Végre nem orrhosszal vezet

Próba: Peugeot 508 (2011)

2011.02.03. 06:39
Mostanában a Peugeot tesz úgy, ahogy a japánok régen. Szépen végigjegyzetelte, mit szóltak a népek az előző autójához, az összes kritizált ponton végigment, majd letette elénk – ezt. Le vagyunk nyűgözve. Főleg az egyik verziótól.

A francia autóipar kicsit olyan, mint Cher. Néha meggyengül a produkció, ráncok jelennek meg a sima bőrön, a mozgás sem az a fiatalos már, és titokban mindenki arra gondol, ez már a hanyatlás. Aztán jön egy kis téli workout, a plasztikai sebész újabb trükköket próbál ki, az indiai csodamasszőr is előhúz egyet s mást a tarsolyból, majd Cher a következő turnéját megint dögös tizennyolc évesként tombolja végig, immár vagy ötvenedszer. Akárcsak Cher, a Peugeot is rettentő hosszú múltat tud maga mögött. És nem túlzás azt mondanunk, valamennyi közül ez a legsikeresebb francia autógyártó. Hiszen a Citroent ő maga vette meg bő három évtizede, a Renault pedig emberemlékezet óta állami tulajdonban van. A Peugeot azonban áll a saját lábán, miközben mindenki kidőlt mellőle. Aki ezt eddig így végig tudta csinálni, azt nem szabad temetni.

Már kicsit szégyellem magam, hogy a 7-es vonal után kicsit úgy éreztem, a Peugeot már nem nyújt igazán újat a világ autóiparának. Azoknál a 7-es szériájú autóknál az elődjeik harmonikusabb, szebb kocsik voltak – nézzenek meg egymás mellett egy 206-ost és egy 207-est, 306-ost és 307-est, szembesítsék az elképesztően harmonikus és kortalan 406-ost az ufók tervezte 407-essel. Megkockáztatom, hogy a 605-ös is időtállóbb formának bizonyul ötven év távlatából, mint a 607-es, igaz, ők nem közvetlen rokonok. Ja, és ne feledjük a 406-os és 407-es kupékat, mint a visszalépés legmellbevágóbb jegyeit. Ugye?

De az új 3008, 4007 (igaz, az egy Mitsubishi), 5008, RCZ a génjeik szintjéig más autók, mások az anyagaik, máshogy mozognak, magabiztosak, nem öncélúak. És az 508-as most megkoronázza ezt a folyamatot. Az alicantei bemutatón volt egy pillanat, amikor összenéztünk Gulyás (Péter, nem Gusztáv) kollégával, és szinte egyszerre csúszott ki a szánkon – „te, ez olyan jó, mint egy Mondeo". Ami – mivel vezethetőségben, autószerűségben no meg helykínálatban a Mondeo még mindig mérce a középkategóriában – elég súlyos kijelentés.

Csak, igazából, a Peugeot jobb nála. Szebbek az anyagai, komfortosabb, igényesebb, sokkal szebb no meg ízlésesebb. A franciák mostanában elég jók műszerfalban, de az 508 minden túltesz. A formákkal, a díszítésekkel épp a visszafogottság és a tökéletes jó ízlés határán álltak meg a tervezők. Maguk a műszerek, a megvilágításuk, a grafikájuk tökéletes, érzetre egymillió dolláros a gép. Mindenütt finom, puha fények, még a váltókaron is van egy vékony, megvilágított csík, ami így leírva elég kínaiasnak tűnik talán, de annyira szerény ez a dísz, hogy a valóságban elegáns. És az ülések, főleg a kihúzható combtámaszos, drágább fajtájúak kiváltképp kényelmesek. Kényeztetnek, ahogy a sajtóanyag fogalmaz, enyhén cosmopolitanes stílusban. Bocsánat, hogy leragadtam a kocsi belsejénél, de rég ültem ennyire hangulatos autóban, rohadtul élveztem.

A 407-es legnagyobb fizikai hibáját, a nevetséges hátsó helykínálatot brutális hatékonysággal orvosolták. Egyes gyártók – Opel, Citroen, Renault – úgy tartják, hogy ebben a kategóriában nem lényeges a hátsó helykínálat, de a Peugeot mostantól nem akar közéjük tartozni. 5,3 centiméterrel lett nagyobb a hátsó lábtér, ráadásul úgy, hogy nem az ülés szögével és méretével trükköztek – rendesen megdöntött ülőlap, tehénkedős állású háttámla, nagy felületek. Munka tisztességesen elvégezve, a kritizálhatatlanságra utaztak.

Csomagtartó is van, bőven, alaphelyzetben 515 literes a szedán és 560 literes a kombi fara (aki ennél nagyobb számokat talál a specifikációkban, az nem a VDA-szabvány szerinti számokat látja, hanem az úgynevezett folyadéktérfogatot). Rekeszek, 12 volt, fülek, háló – minden van. A kombi (SW) kemény padlója pedig felhajtható, hogy kevés pakknál se repkedjen semmi hátul, és lehet ide mindenféle raktérrendező rudakat, síneket, hevedereket is rendelni. Ja, és kérhető motoros raktérajtóval is – a szívdöglesztés és az irigy szomszédok földbe döngölése mellett ennek valódi, praktikus szerepe is van.

Autók kinézetéről kár vitát nyitni, akinek tetszik a pocsék, úgyis azt gondolja, hogy a többiek hülyék. Mivel pedig számokkal a formák jóságát nem lehet bizonyítani, ezért inkább csak halkan jegyzem meg, hogy a régi 407-es hosszú, hangyász orra, Ferrarikét koppintó, de az arányok miatt inkább valami ördögi bohócéhoz hasonlító, óriási szája, csonka, magas fara általában senkinek nem tetszett. Sőt, de inkább nem ismétlem el, amit mondtak… A kombi legalább az elejétől a végéig ufónak nézett ki, de az sem volt igazán jó.

Ennek vége. Az 508 arányai jók, rövidebb az orr-rész, hosszabb a farrész, a karosszéria oldala vállas, semmiféle túlzó grafikai elem nincs, ami gunyoros megjegyzésre ingerelné az embert. Nem tudom még, hogy szép-e, mert képről borzasztóan tetszett, aztán amikor élőben láttam, annyira már nem, mert a részletek nem akartak összeállni, de a tesztelés második napjára már megint kedveltem. Pláne a kombit. Nem az a forma, amely azonnal hat, várjuk meg, amikor már több fut belőle az utcán. És miközben az autók 99 százalékát rühellem metálszürkében, az 508-asnak ez jól áll, pláne bézs belső térrel. És a golyószóró nappali fények (ledesek) zseniálisak az első fényszórókban.

Extrák szempontjából vegyes autó ez. Mert például olyan egyedülálló dolgokat is bedob, mint a négyzónás klímaberendezés. Igen, elöl és hátul is sztereóban állítható be a befújt levegő hőmérséklete, márpedig ez a funkció nemhogy az 508-as szintjén, de eggyel feljebb is ritkaságszámba megy. Meg van HUD-ja, azaz kivetített sebesség- és navikijelzése (meg egy csomó mindent rá lehet még paraméterezni), igaz, ez nem a szélvédőre teszi az infókat, hanem egy műszerfal tetejéből kinyíló plexilapocskára. Így talán jobban is látható minden, mint a szélvédőre projektált számok. Adaptív bi-xenon és kanyarfényszórók, kulcs nélküli nyitás és indítás, az első ülésekben masszázsfunkció, beltéri WiFi mind specifikálható a kocsiba, az emelkedőn való elindulást segítő rendszer, az elektromos rögzítőfék pedig szériában jár.

Ez mind szép, de nagy hiányok is vannak ám, ráadásul olyanok, amelyek az 508-asnál eggyel kisebb PSA-termékekben is évek óta megvannak. Nincs például sávelhagyás-figyelő, sem radaros távolságtartóval működő sebességtartó elektronika. Ha más márkákhoz viszonyítok, tovább nyúlik a lista: hol a tolatókamera (hiszen csak parkradar van), a holttérfigyelő? Fene se érti ezeket a francia tervezőket. Vagy a pénzügyeseket kellene kérdezni?

Ez eddig mind semmi. Most jön csak a veleje, lapozzanak!