Merre csaljunk?

Sportgomb, overboost és társaik

2008. január 28., hétfő 14:16
Ki ne álmodozott volna a műszerfalra szerelt varázsgombról, amitől egy pillanat alatt megtáltosodik az autó, és porig alázza a gonoszokat?

Harmincas-negyvenes éveiben jár az a generáció, melynek tagjai tátott szájjal bámulták esténként, amint Májkül benyomja a Turbo Boost gombot Kitt műszerfalán, és a fél falun átugratva osztja az igazságot . Nekik készünek napjaink „Sport Mode”-kapcsolói.

Kezdetben vala a bowden. Ez kötötte össze a gázpedált a fojtószeleppel (vagy az adagolóval), és a motor többé-kevésbé úgy ment, ahogy nyomtuk a pedált. Az elektronikus gázpedál bevezetésével a fix kapcsolat megszűnt: a gázpedálhelyzet-poti és a fojtószelep-állító motor közé került a vezérlőegység, benne a szoftver. Ettől a pillanattól határtalan lehetőségek nyíltak a fejlesztők előtt.

A jármű dinamikáját és a vezetés élményét alapjaiban meghatározó dolog a pedálhelyzet-jellegmező: itt dől el, mennyire kell nyomni a pedált, hogy feljussunk az érdi trabantfingatón. Egy Excel-táblázatot tessék elképzelni, melyben az adott pedálhelyzethez és fordulatszámhoz tartozó motornyomaték van eltárolva. Mondjuk 10%-os gázpedálhelyzethez 40Nm, 20%-hoz 80Nm és így tovább. Minél kisebb pedálhelyzethez minél nagyobb nyomatékot írunk a táblázatba, annál inkább sikerül elhitetni a sofőrrel, hogy erős, sportos autóban ül – és annál előbb érjük el a maximális nyomatékot.

Nem probléma tehát egy száz lóerős, kéttonnás dögről elhitetni, hogy fickós járgány, egészen, amíg el nem érjük azt a pedálhelyzetet, ami fölött már semmi sem történik. Alulmotorizált autóknál gyakran előfordul, hogy (kisebb fordulatszámon) 40-50%-körüli pedálhelyzetnél már teljes gázzal megy a motor, a sofőr meg csak csodálkozik előzés közben, miért nem megy jobban, hiszen ő nyomja, az előbb meg még olyan erősnek tűnt.

Egyrészt a pedálnak ez a felső, holt zónája szab határt a jellegmező meredekségének, másrészt az a tapasztalat, hogy a túlságosan sportosra, agresszívra hangolt autóval nehéz parkolni, viszont nagyon könnyű lekoccolni a dugóban az előttünk állót. Elég, ha rálehelünk a pedálra, és már ugrik is a gép. Ez jó, ha mi vagyunk az elsők a pirosnál, de nem jó, ha mi vagyunk a harmadikak, ráadásul figyelmünket gázadás közben a buszmegállóban ácsorgó csajok kötik le.

A pedálhelyzet-jellegmező valamilyen formában tükrözi a márkaimidzset, és a célközönségre van szabva: másképp alakul egy véresszájú BMW-ben, mint egy kis bevásárlókocsiban, de mindig kompromisszum a sportosság érzése, és a kényelem-biztonság között.

Kézenfekvő ötlet tehát nem egy, hanem két (vagy még több) pedálhelyzet-jellegmezőt letárolni a vezérlőegységben, amik közül a vezető kiválaszthatja a habitusához és pillanatnyi hangulatához leginkább passzolót. Egy agresszívat szombat estére és egy szoftosabbat vasárnap délutánra. Mint az előre programozott equalizerbeállítások egy csicsás távol-keleti minihifin.

A Sport Mode gomb mögött azonban ennél sokkal több rejlik. Az elektronikus motorvezérlők bevezetésével ugrásszeűen megnőtt a motorok dinamikája: ha lepadlózom, akár már a következő motorfordulatra iszonyú mennyiségű üzemanyag fecskendezhető be, és elérhető a (közel) maximális forgatónyomaték.

Ez rendkívüli módon igénybeveszi a motor és az erőátvitel alkatrészeit: a motor bólogat a felfüggesztésen, a féltengelyek csavarodnak, az autó pedig minden gázadásra és gázelvételre üt, ránt és bakol. Ennek tompítására kezdték alkalmazni a különböző elektronikus szűrőket, amelyek a pedálhelyzet változásait bizonyos késleltetés, szűrés után engedik tovább.

Így fordulhat elő, hogy a pedál lenyomása után néhány tizedmásodpercig tart, amíg fokozatosan felépül a kívánt nyomaték, míg a pedál elengedése után akár egy másodperccel is történik még befecskendezés, és az elektronika szépen, fokozatosan, rángatás nélkül csökkenti a nyomatékot. Ezek a szűrőbeállítások ugyanúgy jellemzőek egy autó karakterére, mint a pedálhelyzet-jellegmező, és ugyanúgy kompromisszumot jelentenek sportosság és kényelem között.

Ugyanaz a motor teljesen másként viselkedhet egy nagy Passatban, mint egy kis Seatban: a szűrés mennyisége és minősége határozza meg a dinamikát és így az autó jellegzetes viselkedését. A szűrőt kiiktatva a legunalmasabb Merciből is előtör a vadállat – ha a chiptunerek tényleg tudnák, mit csinálnak, ezzel kezdenék.

A sportgombbal tehát a szűrők között is kapcsolgathatunk: egy agresszív-rángatós subarusvagy egy tohonya-lagymatag lexusos beállítás csak gombnyomás kérdése.

Ugyanezt a gombot figyelheti az automata váltó, az ESP, az elektronikusan vezérelt lengéscsillapító-légrugó vagy akár a szervokormány is. Váltás nagyobb fordulatszámnál, később pánikoló elektronika, keményebb gátlók, közvetlenebb kormánykarakterisztika – ugyaz az autó, ugyanaz a motor, mégis mennyire más érzés. A csodagomb feláras extraként rendelhető például a Porsche, a BMW, a Fiat vagy az Opel egyes modelljeihez.

Vegyük azonban észre, hogy mindez nem több, mint parasztvakítás: a dízel Zafira nem válik gombnyomásra Ferrarivá: azonos motorteljesítményt és azonos nyomatékot kapunk – kicsit máshogy tálalva. Jó játék, és segít elhinni pár percre, hogy sportosak, fiatalok és úgy általában kúúúlok vagyunk akkor is, ha nem veszünk sportkocsit.

Az overboost funkció annyiban hasonlít a „Sport Mode”-hoz, hogy mindkettő jól mutat a prospektusban, és mindkettőről jókat lehet vitázni a haverokkal a kocsmában. Ezenkívül nincs sok közük egymáshoz.

Egyrészt nincs szükség nyomógombra: az overboostot a vezérlőegység automatikusan aktiválja, ha tövig nyomjuk a gázt. A másik nagy különbség, hogy a sportgomb parasztvakításával ellentétben ilyenkor átmenetileg valóban nő a teljesítmény és a nyomaték.

A dolog azon a felismerésen alapul, hogy a turbó hőmérséklete teljes gázon 30-40 másodperc után éri el az állandósult üzemnek megfelelő maximális értéket, amire az elektronikát a gyárban pontosan belövik. Elvileg megoldható tehát, hogy az előzésnél legfontosabb első 10-15 másodpercben a normál értéknél magasabb töltőnyomást és üzemanyag-mennyiséget állítson be a vezérlő anélkül, hogy bármi elromlana.

Számtalan gyártó (Porsche, Audi, Peugeot...) alkalmazza a módszert, rövid időre körülbelül 10%-kal növelve a nyomatékot. Tulajdonképpen nézőpont kérdése, hogy azt mondjuk: a motor 240Nm-t tud, sőt overboosttal 260-at, vagy hogy a maximális nyomaték 260Nm, de ezt csak pár másodpercig bírja a motor. Tény, hogy az első változat jobban eladható.

A legkorszerűbb (és legdrágább) motoroknál a turbó elé épített hőmérő védi a feltöltőt, és a vezérlő egészen addig engedélyezi a maximális üzemanyag-mennyiséget, amíg a gázhőmérséklet a turbó előtt el nem éri a kritikus értéket. Filozófiáját tekintve ez a módszer közelebb áll a második megfogalmazáshoz, és nem is biztos, hogy overboostként marketingelik, de működési elve azonos.

A nyomógomb és a teljesítménynövelés házasságából születnek aztán az olyan különlegességek, mint az Alfa, a BMW vagy a Subaru egyes modelljei, ahol a sportgombbal a szokásos pedálkarakterisztika- és szűrőállítás meg az opcionális váltó-ESP-szervó csomag mellett valódi teljesítménynövelésről (vagy csökkentésről) is beszélhetünk.

Itt is nézőpont kérdése ugyanis, hogy benyomott gombbal a teljesítményt növeljük (sportgomb) vagy csökkentjük (eco-gomb). A különbség a menetteljesítmény mellett a fogyasztásban lesz jelentős.

A Subaru SI-Drive-nak keresztelt rendszere például „Intelligent” üzemmódban maximum 72%-ig hajlandó kinyitni a fojtószelepet, és a maximális fordulatszámot is valamivel alacsonyabbra korlátozza. Az M5-ben alaphelyzetben vacak 400 lóerővel kell beérnünk, és ehhez gombnyomásra adható még további bő száz.

Teljes gáz közelében ugyanis minden meg van engedve a mérnököknek: tojnak a fogyasztásra és az emisszióra, egyetlen dolog érdekli őket: a teljesítmény. Ennek érdekében aztán az utolsó lóerők kicsiholásához iszonyú sok anyagot fecskendeznek a hengerekbe, ami aztán a benzinszintmérő hirtelen lekókadásához vezet. „Intelligent”, vagy „Eco” üzemmódban a némileg csökkent teljesítményhez sokkal barátságosabb fogyasztás társul. Pláne, ha figyelembe vesszük a műszerfalon a gazdaságos váltásra felszólító jelzéseket. Automata váltónál a takarékos kapcsolási program meg ugye magától jön. Gombnyomásra.

A Totalcar címlapjáról ajánljuk

Jön az új Skoda Yeti

Jön az új Skoda Yeti
Az Octavia-alapú hobbiterepjáró épp elég népszerű így is, de eljött az ideje a változtatásnak.

Mégis ki hazudik?

Egyértelmű kérdésre zagyva válasz érkezett a pártirodából. Olyanokat írnak benne külföldi rendszám-ügyben, hogy ketté áll a fülünk.

Ahol a rendőr is csak díszlet

Kölyökként nem gondoltam volna, hogy ez a hely nem csak a számítógépben létezik, pedig ott van - és még álomszerűbb, mint valaha képzeltem

Kicsi barom, nagy tüdővel. A pesti rakparton

Hogyan lép a suttyomban összerakott autó, amely szuperportkocsikat gyaláz? Jöjjön el, próbálja ki!

Nem lehet a segédmotor kétszemélyes?

TCTV Az 1180 lóerős tévéműsor

Királyok verdája, pávák királya