hirdetés

Csõdbe megy a Csiki-Bege?

Kemény hónapon vannak túl a Csiki-Bege cégcsoport autós
vállalkozásainak munkatársai és vezetői. Ahogy arról alig egy hónapja
beszámoltunk,
csődvédelmet kértek a Csiki-Bege Kereskedelmi Kft.,
a Csiki-Bege Autoplaza Kereskedelmi Kft. és az Automax
Flottakezelő Kft. számára. Elsőre mindenki azt hihetné, hogy ezt
a döntést meghozni a legnehezebb, és hogy ezután már nincs
kiút. De a valóság mindkét feltételezésre rácáfolt.

Egyrészt a valódi feketeleves csak a bejelentés után
következett. A partnerek, beszállítók, vevők és persze hitelezők
nagy része nem értette a különbséget a
csődvédelem és a felszámolási eljárás között. Röviden: előbbi arra van, hogy
miközben az érintett cég folytatja működését, egyfajta védelem alatt
állva megpróbálja rendezni a sorait, tárgyaljon hitelezőivel és
elkészítsen egy vészforgatókönyvet, amivel kilábalhat a nehéz
helyzetből. Felszámolási eljárás csak akkor jön, ha nem jár sikerrel
a csődvédelem alatti átszervezés. A felszámolás nagyjából
a cég életének a végét is jelenti: működését beszüntetik, és
hitelezői viszik a vagyonát. A Csiki-Bege autós
vállalkozásainak a hatékony csődvédelemmel a felszámolást
sikerült elkerülniük.

„Elsősorban azért kerültünk kilátástalannak tűnő helyzetbe, mert
a hitelezőink összekaptak az általuk érvényesíthető zálogjogok
miatt. Az MKB Bank és a CIB Bank, a cégünkkel kapcsolatban
álló két nagy finanszírozó közül az egyiknek közokiratba voltak
foglalva a zálogjogai, a másiknak pedig nem” − emlékszik
vissza Dr. Csiki-Bege Lajos, a cégcsoport
tulajdonos-ügyvezetője.

„A bejelentésünk után tragikus időszak következett, rá kellett
jönnünk, hogy Magyarországon a csődvédelemből mindenki csak
a csőd szót érti. Ráadásul az is kiderült, hogy a jelenleg
érvényes csődtörvény rendelkezései néhol hiányosak, sem
a hitelezőket, sem a vállalkozásokat nem védik kellőképpen.
Olyannyira akut ez a probléma, hogy a csődtörvény épp
változás előtt áll, ami pont ezeket a hiányosságokat szüntetné
meg” − magyarázza a jogi hátteret az ügyvezető.

„Partnereink se késlekedtek: az importőrök lehívták
a bankgaranciáikat, szinte mindenki megpróbált inkasszót tenni
a számláinkra, a bizományos készleteket elvitték, pillanatok
alatt lebénult a működésünk. Olyan is előfordult, hogy valaki
jogosulatlanul hívta le a bankgaranciáját, nem is volt vele
szemben tartozásunk. Ekkor elkezdtünk egyesével egyeztetni
a partnereinkkel. Sikerült megállapodnunk a hitelezőkkel,
a biztosítékok fedezeti rendszerébe falat építettünk
a finanszírozók közé, így megszűnt ennek a kockázata.” Ezzel
azt érte el a cégcsoport, hogy az egyik bankkal szemben fennálló
tartozásának fedezetére − mondjuk egy készleten lévő autóra −
a másik hitelező pénzintézet semmiképp nem teheti rá a kezét.
Persze ettől még nem válik hirtelen nyereségessé − tehát életképessé −
a három érintett vállalkozás.

A megfejtés: óvadéki számla

„Hitelezőinkkel és az importőrökkel egyeztetve felkértünk egy külső
auditor céget, hogy közösen készítsünk egy reorganizációs tervet,
amivel megpróbáljuk láttatni, mi lehet a megoldás, hogyan
képzeljük el a jövőt.” Az átszervezések keretében
a Csiki-Bege autós vállalkozásainak 150 munkahelyéből 30-at
építenek le. Az elbocsátások kapcsán igen rossz tapasztalatokat
szerzett az ügyvezető arra vonatkozóan, hogy az állam hogyan segíti
a munkahelyek megtartását. Csiki-Bege Lajos állítja, ezek
a munkahelyek megtartását célzó alapok csak a szavak szintjén
léteznek. Főleg az értékesítési és adminisztrációs területeken
kényszerülnek leépítésekre, bár a vezetőség is átszervezésre
kerül, itt is lesz, aki elveszíti állását.

További megszorító intézkedés gyanánt csökkentik a szalonok
méretét, és új, nem az autós-motoros szegmensben működő bérlőket
csábítanak a Szentendrei úton található pláza így felszabaduló
területeire. Rövidülnek a nyitvatartási idők és
a közeljövőben azokra az üzletágakra koncentrálnak, amelyek most
is jól teljesítenek − ilyen például az autók szervizelése és
a bérautóflotta üzemeltetése. A leglátványosabb rész persze
a készletek, és így a finanszírozási szükségletek
csökkentését célzó akciózás.

Az egy hónapja még tökéletesen kilátástalannak tűnő megállapodás
a cég finanszírozói között egyetlen kulcsfontosságú tényezőnek
köszönhető. „Ahhoz, hogy egy vállalkozás kapjon 100 forint hitelt,
legalább 30 forintnyi saját tőkével kell rendelkeznie” − magyarázza
a helyzetet Csiki-Bege Lajos. „A válság hatására
devizahiteleink árfolyamai és a fedezetet biztosító, pár éves használt kocsik
értéke számunkra nagyon kedvezőtlen irányba mozdult el, kis túlzással
elvitte a teljes befektetett, 30 forintnyi fedezeti saját
tőkénket. Amikor ez bekövetkezett, a bankok követelték a 100
forintnyi hitelüket. De egy felszámolási, végrehajtási eljárásában
mindennapos, hogy a hitelértéknek alig 40-60%-át nyeri vissza
a bank, ennyiért tudja az eszközöket egy adósságfelvásárlónak
értékesíteni. Amin aztán a hiénák nagy boltot csinálnak, de
a bank így sokat bukik. Ez pedig nekik sem érdekük.”

Dr. Csiki-Bege Lajos

A Csiki-Bege csődvédelmének nyilvánosságra kerülését követő első
lavina után mindenki azt gondolta: egy cég végérvényesen megégeti
magát, ha csőd közeli helyzetbe került, és így a jövőben nem fog
tudni kereskedni, elveszíti az ügyfelek bizalmát. „Időközben azonban,
miután rendeztük sorainkat, sikerült a 20 függőben lévő
autóátadást megejteni. Sőt, megoldást tudunk nyújtani az
újautó-vásárlás problémájára, amikor az ügyfél befizeti az előleget,
majd hetekig a legnagyobb bizonytalanságban vár az autóra” −
állítja az ügyvezető.

Ezzel a problémával a Totalcar is foglalkozott a múlt
héten, a témáról megjelent
írás nagy port
kavart. Sok olyan − többnyire névtelen − hozzászólást olvashattunk
a cikk kapcsán, hogy ez a probléma nem is létezik, kizárt,
hogy a felszámolás alá kerülő kereskedő miatt az ügyfél elveszíti
az előlegét, nem kap autót, sőt, szerencsétlen esetben még
a nyakába vehet egy fedezet nélküli hitelt is. Csiki-Bege Lajos az
interjú alkalmával elmondta, hogy szerinte igenis létezik ez
a probléma, és valós veszélyt jelent az ügyfélre nézve. És ha
valaki, ő aztán tudja.

„Az újautó-vásárlás folyamatában
öt fontos szereplő érintett. A
vevő bemegy a
kereskedőhöz, és kiválaszt egy neki tetsző autót. Vagy egy
egyedileg gyártásba kerülő, vagy egy
importőri készleten lévő, vagy egy, a kereskedés telepén
álló kocsit. Befizeti az előleget, és szerződést köt a kocsi
megvásárlásához szükséges hitelről a
kiskereskedelmi (retail) finanszírozó bankkal. Az ötödik
érintett is egy pénzintézet, a
kereskedés készletfinanszírozó bankja” − tudjuk meg
a pontos főszereplőket Csiki-Bege Lajostól.

Az ügyfél által befizetett előlegnek vagy az importőrnél kéne
kikötnie, aki egyedi rendelésnél azt továbbítja a gyártónak, ha
viszont a saját készletén lévő autóról van szó, akkor annak
kereskedőhöz szállítása indul meg a beérkező előleg hatására. Ha
viszont a kiválasztott kocsi már a kereskedő udvarán áll,
akkor az előleg a készletfinanszírozó bankot illeti. Mindez
elméletben van így, a legtöbb esetben az importőrt
a készletfinanszírozó bankon keresztül fizeti ki a kereskedő.
Ez egyszerűsíti az ügymenet megértését − a lényeg az volna, hogy
az autó vételára a készletfinanszírozó bankhoz eljusson.

A megfejtés: óvadéki számla

Ugyanis ha ez megtörténik, a bank kiadja a kocsi
járműkísérő lapját (használt autónál a törzskönyvét), lehet
vizsgáztatni, forgalomba helyezni, névre íratni (használtnál átíratni),
majd ezek után át lehet adni az ügyfélnek. Addig nincs is semmi gond,
amíg az ügyfél és a kiskereskedelmi finanszírozó pénze −
a kocsi vételára − valóban és hiánytalanul el is jut
a készletfinanszírozóhoz.

De egy anyagi gondokkal küszködő kereskedésnél ez nem mindig van
így. Viszont ha a pénz nem érkezik meg a készletfinanszírozó
bankhoz, az nem adja ki a papírokat, úgy meg a kocsit nem
lehet átadni. Hogy hova tűnhet a befizetett előleg és
a retail finanszírozó pénze, azaz a kocsi vételára? Például
villanyszámlára, az alkalmazottak bérére vagy épp adótartozások
kiegyenlítésére költhetik el, hogy csak a legegyszerűbb eseteket
említsük.

„Egészen extrém esetben az is elképzelhető, hogy az adott autón két
hitel van, azaz két követelés kapcsolódik hozzá − nem sikerült zárni
a készletfinanszírozást, de már rajta a kiskereskedelmi hitel
−, és az APEH a végrehajtás során mondjuk tárgyi inkasszó
formájában lefoglalja” − erősít meg Csiki-Bege Lajos.

Csiki-Begének van egy mentőötlete, és bár a szakma nem tud
róla, de biztosítást is lehet kötni az ilyen esetekre. Érdeklik
a részletek? Lapozzon!

Csõdbe megy a Csiki-Bege?

„Finanszírozó partnereinkkel közösen sikerült kidolgoznunk egy olyan
banki terméket, ami megoldás erre a problémára” − állítja
a vállalkozó. „A készletfinanszírozónál nyitottunk egy úgynevezett
óvadéki számlát, amit kizárólag arra használunk, hogy az ügyfelek és
kiskereskedelmi finanszírozók pénzét összegyűjtsük. Erről nem fizetünk
rezsit, adót vagy munkabért, deklaráltan az autók árának
kiegyenlítésére fordítjuk azt itt lévő pénzt. Fontos, hogy az itt lévő
pénzeket csak és kizárólag a (készletfinanszírozó) bank tudja
felhasználni, ők is csak arra, hogy ezeket a finanszírozásokat
lezárják, amivel a kocsi felszabadul, átadható.”

Ez a módszer valóban biztosíték lehet arra, nehogy a pénz
eltűnjön a kereskedés gazdálkodásának süllyesztőjében. Persze ha
nagy gáz van, akkor inkasszót erre a számlára is dobhat mondjuk az
APEH. Ráadásul attól a pillanattól kezdve, hogy megérkezett
a vételár teljes összege az óvadéki számlára, addig
a pillanatig, amikor valóban a vevő tulajdonába kerül az autó
− amihez az kell, hogy megtörténjen a rendszámot, vizsgát,
forgalomba helyezést, kötelező biztosítást, zöldkártyát és forgalmi
engedélyt igénylő átadás-átvétel −, eltelhet akár egy hét is. Ezalatt
simán le lehet foglalni a kocsit − gondolom én, az ördög
ügyvédjeként, erős paranoiától hajtva.

A kereskedő azonban igyekszik megnyugtatni. „Ilyenkor már
a legritkább esetben fordul elő probléma, ha megtörtént
a kifizetés, utána pár nap alatt át lehet adni az autót. Közben az
APEH esetén határozatokra, egy bank inkasszójánál végzésekre van
szükség, ami azért időigényes dolog. A legnagyobb problémákkal nem
ebben a fázisban szembesülhetünk, hanem akkor, ha
a kereskedésben ’eltűnik’ az ügyfél befizetett pénze.”

Mivel Csiki-Bege Lajos vezető tisztséget tölt be a
Magyar Gépjármű-Márkakereskedők Országos Szövetségében , amelynek következő konferenciáján várhatóan
a kereskedések csődje miatti bizalomvesztés is téma lesz,
bizonyára ez az óvadéki számlás megoldás előbb-utóbb más
márkakereskedőknél is bevezetésre kerül. Van azonban még egy
alternatíva, amihez az importőröknek kellene hitelbiztosítást kötniük
kereskedői hálózatuk tagjaira.

Amikor az újautó-vásárlás veszélyeit firtató cikket készítettem,
megkérdeztem az márkaképviseleteket, hogy tudnak-e olyan biztosítási
formáról, amely csőd esetén kártalanítaná az ügyfeleket, akár úgy is,
hogy ők átvállalják az ügyfél tartozását, őket pedig kifizeti
a biztosító. Azok közül, aki válasszal tiszteltek meg miket, senki
sem tudott ilyen biztosítási formáról, pedig létező dolog. Egy olvasónk
hívta fel rá a figyelmünket, az alábbi keretesben olvasható
levelében. Most, hogy a szakma is tudomást szerzett róla, talán
használni is fogják. Szerintem nem volna butaság.