Ki vesz ilyet?

Gábor, a fekete autó tulajdonosa jól futó informatikai háttérszolgáltató cég ügyvezetője. Lelkes autóbuzi, sokáig Cadillacezett, saját kezűleg pusztított-alkotott amerikai autókat, csak aztán rájött, hogy egy élet kevés az összes autós álma megvalósításához. Időközben a cég is kinőtte magát odáig, hogy nem csak lehetett, de illett is venni egy szép új autót.

A főnök hibridet akart, nagyobbat, erősebbet, nagy tempónál csendesebbet, mint a Prius, vagy a Civic IMA, mégsem Lexust. És rájött, hogy van ilyen. Megrendelte, meghozták, kifizette, megkapta és boldogan jár vele. A garancianélküliség nem nyomasztja, részint mert bízik a Jelben, részint mert utánanézett az e-Bayen a lehetőségeknek, és kiderült, hogy akkut, motort, bármit lehet kapni a kocsihoz. A Toyota-szervizben meg, ha nem is biztos, hogy ki tudják olvasni az esetlegesen felmerülő hibák kódját, egy olajcserét azért csak le tudnak nyomni a benzinmotoron.

Gábor maximálisan elégedett az autóval. Mivel eleve amerikaiautós érzelmű, csak elnézően mosolyog a szürke műanyagokon és a kis butaságokon. Kevéssé zavarja, hogy a Camryt teleszórták vicces figyelmeztető címkékkel, a középkonzolon egy rendkívül mókás PLASMACLUSTER felirat büszkélkedik (ami NEM az átlátszó-fehér burkolat neve: egy olvasónk beküldte a megfejtést: egy spéci légtisztító technológia!), és a csomagtartóban is ott a kötelező amerikai fogantyú, amivel belülről is ki lehet nyitni a fedelet, ha esetleg elrabolják az embert, vagy rácsukódik az autóban játszó gyerekekre.

Apró hülyeségek, nagy okosságok

Fahrenheitben mér a klíma, MPG-ben a fogyasztásmérő, mérföldben a tripcomputer, ez megszokható. Idegesítő viszont, hogy a kormány csak fel-le állítható, az utasülés magassága fix, a csomagtérfedélen nincs behúzófogantyú, a klíma economy-kapcsolója a kormány bal oldalára, a vezető térdéhez került. Annál jobban élvezi Gábor a bőrfotelek kényelmét (a vezető oldalán elektromos mozgatású), a kulcsnélküli nyitás-indítást, a remek hangzású JBL-hifit, az érintőképernyő komfortját, és persze a hibridrendszer csendjét, erejét, takarékosságát.

A 2,4 liter benzinmotor időnként az elektromos mankóra támaszkodva hihetetlenül takarékos a napi gyakorlatban. Tulajdonosa főleg városban használja az autót, illetve néha becsúszik egy-egy sztrádás menet. A Camry stabilan 34 mérföldet tud egy gallon 95-össel, ami magyarul annyit tesz, hogy 6,92 litert fogyaszt száz kilométerre, csak sztrádán és városban. Ezt csinálja utána bármelyik 2,4-es automata benzines!

Ösztönzőleg hat a minél spórolósabb hajtásra, hogy a Camry műszerfalán nem teljesítménymérő, hanem fogyasztásmérő óra található a sebességmérő mellett. A legszebb, amikor negatívba lendül a mutató, ilyenkor tölti a generátor a lassítás energiáját vissza az akkuba. A váltómű nem kedveskedik fix áttételű ál-fokozatokkal, mint a Lexusok, hanem egy B állásban kínál intenzívebb motorféket, egyszersmind visszatöltést, mint a Prius.

A Camry nem tud gombnyomásra elektromos módban közlekedni, mint az LS, vagy az első szériás Prius, viszont ha finoman kezeljük, illetve lábaljuk a gázpedált, illetve villanypedált, akkor két kilométert simán lenyom 40-50-nel, csak villannyal, néma csendben.

Hogy megy?

Ha nem törődünk a fogyasztással, az autó megy, mint a barom. Ilyenkor hangja is van, a motor az intenzív gyorsításokhoz beáll a legmagasabb teljesítményhez tartozó fordulatszámra, és szörnyű hersegéssel ordít, amíg meg nem jön a sofőr esze. A futómű a tulajdonos szerint nem az igazi – már nem emlékszem, hogy Gábor túl lágynak, vagy túl keménynek érezte, viszont szerintem enyhe billegése, feszes csillapítása tök jól illik a nagy, mégis sportosan mozgó bálnatesthez. A kormányzás viszont európai kéz számára agyonszervózott.

Nem megy úgy, mint a GS450h, de jobban lehet bele pakolni. A csomagtérből ugyan tekintélyes helyet vesz el a pufferakku, de így is marad 300 liter a pakkoknak. És a Toyota megoldotta, hogy legyen átjárhatóság az utastér és a puttony között. Egy IKEA lapbútor nem, de egy pár síléc, egy kapa, gereblye – kinek mi a hobbija – azért elfér. Gáborék simán elindulnak a kocsival, két gyerekkel több napra is ki a világból. És nem vágynak át Mondeóba, Passatba, de még a GS Lexusba sem.