Ahány Corsa-tulajt ismerek, mind imádja az autóját. Akárhogy is nézzük, ennél nagyobb dicséret nem is kell egy autónak. Viszont azt is tudjuk, hogy a használtpiac szenvtelenül, érsebészi pontossággal árazza be a típusokat, és három kilóért már egész jó B Corsákat kapni.
<page name="0"></page>
Kedvenc importautóink
A regadócsökkentés óta fellendült használtautó-import toplistáját dolgozzuk fel használtteszt-sorozatunkban. A legnagyobb darabszámban behozott típusok közül a leggyakoribb évjáratokat, motortípusokat nézzük meg közelebbről, érdemes-e válogatni közülük. Eddig megjelent:
Meglehetős hazai populációval bír a B Corsa, és annak ellenére, hogy már mind vastagon a tízes éveit tapossa, még mindig rendületlenül talicskázzák be őket az országba. Azt gondolnánk, hogy egy félmillió alatti értékű autóért nem érdemes külföldön kajtatni, de a számok mást mondanak: az év első nyolc hónapjában behozott 773 Corsa 44 darab ezer köbcentis, 99-es évjáratú B Corsa volt. A háromhengeres iránti vonzalmat nehéz megmagyarázni, de az látszik, hogy még most is keresik a kis gombócot.
Tízpontos dizájn, ez kétségtelen, meggyőződésem, hogy a mai napig a testéből él. Azt mondjuk nem állítanám, hogy mindkét nemre azonos csábító erővel bír, de a kisautók nagy rajongóit általában leveszi a lábáról. És innen már nyert ügye van, hiszen tudjuk, hogy az alfások is elnézőek még a legborzalmasabb hibákkal szemben is. Hiszen egy Alfa még a tréleren is jól mutat. Mindennél többet ér, ha egy autó meg tudja szerettetni magát.
A kis Corsa pedig egy javíthatatlan sármőr. Hízeleg a kis bumszli orrával, a hűséges kölyökkutya-nézésével, a gömbölyű, paskolni való fenekével. Odabent meg bármilyen régimódiak is a gombok, kapcsolók, a kicsit jobban felszerelt változatoknál már plüssszerű szövet van az ajtókon is, a kerekded formák rímelnek a külső dizájnra, hátul is el lehet férni, és még csomagtartója is van. Különben is, ez egy Opel, tisztességes, megbízható autó: drágám, ezt vesszük meg!
Valahogy így képzelem el egy B Corsa megvásárlását. Innentől már hiába hápog drágám a próbaúton, hogy béna a kormányzás, lötyögős a váltó, billegős a futómű, hiába sorolja a szerelő a potenciális taposóaknákat, a gombócot meg kell venni.
De térjünk vissza a realitást kegyetlenül tükröző használtautó-árakhoz. Öt éve még egymillió körül mentek a jobb Corsák. Rácz Tamás, amikor 2005-ben bábáskodott egy tízéves B Corsa vásárlásnál, meg is jegyezte, hogy ilyet érdemes venni, ha el is akarja egyszer adni az ember, bár ő sem igazán értette, miért ilyen túlárazott. Azóta persze kicsit átrendeződött a piac, de sokat mond, hogy ma ötszázért már a legeslegjobb, klímás, szervós ötajtósok közül válogathatunk. Rendben, nem tíz, hanem tizenkét évesek a legfiatalabbak, de ilyen korban az évjárat már nem is annyira meghatározó.
Tesztautónk is a crème de la crème kategóriába tartozik, 2000-es, vagyis utolsó évjáratos, lufis, klímás, szervós, villanyablakos. Az Opel századik születésnapja alkalmából kiadott, rogyásig extrázott modellek egyike, és hála istennek nem az importlistát vezető háromhengeres, hanem egy jó erőben levő 1,2-es Ecotec. A mindig segítőkész MOTE-n keresztül találtuk meg a tulajdonost, Viktort, aki négy éve vette az autót, motorhibásan. Nem kergült meg, helyzeti előnyben van, hiszen opeles alkatrésznagykerrel kombinált szervizben dolgozik.
A vételkor fő szempont volt, hogy ne legyen törött az eleje, ami elmondása alapján elég ritka a B Corsák között. Az áldott állapot azóta meg is szűnt, volt egy lökhárító- és lámpazúzás, és ahogy körbejárjuk az autót, minden elemen látszik a tizenkét év intenzív használat nyoma. A vezetőoldali ajtó talán egy felfeszítési kísérlet miatt áll csálén, a csomagtérfedél feltehetően egy koccanás miatt rohad, a tetőről foltokban hámlik a lakk. Műszakilag viszont rendben van tartva, kevés Corsának van például ilyen pöpec motorhangja - mondja Viktor. Valóban, csak egy kis surrogás hallatszik, amikor járó motor mellett beszélgetünk.
De miért lenne ronda hangja egy tizenéves Opelnek, ami egyszerű, mint a bevert szög? A vezérműlánc szokott csörögni a 97 utáni, láncos motoroknál, ez egy elég gyakori probléma már 100-120 ezret futott autóknál is, meséli Viktor. Érzékeny a motorolaj minőségére, és a corsások bizony nem arról híresek, hogy pedánsan betartják a szervizintervallumokat. 5W-30-as vagy 5W-40-es olajat illik használni, akkor tovább bírja.
Ha már a motornál tartunk, kifaggatom a szervizeseket, mik a jellemző hibák. EGR-szelep, trafósor, légtömegmérő, sorolják egyből, és ez a hármas bizony ismerősen csenghet az opelesek fülében. A főtengely-jeladó is szokott tébolyító hibajelenségeket produkálni, az sem ritka probléma, de a lambda-szonda is el tud fáradni ilyen korban. Ezek egy része könnyen megállapítható hiba, de aki komolyan gondolja a Corsa-vásárlást, érdemes kiolvastatnia előtte a hibakódokat, több tízezres tételekről van szó. Egy alapos átnézés a Csergő kft.-nél, ahol alámentünk az autónak, megvan egy ötezresből, és az Opelekre szakosodott szervizben tudják, hová kell nézni.
A B Corsánál például a hátsó rugótámaszokat és az első lengőkarok bekötési pontjait kell alaposan megnézni, mert ha itt komoly rozsda van, azt nem könnyű és főleg nem olcsó javítani. A szokásos helyeken, a küszöbnél és a sárvédőíveknél is szokott csámcsogni a korrózió, de az felemelés nélkül is egyből szemet szúr.
A motortérben egy kis ártatlan olajfolyás a szelepfedél alól fájdalmasabb, mint gondolnánk, mivel minden tömítésből csak a gyárit érdemes betenni, mondják a szerelők, és a deklitömítés például kilencezer magyar forintba kerül. Egy másik alkatrész, ami a szokásosnál drágább, a hátsó fékdob, mivel egybe van építve a kerékcsapággyal. Utóbbit ráadásul rendszeres időközönként állítgatni is kell, különben hamar elkopik.
A legkellemetlenebb jelenség mégis a kiszopósodásra hajlamos váltórudazat, ami főleg a 97 előtti modellekre jellemző. Itt, ha a megfizethető perselykészlet nem segít a problémán, csak a komplett rudazat cseréjével lehet megszüntetni a lötyögést, ami már zsebbenyúlós tétel. Elő szokott még fordulni, hogy berohad a kézifékkötél, de ez nem róható fel a típusnak, ilyen korban ez már általános tünet.
Az a jó az Opelben, hogy fillérekért van hozzá alkatrész, szokták mondani, de hadd egészítsem ki ezt a bölcsességet azzal, hogy ez addig jó, amíg nem kell sok alkatrész. Egy szervizcsomag minden szűrővel és jó minőségű motorolajjal tényleg baráti 15 ezer forintért, de ha az Ecotec-motor három betegsége, az EGR-szelep, a trafósor vagy a légtömegmérő közül egynél több jelentkezik nálunk, szívni fogjuk a fogunkat, hiszen egy három kilós autóra még rádobni a vételár harmadát-felét nem olyan vicces.
| Opel Corsa B 1.2 alkatrészárak | gyári | jó minőségű utángyártott |
|---|---|---|
| szerviz csomag (olaj-, levegő-, benzin-, pollenszűrő, 5W-30-as motorolaj) | 15,000 Ft | |
| fékbetét | 12,000 Ft | 6,000 Ft |
| féktárcsa | 10,000 Ft | |
| trafósor | 71,000 Ft | 43,000 Ft |
| EGR-szelep | 61,000 Ft | 58,000 Ft |
| légtömegmérő | 98,000 Ft | 41,000 Ft |
| vezérműlánc szett | 77,000 Ft | 38,000 Ft |
| főtengely jeladó | 27,000 Ft | |
| hátsó kipufogódob | 11,000 Ft | |
| váltórudazat javítókészlet | 10,000 Ft | |
| váltórudazat komplett | 78,000 Ft | |
| első lökhárító (fekete) | 12,500 Ft | |
| első lámpatest | 32,000 Ft | 5,600 Ft |
forrás: Csergő Kft.
Bő hét évig gyártották a B Corsát, félúton, 97-ben kapott egy fészliftet. Ahogy Opeléknél szokás, csillió motorváltozatot raktak bele, de a nagy törés egybeesik a fészlifttel, amikor lecserélték a régi, szíjas, nyolcszelepes motorokat a láncos, hengerenként négyszelepes, Euro 2-es Ecotecekre. A corsások titkos tippje az 1,4 Si: ez még szíjas, vagyis nem zabálja a láncot, 82 lóerejénél erősebbnek érezni, és nincs vele sok baj. Alapvetően a régebbi motorok kevésbé kockázatosak, viszont a kék matricát a hátsó rendszámra csak az újak kapják meg - nehéz döntés, ha valaki budapesti használatra keres autót. Idén ugyan még megúsztuk, de bármikor bevezethetik a környezetvédelmi zónákat, és akkor annyi lehet a fekete, piros matricás versenyzőknek.
Ideje zörgetni egy kört a Corsával, ha már mindent tudunk a technikáról, hiszen nem mindenki dönt a szeme vagy a szíve alapján. Eddig is tudtam, hogy a B Corsa nem egy ínyencautó, de talán egy sorozat végi, fullos, szervokormányos példány meggyőzőbb lesz. Utóbbi extra az átlagosnál nagyobb jelentőséggel bír, mivel a rásegítés nélküli kormányzás kisautóhoz méltatlan erőkifejtést követel, ráadásul lehetetlenül hosszú az áttétele.
Ilyen városi rohangászósnál talán nem is szabad többre számítani, mint hogy üzembiztosan elvigyen A-ból B-be, feltéve, hogy A és B nincs egymástól túl messze. Az viszont elgondolkodtató, hogy ez a Corsa sok szempontból kiéltebb benyomást keltett, mint az előző nap kipróbált hétszázezret futott Focus. Igaz, a 127 ezret mutató órának a tulajdonos sem hisz, és a kisautót élete során feltehetően senki sem kímélte.
Nem vagyok háklis az ülésekre, de a kis Opelben már percek után feltűnt, hogy gubbasztó pózra kényszerít a kicsike a kissé megereszkedett üléstámla miatt. Az elektromos szervokormány tényleg megváltás a szervótlanhoz képest, viszont ennél a rozsdaszínű gombócnál balra jobban segít, mint jobbra. Mint megtudtam, ez sem egyedi eset, el szokott kalibrálódni a kormányoszlopra szerelt szerkezet, aminek a javítását van, aki vállalja, de nem mindig sikerül.
A váltórudazat-probléma is azonnal beugrik, amikor nehezen találom meg a rükverc után az egyest, de nyilván meg lehet szokni ezt a lezser kulisszát is, akadni nem akad. A műszerfal zörgése feltehetően annak tudható be, hogy a klíma hőcserélőjének meghibásodása miatt egyszer ki kellett szerelni, és a patentok második bepattintásra már nem tartanak úgy, mint új korukban, de máshonnan is hallhatók random zörejek az utastérben. A futómű meg olyan billegős, amilyen valószínűleg új korában is volt - nem kívánja a menést. Attól tartok, nem tudom megfejteni a B Corsa sikerének titkát.
Mert a Népítéletben is szereti a többség, az átlaga 6,73-dal ugyan nem túl magas, viszont a 246 véleményből csak tíz az egycsillagos szitkozódás. Egy félmillió alatti áron kapható törpétől végülis mit várunk? Kategóriájához képest sok benne a hely, viszonylag csendes, és ez az 1,2-es motor nem kínlódik a kis bódéval városban, enni sem kér sokat. Sokkal többet a konkurensei sem tudnak.
Valamiért mégis autószerűbb élményt nyújt egy korabeli Fiesta. A Polót sem írnám le az ellenfelek közül, sőt, igazából a régi Swiftnek is vannak elévülhetetlen erényei. Igaz, a Corsa mellett szól a kettő, később három csillagos NCAP törésteszt, amit a Suzuki nem biztos, hogy teljesítene, de a bakancs Micra például megkapta a két csillagot 1997-ben, és bár az sem problémamentes, előrébb lenne a listámon.
Egy megkímélt Corsával ettől függetlenül jól lehet járni, hiszen tényleg olcsó hozzá az alkatrész. Az egykettes motor meg például hat liter alatti fogyasztásra is képes, ami 2012-ben egyre nagyobb jelentőséggel bír. Ha már valaki kicserélte a kritikus alkatrészeket, csak nem jön elő még egyszer a hiba az alatt a pár év alatt, ami még hátra van a gombóc életéből. Aki nem az autóban keresi az élményt, boldog éveket tölthet el vele. Hiszen tudjuk, úgyis mindent megbocsátunk neki, ha szeretjük az autót.




















