Nem lehet betelni vele...
A külső úgy tökéletes, ahogy van.
Legyenek szívesek, vessenek máglyára a hülyeségért, amit egy
korábbi nagyszabású
Chrysler-bemutató
okán írtam, miszerint nem jók az arányai, mert igenis jók. Hasonlít pár
tanulmánykombira. Emlékeztet a klasszikus angol
Shooting Breakekre is.
Minél tovább nézem, annál szebb.
Az eleje - frontja, sőt homlokzata - zseniális, tényleg Rollsokra,
Bentley-kre emlékeztet. A sokoptikás, komoly fényszórókhoz jól
passzolnak alul a kis kerek ködlámpák;
ritkán érzek késztetést jaszkarizós ködlámpázásra, de a
Chryslernek esztétikai okokból különleges engedélyt kéne kapnia a
közlekedési hatóságoktól. A hatalmas hűtőrácson tíz személyre
grillezhetnénk (bár nyilván műanyagból van). A krómot bőséggel, de még
ízléses mennyiségben adagolták. Került két kis villódzó harci csík a
szemek alá, a visszapillantók is minden irányból tükröznek, a
kilincseket is lekrómozták, hátul meg a lökhárító tetejére fektettek
egy vékony lemezt.
A hátulja kevésbé jellegzetes
Jól sikerült a hátsó traktus üvegeinek besötétítése is, a 18-as,
kétszer öt küllős felnik is szolidan szépek. Az autó fara nincs olyan
látványos, mint a front, ezt a tervezők is érezhették, ezért raktak ide
egy jókora szárnyas-aranyos Chrysler-jelvényt.
Az összhatás lenyűgöző, nem is lehet a lámpánál orrot piszkálni,
mert úgyis átnéznek, ki ül ebben a szép autóban. A kategóriatársakat
már megszokták mifelénk, de a Chryslernek integettek a gyerekek, utána
néztek a zebrán álló gyalogosok.
Kisplasztika a faron
Bőrpamlag kis fával, szép
A 300C helykínálata tekintve
felső-középkategóriás személyautóként és családi kombiként
egyaránt megállja a helyét. Hátul magam mögött tenyérnyi hely
maradt a térdem előtt, a fejtér éppen hogy, de elég volt 181 centis
termetemnek. A csomagtér sem túl nagy, VDA-szabvány szerint 630 liter;
a kombi E Merci 690. Ezt a bő hattized köbmétert azonban számos kis
rekeszre, fiókra osztotta a Chrysler, kedvencem a felhajtható kis
műanyaglap, apró, függőleges hálókat feszít ki, így kulturáltan,
szeparáltan elhelyezhetővé válik akár négy literes zacskós tej!
Tulajdonképpen nem rossz, de igénytelenebb a versenytársakénál
Sok embertől hallottam már a legkülönbözőbb apropókból, milyen
gagyi, műanyag, európaiatlan a Chrysler belseje E Merci-, 5-ös BMW-,
A6-os Audi-, Lexus GS-összehasonlításban.
Hát, valóban. A C300 belül nem sokkal több egy jól felszerelt
Vectránál, sőt. Ha az anyagminőséget nem nézzük, akkor is. Eleve
egy csomó divatos, új vagy újra feltalált extra nem is rendelhető
hozzá: se kanyarfényszóró, se kulcsmentesség, se követőradar, még a
tükröket is csak a szedánban lehet elektromosan behajtani.
Kicsi, kemény, nagyon műanyag,
nem luxusautóba való
Van
számos apró, mosolyogtató vagy épp bosszantó hülyeség,
figyelmetlenség is. Bezáráskor az ablakokat nem lehet a kulcs gombjának
nyomásával felhúzni, a tetőablakot becsukni, pedig ezt a szolgáltatást
számos jóval kisebb, olcsóbb autó is tudja. Csúnya, házi kókányra
emlékeztet az esőszenzor beépítése, kábelezése a tükör mögött.
Rettenetesen gagyi a középkonzol tetején lévő kis gombegyüttes, a
tesztautóban ráadásul a hátsó ablaktörlő kapcsolója csak felettébb erős
nyomásra volt hajlandó működni. Nekem már fájt, mire bekapcsolt.
Így néz ki egy 12,7 millás középkonzol?
Nem tudom,
biztosan nagyon biztonságos, de idegesítő, hogy a motoros ülés
memóriája csak kikapcsolt övnél, P állásba tolt választókarral hajlandó
működni, menet közben nem. A klíma korántsem működik olyan finoman,
mint az európai konkurencia modelljeiben, dűti' a hideget. A tankolás
is horror, a kulcsos tanksapka nevetséges bő tizenmillióért, ráadásul a
kulcsot mindig ellenkező irányba kell forgatni, mint a sapkát, a
leszedés-felrakás kétkezes manőver.
Középső bajusz minden egyébhez
Van persze
sok jó dolog is az autóban. Például a digitális iránytű: ha
elbizonytalanodik az ember Rákosborzasztón, legalább azt kiszámolhatja,
merre esik a Duna. Jól használhatók, könnyen megtanulhatók a kormányra
vitt rádió- és számítógépgombok. A hathangszórós Boston rádió (feláras)
szépen szól még akkor is, mikor már az agyam rezgeti. Nagyon jól
kezelhető, a gombok logikáját már a kistesóban, a
Dodge Caliberben is megcsodáltam.
A Chrysler
megkapta a Mercedes egyetlen bajszát, a tradicionális hatalmas
kombinált kormánykapcsolót. Így aztán jobboldalt nincs bajusz,
baloldalt viszont három is van, mert a tempomat is karos, valamint a
kormány is egy hosszú pöcökkel mozgatható ki-be, fel-le, elektromosan.
Összetéveszteni nem lehet őket, a rendszer működik, vicces a másik
oldalon a hatalmas, üres tér.
Sok lemez, kevés üveg
Chrysler a kálvárián
Nagyon jó a porlasztás a szélvédőre, egy nyomás a bajszon, és már
tiszta is az üveg. Remekül lehet pakolni a kocsiban, bármit elnyel a
hatalmas középső tárolórekesz, a kesztyűtartó, az oldalzseb. Tetszett
az automata napfénytető is, kár, hogy a hátsó ablakokon már nem futotta
automatikára. Nagyon szép a belső kilincs, igazi fém, jó hideg, miatta
sok hibát megbocsátok. És tetszett a mifelénk szokatlan
motorosan állítható pedálsor (feláras ez is); jó játék fixen
tartani a lábat és a kapcsolóval nyomni a gázt. Elvan a gyerek.
Lábikézifék
Árverseny
218 lóerős dízel tesztautónk listaára 12,7 millió forint.
Ebben van tempomat, tolatóradar, kétzónás automata klíma,
memóriás villamosszék, ESP, xenon, meg még egy csomó elvárható
és el nem várható extra. Természetesen automata: kézi váltós
300C nincs is. Ez azt jelenti, hogy még a napfénytetős (300E),
elektromosan állítható pedálsoros (70E), bőrüléses (440E), jó
hifis (110E) tesztautó is
alatta marad a legfapadosabb (na persze az is okos klímás,
villanytükrös) E320 CDI kombi Merci 14,6 milliójának; abban
ugyanez a motor van.
Az Audi A6 180 lovas (piha!) V6-os dízelkombija, az
Avant szintén 12,7 milliótól indul, automatával máris 13,4,
köszönjük. A BMW 5-ös kombijának gyengébb változata, a 177
lovas 525d 12,5, a 231 lovas 530d már 14 millió, az automata
váltó felára 570 ezer. Tehát ez is drágább. Aki nem feltétlenül
a német Szentháromságot tekinti konkurenciának, elviheti a
dízel, 185 lóerős
V70-es Volvót 11 milliótól - kevesebb pénzért kevesebb ló,
kevesebb extra és valamivel kevesebb presztízs.
510 Nm a fedő alatt
A Mercedes-Benz háromliteres V6-os dízelmotorja nemcsak az
E-Klasséhoz, vagy
a
Jeep Grand Cherokeehoz , hanem
a Chrysler épp kéttonnás tömegéhez is elegendő. 218 lóerő, 510
newtonméter, mind a hátsó kerekek kapják. Autópályán gond nélkül
tartható a kétszáz is akár (persze csak Németországban), a vég a gyár
szerint 227.
Ha nagyon akarja a pilóta, még száraz úton indulásnál is
meg-megmoccantja a fenekét az autó, esőben, kanyarban aztán végképp a
300C méretéhez és tekintélyéhez tökéletesen méltatlan önfeledt
játszadozással riogathatja közlekedőtársait, akinek van az ilyesmihez
affinitása. Érdekes élmény például egy bevásárlóközpont körforgalmában
odapattintani a lovaknak: tolják már meg jobban azt a hátsó
tengelyt, aztán lesni a hatást a bejáratoknál várakozó autósok
arcán. Persze ez veszélyes, elítélendő, helytelen, de a Chrysler
mindenesetre megadja a lehetőséget az ilyesfajta szociológiai
kísérletre. Annyira, hogy a menetstabilizáló is bármikor
kikapcsolható.
Szép kar, szép fabetét
Ami viszont visszafogja az ilyesfajta extrém sport űzésének vágyát,
az a váltó.
Ötsebességes automata, lassúcska, butácska, értetlenke. Nagy
ráhagyással kell megnyomni a gázt előzéseknél, mikor országúti tempóban
az utolsó szembejövő úgy 50 méterre jár előttünk. Padló; a V6
nekigyürkőzik, erőt gyűjt, aztán mire a másik sáv megürült, HRRRRRR,
már meg is indul a 300C. Érdekes, de meg tudnám szokni ezt a
lustaságot, a Chrysler nagy tömegéhez illőnek éreztem ezt a megfontolt
viselkedést, amiért annak idején például az
A4-es Audit meg
tudtam volna fojtani. Tán öregszem.
Vagy ott a kézi üzemmód, nélküle manapság már nincs automata. Ha
előzés előtt visszapöcögtetjük 4-be, akár 3-ba a váltót, harapósabb
lesz a reakció a gázra. Sajátos a Chrysler megoldása, miszerint csak
1-től 4-ig operálhatunk a fokozatokkal, ha felérünk 5-ig, máris újra
D-ben vagyunk.
Megspórolták a vevőnek az utólagos fóliázást
A futóművet is inkább kényelemre, semmint vadulásra tervezték.
Európaiatlan gondolkodásra vall, hogy míg már az Astrákban is ott
figyel a kis SPORT feliratú gomb, amivel változtatható a
lengéscsillapítók karakterisztikája, a nagy, drága Chrysler
csak egyféleképp csillapít. Lágyan.
Szép órák, szép tipográfia
Országúton, 110-120 között autózva,
gyakran előzve 8,1 literes fogyasztást realizáltam a
Budapest-Debrecen-Budapest távon, a négyesen. Két tonna, 218 lóerő, V6
automatával: ez teljesen rendben van. Sőt.
Tiszta Rolls-Royce
Szerintem
300 C-t kétféle ember vesz. Az egyiknek még nem volt
luxusautója, de megszaladt neki, esetleg kinevezték főfőnöknek, és át
kell ülnie egy 10+ milliós autóba a 10-mínuszból. Ha a Chrysler
értékesítője ér oda hozzá először, nyert ügye van. A külső magáért
beszél, bent meg ott a villamos bőrszék, a remek hangzású hifi, a
hatalmas kormány, a biztonságos menetstabilizáló, a légzsákok, mi
kellene még?
A másik típust olyannak sejtem, aki épp lecseréli 10+ milliós
kocsiját, volt már Mercije, BMW-je, Volvója, Audija, de legalábbis
próbálta már őket.
És akkor szembejön ez a hűtőmaszk, ezek a fényszórók. ﮎ¥♀ǽį,
mondja magában akkor, kit érdekel, ha pár dollárnyi spórolás miatt az
ülőlap belső oldalára már textil került bőr helyett, a többiben sokkal
kifinomultabb a belső világítás, van nagy képernyő menüvezérléssel.
Amikor reggel felnyitom a garázskaput, EZT a pofát akarom látni!
Aki szereti a kütyüket, a tökéletes kényelmet, ne vegyen 300C-t.
Aki az Autókat szereti, vegyen bátran. Nekem is inkább kéne ez
az őszinte tahó redneck, ez a darabos, mafla jószág, mint egy
kifinomult, elegáns sznob az óhazából. Több lélek van benne. Meg még
olcsóbb is.
A tető egy része is nyílik
A szerző értékelése

Erős, egész takarékos nagy családi böhöm, élvezetes
hátsókerék-hajtással, remek hifivel, a házon belüli konkurenciánál
szerényebb minőségben, ám kedvezőbb áron, összehasonlíthatatlanul
menőbb külsővel. A buta váltó és a gagyiságok miatt azért levonok
egy csillagot: 4.
Sajnos a ködlámpa tilos, pedig így szép igazán
A Totalcar értékelése:
Ezt az autót a Totalcar még nem értékelte.
- Kényelem
- Teljesítmény
- Megbízhatóság
- Szerviztapasztalat
- Fenntartási költség
- Ennyire szerette