Porsche 911 GT3 - sport gomb benyomva
Harmincas-negyvenes éveiben jár az a generáció, melynek tagjai
tátott szájjal bámulták esténként, amint
Májkül
benyomja
a
Turbo Boost gombot Kitt műszerfalán, és a fél falun
átugratva
osztja az igazságot . Nekik készünek napjaink „Sport Mode”-kapcsolói.
Kezdetben vala a bowden. Ez kötötte össze a gázpedált
a fojtószeleppel (vagy az adagolóval), és
a motor többé-kevésbé úgy ment, ahogy nyomtuk a pedált. Az
elektronikus gázpedál bevezetésével a fix kapcsolat megszűnt:
a gázpedálhelyzet-poti és a fojtószelep-állító motor közé
került a vezérlőegység, benne a szoftver. Ettől
a pillanattól határtalan lehetőségek nyíltak a fejlesztők
előtt.
A jármű dinamikáját és
a vezetés élményét alapjaiban meghatározó dolog
a pedálhelyzet-jellegmező: itt dől el, mennyire kell nyomni
a pedált, hogy feljussunk az érdi trabantfingatón. Egy
Excel-táblázatot tessék elképzelni, melyben az adott pedálhelyzethez és
fordulatszámhoz tartozó motornyomaték van eltárolva. Mondjuk 10%-os
gázpedálhelyzethez 40Nm, 20%-hoz 80Nm és így tovább. Minél kisebb
pedálhelyzethez minél nagyobb nyomatékot írunk a táblázatba, annál
inkább sikerül elhitetni a sofőrrel, hogy erős, sportos autóban ül
– és annál előbb érjük el a maximális nyomatékot.
Mercedes C320 sport gomb
Nem probléma tehát egy
száz lóerős, kéttonnás dögről elhitetni, hogy fickós járgány,
egészen, amíg el nem érjük azt a pedálhelyzetet, ami fölött már
semmi sem történik. Alulmotorizált autóknál gyakran előfordul, hogy
(kisebb fordulatszámon) 40-50%-körüli pedálhelyzetnél már teljes gázzal
megy a motor, a sofőr meg csak csodálkozik előzés közben,
miért nem megy jobban, hiszen ő nyomja, az előbb meg még olyan erősnek
tűnt.
Egyrészt a pedálnak ez a felső, holt zónája szab határt
a jellegmező meredekségének, másrészt az a tapasztalat, hogy
a túlságosan sportosra, agresszívra hangolt autóval nehéz
parkolni, viszont nagyon könnyű lekoccolni a dugóban az előttünk
állót.
Elég, ha rálehelünk a pedálra, és már ugrik is a gép. Ez
jó, ha mi vagyunk az elsők a pirosnál, de nem jó, ha mi
vagyunk a harmadikak, ráadásul figyelmünket gázadás közben
a buszmegállóban ácsorgó csajok kötik le.
Varázsgomb az M5 kormányán
A pedálhelyzet-jellegmező valamilyen formában
tükrözi a márkaimidzset, és a célközönségre van
szabva: másképp alakul egy véresszájú BMW-ben, mint egy kis
bevásárlókocsiban, de mindig kompromisszum a sportosság érzése, és
a kényelem-biztonság között.
Kézenfekvő ötlet tehát nem egy, hanem két (vagy még több)
pedálhelyzet-jellegmezőt letárolni a vezérlőegységben, amik közül
a vezető kiválaszthatja a habitusához és pillanatnyi
hangulatához leginkább passzolót.
Egy agresszívat szombat estére és egy szoftosabbat vasárnap
délutánra. Mint az előre programozott equalizerbeállítások egy
csicsás távol-keleti minihifin.
A Sport Mode gomb mögött azonban ennél sokkal több rejlik. Az
elektronikus motorvezérlők bevezetésével ugrásszeűen megnőtt
a motorok dinamikája: ha lepadlózom, akár már a következő
motorfordulatra iszonyú mennyiségű üzemanyag fecskendezhető be, és
elérhető a (közel) maximális forgatónyomaték.
Sportgomb egy Z4-ben
Ez rendkívüli módon igénybeveszi a motor és az erőátvitel
alkatrészeit:
a motor bólogat a felfüggesztésen, a féltengelyek
csavarodnak, az autó pedig minden gázadásra és gázelvételre üt,
ránt és bakol. Ennek tompítására kezdték alkalmazni a különböző
elektronikus szűrőket, amelyek a pedálhelyzet változásait bizonyos
késleltetés, szűrés után engedik tovább.
Így fordulhat elő, hogy a pedál lenyomása után
néhány tizedmásodpercig tart, amíg fokozatosan felépül a kívánt
nyomaték, míg a pedál elengedése után akár egy másodperccel is
történik még befecskendezés, és az elektronika szépen, fokozatosan,
rángatás nélkül csökkenti a nyomatékot. Ezek
a szűrőbeállítások ugyanúgy jellemzőek egy autó karakterére, mint
a pedálhelyzet-jellegmező, és ugyanúgy kompromisszumot jelentenek
sportosság és kényelem között.
Ugyanaz a motor teljesen másként viselkedhet egy nagy
Passatban, mint
egy kis
Seatban:
a szűrés mennyisége és minősége határozza meg a dinamikát és
így az autó jellegzetes viselkedését. A szűrőt kiiktatva
a legunalmasabb Merciből is előtör a vadállat – ha
a chiptunerek tényleg tudnák, mit csinálnak, ezzel kezdenék.
Sportgomb Opel Vectraban
A sportgombbal tehát a szűrők között is kapcsolgathatunk:
egy agresszív-rángatós subarusvagy egy tohonya-lagymatag lexusos
beállítás csak gombnyomás kérdése.
Ugyanezt a gombot figyelheti az automata váltó, az ESP, az
elektronikusan vezérelt lengéscsillapító-légrugó vagy akár
a szervokormány is.
Váltás nagyobb fordulatszámnál, később pánikoló elektronika,
keményebb gátlók, közvetlenebb kormánykarakterisztika – ugyaz az
autó, ugyanaz a motor, mégis mennyire más érzés. A csodagomb
feláras extraként rendelhető például a Porsche, a BMW,
a Fiat vagy az Opel egyes modelljeihez.
Vegyük azonban észre, hogy mindez
nem több, mint parasztvakítás: a dízel Zafira nem válik
gombnyomásra Ferrarivá: azonos motorteljesítményt és azonos
nyomatékot kapunk – kicsit máshogy tálalva. Jó játék, és segít elhinni
pár percre, hogy sportosak, fiatalok és úgy általában
kúúúlok vagyunk akkor is, ha nem veszünk sportkocsit.
M, mint Mindenvivő
Az overboost funkció annyiban hasonlít a „Sport Mode”-hoz, hogy
mindkettő jól mutat a prospektusban, és mindkettőről jókat
lehet vitázni a haverokkal a kocsmában. Ezenkívül nincs sok
közük egymáshoz.
Egyrészt nincs szükség nyomógombra:
az overboostot a vezérlőegység automatikusan aktiválja, ha
tövig nyomjuk a gázt. A másik nagy különbség, hogy
a sportgomb parasztvakításával ellentétben ilyenkor átmenetileg
valóban nő a teljesítmény és a nyomaték.
Merre csaljunk? – Sport gomb, overboost és társaik
A dolog azon a felismerésen alapul, hogy a turbó
hőmérséklete teljes gázon 30-40 másodperc után éri el az állandósult
üzemnek megfelelő maximális értéket, amire az elektronikát
a gyárban pontosan belövik. Elvileg megoldható tehát, hogy
az előzésnél legfontosabb első 10-15 másodpercben a normál
értéknél magasabb töltőnyomást és üzemanyag-mennyiséget állítson be
a vezérlő anélkül, hogy bármi elromlana.
Merre csaljunk? – Sport gomb, overboost és társaik
Számtalan gyártó (Porsche, Audi, Peugeot...) alkalmazza
a módszert, rövid időre körülbelül 10%-kal növelve
a nyomatékot. Tulajdonképpen
nézőpont kérdése, hogy azt mondjuk: a motor 240Nm-t tud, sőt
overboosttal 260-at, vagy hogy a maximális nyomaték 260Nm, de
ezt csak pár másodpercig bírja a motor. Tény, hogy az első
változat jobban eladható.
Merre csaljunk? – Sport gomb, overboost és társaik
A legkorszerűbb (és legdrágább) motoroknál a
turbó elé épített hőmérő védi a feltöltőt, és a vezérlő
egészen addig engedélyezi a maximális üzemanyag-mennyiséget,
amíg a gázhőmérséklet a turbó előtt el nem éri
a kritikus értéket. Filozófiáját tekintve ez a módszer
közelebb áll a második megfogalmazáshoz, és nem is biztos, hogy
overboostként marketingelik, de működési elve azonos.
A nyomógomb és a teljesítménynövelés házasságából
születnek aztán az olyan különlegességek, mint
az Alfa, a BMW vagy a Subaru egyes modelljei, ahol
a sportgombbal a szokásos pedálkarakterisztika- és
szűrőállítás meg az opcionális váltó-ESP-szervó csomag mellett valódi
teljesítménynövelésről (vagy csökkentésről) is beszélhetünk.
Itt is nézőpont kérdése ugyanis, hogy benyomott gombbal
a teljesítményt növeljük (sportgomb) vagy csökkentjük
(eco-gomb). A különbség a menetteljesítmény mellett
a fogyasztásban lesz jelentős.
Az SI-Drive kapcsolója
A Subaru SI-Drive-nak keresztelt rendszere például
„Intelligent” üzemmódban maximum 72%-ig hajlandó kinyitni
a fojtószelepet, és a maximális fordulatszámot is valamivel
alacsonyabbra korlátozza. Az
M5-ben alaphelyzetben
vacak 400 lóerővel kell beérnünk, és ehhez gombnyomásra adható még
további bő száz.
Teljes gáz közelében ugyanis minden meg van engedve
a mérnököknek:
tojnak a fogyasztásra és az emisszióra, egyetlen dolog érdekli
őket: a teljesítmény. Ennek érdekében aztán az utolsó lóerők
kicsiholásához iszonyú sok anyagot fecskendeznek a hengerekbe, ami
aztán a benzinszintmérő hirtelen lekókadásához vezet.
„Intelligent”, vagy „Eco” üzemmódban a némileg csökkent
teljesítményhez sokkal barátságosabb fogyasztás társul. Pláne, ha
figyelembe vesszük a műszerfalon a gazdaságos váltásra
felszólító jelzéseket. Automata váltónál a takarékos kapcsolási
program meg ugye magától jön. Gombnyomásra.