Éppenhogy elfér kettő, de azért tolja
Háttér
Jelenleg a gyorsforgalmi úthálózat
70%-án közlekedők fizetik az egész gyorsforgalmi úthálózat
fenntartási költségeihez a hozzájárulást, hiszen a 30%-a ingyen
vehető igénybe. Magyarországon jelentős a tranzitforgalom, amely
növeli a balesetveszélyt, és jelentős károkat okoz az úthálózatban.
Egy teherautó 30 ezerszer nagyobb elhasználódást okoz, mint egy
személygépkocsi.
Minden közúton közlekedő érdeke, egyben a tárca törekvése,
hogy az út elhasználódásáért legnagyobb mértékben felelős
tehergépjárművek nagyobb arányban járuljanak hozzá az út
fenntartását szolgáló bevételekhez. Ezt a
nehéztehergépjármű-forgalom rohamos, évi 10%-nál is nagyobb
növekedése is indokolja.
(Forrás: www.autopalya.hu)
A probléma felismerése – tanulmányút Itáliába
Minap voltam Olaszországban , és azt hittem, rosszat álmodom: a 86-os főúton
Csorna és Szombathely között egymást érték a kamionok.
Lengyel, cseh, belorusz, litván és az ördög tudja, milyen
nemzetiségű nyerges vontatók tolták egymást a kanyargós, keskeny,
tucatnyi falun átvezető úton. Ekkor még nem érett meg bennem a
gondolat, hogy utána kéne járni, honnan Szilsárkány, Vámoscsalád,
Szeleste ekkora népszerűsége a sofőrök között, de hirtelen megláttam
egy autószállító konvojt. Lengyel azonosító, lengyel termék:
személygépkocsik.
Nagy keservesen átverekedtem magam rajtuk, Szombathelytől Bucsu felé
nyom nélkül eltűntek, nem foglalkoztatott tovább a kérdés. Hozzák a
lengyel Opeleket a kis Szlovéniába, ott biztos kevésbé keresett, pár
ekkora kamionra felfér az éves mennyiség, vélekedtem.
Aztán egyszer csak a Udine környékén ugyanolyan teherautók,
Palmanovától, ahol Tarvisio felől rátérünk a
Trieszt–Velence-autópályára, meg szinte egybefüggő a folyama a keleti
rendszámú nyergeseknek.
Lengyel autószállító Udinénél. Keresztüljönnek rajtunk
Tehát tréleren hozzák a Gliwicében gyártott Opeleket, és hogy
visszafelé se menjenek üresen, felpakolnak rájuk pár Fiatot. De miért?
Néhány fér csak fel, a távolság meg irtózatosan nagy.
Azt hittem, semmi mással nem érdemes ilyen tömegárut szállítani,
csak vonattal. Felállnak szépen a rámpáról az emeletes vagonra,
manapság már ketreces vagy teljesen zárt kivitelük is van, és pár nap
múlva leugrálnak a célállomáson. A befészkelődött gondolat hazaúton
erősödött kellő mértékűre. Visszafelé, sötét este ugyanaz volt a
helyzet, mint hétköznap oda. Már lejárófélben volt a hétvégi
kamionstop, és lassacskán újra felkerekedtek hosszú útjukra. Így aztán
speditőröket fogtam vallatóra, hogy is van ez?
Az uniós szabadság és a tarifával fékezők
Egykoron az osztrákok nagy urak voltak. Nem tetszett nekik a sok,
finoman szólva is vegyes állapotú kamionunk, ezért
barátságtalan kvótákat szabtak ki a keleti szomszédokra. Igen
ám, de egyszer csak arra ocsúdtak, hogy vége a diszkriminációnak, az
EU-n belül nincs ilyen az újoncokkal.
Szekérvár helyett kamionerőd
Az utak áteresztőképessége mégiscsak véges, az se megy, hogy néhány
euróért éjjel-nappal robotoló keleti sofőrök öregecske kamionjaikkal
elvigyék a piacot. Mit volt mit tenni, az addigi matricás
autópálya-használati díjrendszert (amit erősen szabályoz az unió,
számos költséget kihagyatva) a teherautóknál futással és tömeggel
arányos rendszert vezetett be. Ennek alapja egy jeladó a kamionban (a
GO-Box),
ami mikrohullámú jelekkel kommunikál az autópályán elhelyezett
kapukkal. Cselezés, sumákolás nincs, kemény tarifák vannak. Két példa,
bruttó díjakkal: Bruck an der Leitha–
Arnoldstein: 407 km = 158,52 EUR; ezért jönnek Szlovákia felé és
távoznak Olaszországba; Nickelsdorf–Suben: 337 km = 131,76 EUR; ez
a kedvenc magyar (török, román stb.) útvonal, Passau felé.
Hétköznap az 51-esen: egymást érik a sóderszállítók
Ugyanezt
vezették be Csehországban. Nem valami nagyszabású a
sztráda- és gyorsforgalmi hálózatuk , a fizetendő összeg borsos,
összefügg a teherautó környezetvédelmi besorolásával. Két példa,
induljunk Pozsony felől, előbb Drezda, majd Nürnberg felé:
Breclav–Libouchec: 318 km = 1715,50 / 1335,50 korona, kb. 62,3 / 48,53
EUR; Breclav–Rozvadov: 396 km 2140 / 1664,80 korona, kb. 77,76 / 60,50
EUR.
Ha emel az egyik, rögtön tromfol a másik, Nincs olyan, hogy olcsóbb,
az eljutási idővel igencsak arányos a summa, erre közösen ügyelnek.
Ej, ráérünk arra még, úgysincs sok autópályánk – a magyar
viszonyok
Egyszer csak azt vettük észre, hogy tömegével zúdultak be északi
határainkon az addig alig mutatkozó északabbi kamionok. A törököket,
románokat, bulgárokat, ukránokat eddig is láttuk, lengyel, szlovák,
cseh, sőt
hirtelen egzotikus lett, litván, fehérorosz rendszámok tűntek
fel. Természetes útvonaluk Ausztrián át vezetett, mi a fenét
keresnek itt? Hát, némi megtakarítást, mi mást. Beléptek Rajkánál,
Mosonmagyaróvárnál rátértek a döcögős 86-osra, Csorna, Répcelak,
Szombathely, Körmend érintésével egészen Rédicsig, a szlovén határig
hajtottak. Ingyen. És ugyan nem valami haladós errefelé, de 200
kilométer, amiért nem kell fizetni.
Azonkívül, hogy negyedóráig mentek egymás mellett, nem értem, kinek jó átszelni a kontinenst egyhuzamban
Mariborig további szívás jön (jövőre lesz kész Lendvától az új
sztráda), majd Ljubljana után megint csalnak egy kicsit, és inkább
Gorizia felé mennek, az 44 euró lesz.
Nézzünk vissza, ugyanez mennyi is Ausztrián keresztül? 158 euró,
és a Tarvisio–Palmanova- és a Villesse–Palmanova-különbségét adjuk
hozzá (14,80 EUR), kiderül, hogy négyszeres összegért lehet gyorsan és
kulturáltan suhanni, vagy negyedennyiért lehet bizonyos szakaszokon 20
évvel ezelőtti állapotokat elszenvedve spórolni.
Álmok a fejlődésről. Mire nekifognak, kanyonokat taposnak ki a kamionok
Ez már nem esztétikai kérdés vagy apró kellemetlenség, életveszély
Ezért hát az irdatlan kamionforgalom,
ezért ment tönkre az egyébként sem világbajnok 86-os egy-két év
alatt. Felébredt szerencsére a Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium is, gondolom a régióból idáig hallatszott az anyázás. Az
idei áprilisi intézkedésekkel
bizonyos utakat matricássá tettek. Csakhogy nincs is autópálya
arra, a felhasználók joggal érzik magukat megzsarolva. Nem ordibálnak
hangosan, nem egészen 12 euró az egyalkalmas áthajtás, ha ügyesek,
beleférnek egy naptári napba. 3000 forint, egy jobb fogás az út menti
étteremben, 25-30 km-nyi gázolaj. Ezek az autók 40 tonnásak, az
elenyésző régi forgalomhoz méretezett alépítmény hamar szétcsúszott a
rettenetes terheléstől.
Belföldi átok
Mindjárt kiderül, belefér-e a 40 tonnába
Nem esik nehezemre a nekünk semmi hasznot nem hajtó
tranzitforgalmat szidni, de van egy olyan területe a belföldi
közúti fuvarozásnak, ami nagyon csípi a szememet. Az
építkezések előrelendítik a gazdaságot, de
milyen árat fizetünk, ha a súlyosan túlterhelt
sóderszállítók naponta százával fordulnak meg bizonyos
utakon?
Én a Dél-Pest megyei viszonyokat látom, az 51-es és az ötös
főutak környékét. Medernyi nyomvályúk, középhegységnyi
hosszirányú bordák, hulló sóder - és még sosem láttam az
51-esen mérlegelést. Ez beleütközik az arányos használat
elvébe, sőt konkrétan egy árva kanyit sem fizetnek, mert valami
hozzá nem értő az 51-est Kiskunlacháza és Dömsöd között tette
díjassá, ott, ahol már csak agyag van a termőréteg alatt,
bányakavics egy maréknyi sem. Érti ezt valaki? Szó szerint
összeérnek a kamionok, személygépkocsival épeszű ember nem
kockáztatja az életét 60 km/h felett. 20 tonna? Majdnem üresen
annyi.
Üresen is majdnem eléri a 20 tonnát
Örvendetes intézkedések – Pató Pál-i tempóban
Nem lesz mindig így. A körvonalazódó
tervek szerint 1-2 év, és vége az adóforintok terhére történő
barmolásnak. Tarifák és egyéb feltételek még
kidolgozás alatt, de legalább már beszélnek róla. Nagyon sürgős,
egy fél megyét érint drasztikusan a fent levezetett okok miatt a
tranzitforgalom, bizonyos régiókat dúl fel az építési alapanyag
szállítása, a teljes országot érinti kedvezőtlenül a többi más átmenő
kamion.
A4, Venezia: itt csak a külső sávban mehetnek a kamionok, és nem is jönnek beljebb
Útjaink még alig vannak, de máris sarcoljuk a teherautókat? Igen,
sajnos, így kell tennünk. A minisztérium honlapjáról származik, de már
egy kisiskolás is tudja, hogy a teherautó nehezebb, ezért durvább
behatással bír az útfelületre. Ahhoz sem kell közgazdásznak lenni, hogy
most nincs benne a fizetnivalóban az út ára. Főképp azé a kamioné,
amelyik még csak nem is tankol, mert mindenhol máshol olcsóbb.
Drágulni fog a szállítás, de lesz miből utat fenntartani,
építeni. Nemrég beszélgettem az autópályakezelő szóvivőjével, és
azzal büszkélkedett, hogy van mit a tejbe aprítaniuk, ha a
karbantartásról van szó. Bejött a számítás, sokan használják a
sztrádákat.
Így nem zavar a tranzitforgalom
Nézzünk egy remek megoldást, amikor átmegy az országon a kamion,
mégis legfeljebb a romantikus hajlamúak találkoznak vele. A vízparton.
A Ro-Ro
fuvarozási forma szerint
valahol jó messze felrakják egy hajóra a teherautót, majd csendesen
csobogva, füstöt csak a hajómotorból kibocsátva szépen elnavigálnak a
célállomásra. Környékünkön a Willi Betz nevű német cég alkalmazza,
járatokat visz Vidin és Passau között, kompot üzemeltetet a
Fekete-tengeren, rakodik a csepeli szabadkikötőben.
A szükséges jövő
Semmivel nem rosszabb, sőt infrastruktúráját tekintve sokkal
szélesebb körnek elérhető a Ro-La becenevű szolgáltatás. Ide tartozik a
kamionok komplett szállítása,
illetve a csereszekrényes vagy konténeres kombinált fuvarozás.
Mindkettő pompás találmány, számos felhasználóval. A komplett
járműszerelvények szállítására a fő megrendelők a török és román
kamiontulajdonosok. Menetrend szerint
napi 2-3 vonatpár közlekedik Kiskundorozsma és a Linz-közeli Wels
között. Miért jó ez? A sofőr a kötelező pihenőidejében is halad,
meghitt, baráti társaságban tölti az idejét a többi kamionos között.
Szocializációs gyakorlatnak sem utolsó, a magányos farkas
visszavezetése a társadalomba.
Viszont nem olcsó. Közel 500 eurót számítanak fel érte. Ez még az
osztrák pályadíjak mellett is komoly összeg. Amíg nem vetnek ki valós
költséghez közeli autópályadíjakat, addig vaskos
állami apanázzsal próbálják odaédesgetni a fuvarosokat. Nem vagyok
barátja az ilyesfajta beavatkozásoknak, de támogatom az elgondolást.
Az
M0-snak ez az első
félévi 20 ezer kamion is súlyos többletterhet okozott volna, és
biztos, hogy mind ott menne. Sajnos, ma ez az egy kamionterminálunk
van, a záhonyi és a budafoki nem működik.
Még virágzóbb a
konténeres és cserefelépítményes kombinált szállítás. A kamion odaviszi a
leemelhető rakományt, felteszik a vonatra, és mehet útjára.
Rakomány átrakása egy mozdulattal: intermodális központ Soroksáron
Megvan a háztól házig kapcsolat, mégsem kell tízkerekűekkel
telekormolni a kontinenst. Ez a jövő, képtelenség tovább
szélesíteni az autópálya-folyosókat, miközben a szállítási igény
dinamikusan növekszik. Persze részben öncélúan, a just in time rendszer
megtakarítást hoz a raktározási és készletfinanszírozási költségek
terén, de közben a fuvardíj nő, és főleg rossz irányba küldik a
rakományt. Mint a lengyel autószállító kamionokat.
Az USA-ban a vasúti szállítás részaránya 32 százalékos. Itthon és
Európában - folyamatosan csökkenő tendenciát mutatva - fele. Hiába
építünk új autópályákat, az nemcsak a jelenlegi forgalmat viszi el
könnyebben, de odaszippant máshonnan is. Ezért helytelen a magyar
közlekedés-fejlesztési koncepció, ami a máshol már felismert
prioritásokat nem követve szinte kizárólag a közutat forszírozza.
Utolérhetjük ugyan óriási áldozatok árán Európát, de közben ott már
külön vonalakat adnak át csak tehervonatoknak.
Kamionstoppolás
Felmerülhet még egy kérdés, miért fizetik a borsos
sztrádaszámlát a fuvarozók Ausztriában, Csehországban,
Némethonban, a franciáknál?
Miért nem kerülik ki a főutakon? Fel is tettem
a profi speditőrnek. Ő felkacagott, visszakérdezett, azokon a
zergebaszó szerpentines osztrák utakon el tudom
képzelni a húsz méteres kamionokat kígyózni?
Nem bízza azért a józan belátásra nyugati szomszédunk, hogy
autópályán vagy a keskeny Bundesstraßén suhannak a nyergesek és
pótosok.
A lakott települések jelentős részén súlykorlátozások
állítják meg ezeket, tehát kétszeresen indokolt felmenni a
pályára. Így van ez nálunk is, a párhuzamos
lehetőségek közül (M2-2, M3-3, M5-5, M7-7) a 7,5 tonnánál
(egyes helyeken még ennél is kisebb) nehezebb teherautóknak
nincs keresnivalójuk az alacsonyabb rendű, tehát keskenyebb,
szintbeli kereszteződésekkel tagolt, falvakon-városokon
átvezető főutakon. Azért épült a sztráda.
Itthon bizonyos főutakra is érvényes a díjasítás, ám nem
vagyunk ezzel egyedül. Szlovákia sztrádahálózatát sem tanítják
leendő útépítőmérnököknek, mint tökéletes hálózatot, de ők sem
most léptek le a falvédőről, a
párhuzamos és majd autópályává fejleszthető főutak náluk is
fizetősek, matricával.
Franciaországban kicsit más a helyzet, ott sok 2x1
sávos útvonalat ismernek a sofőrök, a brutálisan drága
fizetőkapus használati díj elkerülésére.
Ha további részletekre kíváncsi, esetleg hozzászólna,
irány a Belsőség !
Egy korszerű megoldás, támogatom