vagyok.