Ma már egy hasonló méretű autóba merészség lenne 1,6-osnál kisebb motort rakni, ez tény. A Cruze 113 és a Fluence 110 lóerős teljesítménye épp elégnek tűnik, nincs is vele baj, gond nélkül mennek az autópályán. Persze főleg a szélső sávban, de néha előzni is képesek.

Viszont elkeserítő motorvezérlést kapott mind a kettő. Hidegen döbbenetes fuldoklást produkálnak, főleg a Cruze, amely ilyenkor véletlenszerűen, egy másodperccel lemaradva reagál a gázadásra, rángatások kíséretében. A Renault valamivel jobb, de ez is rángat és késik, csak kevésbé. Mindenesetre ezzel is napokig gyakoroltam, milyen ütemben kell a váltáshoz kikuplungolni ahhoz, hogy ne vonagoljanak az utasok. Jelentem, sikerült kifejlesztenem a megfelelő technikát. Ez mégis elkeserítő, mert valaha ez az 1,6-110-es motor egy élénk, szerethető gép volt (de szép is volt, Clio TechRun!).

Igaz, a Renault motorja legalább takarékos. Nyugodt városi tempónál majdnem egy literrel kajált kevesebbet, úgy 7,5-8 liter között. Bár megjegyzem, ez a fajta gazdaságosság simán reprodukálható a gázpedál alá rakott faékkel. A Cruze viszont 3200-3500 fölött megindul, így például hetvenről harmadik fokozatban jól elgyorsul, látványosan lehagyva a Renault-t. Ötödikben viszont egál van, kábé olyan robbanékonyak, mint egy bárányfelhő. Mondhatjuk, hogy aki veszi, nem versenyautónak veszi, de kis túlzás, hogy egy utcába beforduláshoz kifejezetten soknak érzi az ember a kettes fokozatot. Ezen lehet keseregni, de a jó árnak ára van. Egy Toyota Corolla például csili-vili, változó szelepemelésű 1,6-os Valvematic motorral egymillióval drágább. Cserébe százra gyorsításban 1,7-2,5 másodpercet ver oda nekik. Ha az „egymilliót spóroltam” mondatot ismételgetjük, megszokható a pici lomhaság, főleg a Fluence-ban, mert egészen finoman vezethető. Ha az ember nem akar túl gyorsan váltani, a váltókar sem akadozik, viszont rövid mozdulatokkal kezelhető; könnyű a kuplung, finom a kormányzás és pontos a futómű.

A Cruze vezethetősége olyan, amilyen a külseje: kicsit darabosabb. A kormányzás szintetikus, a fék hirtelen fog és nagyon, kanyarban jobban tolja az orrát – viszont a váltója gördülékenyebben lendül fokozatból fokozatba. Rugózásból a Fluence a jobb, ami normál tempónál óriási előny. A Cruze igazi Autobahn-rugózást kapott, ezért kis tempónál erőteljesebben zötyög, igaz, nagy sebességnél tán picivel nyugodtabbnak tűnik.

Ritka nehéz választani a két szedán között, nagyon sokat törtem a fejemet, melyik kellene. Egy biztos, ahol a feleség beleszól a döntésbe, ott a Renault indul jobb eséllyel. De így is nagy lesz a vívódás. Egyrészt a Renault-k megbízhatóságáról hallott rossz híreket kell összemérni a több extrával, annak ellenére, hogy azért ma lényegesen jobb a helyzet, mint pár éve volt. Ezt mi sem igazolja jobban, mint a Clio III, Laguna III népítéletei: az átlaguk 8 feletti. Pedig ha katasztrofálisan megbízhatatlanok lennének, annak ennyi idő alatt már lenne jele, és szerintem a jól startoló Mégane-nal együtt a Fluence is biztató. Csakhogy a koreai Chevyknek eleve jó a híre.

Ugyanakkor a Renault többet nyújt, mint a Cruze. A láthatatlan extrákból mindkettő nagyon jó, a hat légzsák alap, sőt, még az ESP is. De nem csak vízen él az ember, és a Fluence tempomatja(!), távvezérelhető rádiója, első ködlámpája, fedélzeti számítógépe, hátsó villanyablakai, magasságban állítható első ülései olyan dolgok, amiket csak négymillió fölött adnak oda a Cruze-hoz.

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy ennyiért még a Chevrolet is bombasztikus ajánlat, amikor a Kia Cee'd-ből az 1,6-ost nem kapjuk meg négymillió alatt, ESP meg sok minden más nélkül. Sőt, valójában egyetlen 1,4-es Cee'd kivitel (L) létezik 3,6 millió alatt, de az bőven fapadosabb, mint e két kocsi bármelyike, leszámítva a maratoni, hétéves garanciát. (A Fluence esetében 170 ezer Ft-ért öt évre kiterjeszthetjük.)

Végül a következőre jutottam. Ha magánember vagyok, de sokat járok autópályán, akkor inkább a Cruze-t választom, mert több ereje van hozzá, és ott a hangja nem olyan zavaró orgánumú, mint a Flunence-é. Ha viszont városban, országúton közlekedek többet, ott már a Renault egyértelműen kényelmesebb, halkabb és takarékosabb, tehát azt venném. Ha cégautót kellene választanom, akkor a több extráért választanám inkább a Renault-t. Vagy a Cruze-t? Ingyen mindkettő jó.

De mindkét autó esetében elgondolkodnék valamin. Alapvetően jobban szeretem a benzinmotorokat, de a két 1,6-os adottságait figyelembe véve mégis fontolóra venném a dízelt. Igaz, a Chevrolet esetében ez egy ötszázezer forintos kérdés; a Renault-nál ez minimum 200 ezret ér, de ha a 85 lóerő helyett 105 kéne, akkor itt is megvan a félmillió. A rossz hír az, hogy ebben az árkategóriában tényleg alapmotorok az 1,6-os benzinesek. Ugyan meg lehet szokni, de jobb náluk bármelyik dízel.