Harapós tehén

Teszt: Mitsubishi Grandis DI-D - 2006

2006. február 20., hétfő 07:38
Miért csinálnak a japánok bonszait? És ikebanát? És harakirit? És sportos nagy egyterűt? Nem tudom, de mindegy is, a lényeg, hogy csinálnak.

Egyesek az egységes márkaarculatot nyomják, más márkáknál ahány típus, annyi arc. Rühellem az uniformisflottákat, de valahogy az egységes modellpaletta tűnik a profibb megoldásnak. A Volvo és az Audi már a végsőkig faragta a nyájat, míg másoknál ahány modell, annyi arc. Egy Colt, Lancer, Pajero vagy Grandis embléma nélkül szinte bármi lehetne. Mindez jól hangzik, és mégis, nekem az uniformis megoldás valahogy profibbnak tűnik.

Mindegy, végül is nem baj, ha valakinek egyedien szép autói vannak, a Grandison is mindenki elhűlt, aki meglátta. Így feketében gonosz, sunyi földönkívüli, alattomos tekintettel, rosszallóan ráncolt homlokkal - a karizmatikus megjelenés még azt is képes elfeledtetni, mennyire esetlen, ormótlan kategória ez a nagy egyterű.

Az orra félelmetes, az oldalán szép domborítással, az oldalablakok összehúzásával és sötétítésével csökkentették a hangárhatást, a hátulján megint extrém részletekkel terelték el a figyelmet az egyterűségről. Haljított, szamurájkard alakú, irgalmatlanul hosszú lámpatestek, rengeteg LED-del, éjjel-nappal elképesztő.

Na ja, az is elképesztő lehet, amikor egy oszlopnak tolatva megroppantjuk, aztán megkapjuk a számlát a szervizben. A Grandisból egyébként hátrafelé elég rossz a kilátás, ami gyakran van így jól kinéző autókkal; tolatásnál pont az alacsonyabb dolgokat, az autókat meg a gyerekeket nem látjuk, plusz kutya, vasoszlop, kőkocka. Grandist tolatóradar nélkül senki ne vegyen. Egyébként fantasztikus manőverekre képes, hihetetlenül fordulékony, a 11,6 méteres fordulókör egy majdnem 5 méteres autótól nagyon jó.

Korrekt luxusbelső. Szép anyagok, sok bőr, kevés króm, én már nem raknék autóba ilyen kevlárutánérzés-utánérzést, de nem zavaró. Kényelmesek az ülések, még a második sor is kap lehajtható kartámaszt. A harmadik sorban is el lehet férni, természetesen sokkal jobban, mint a kompakt egyterű Mazda5-ben vagy Opel Zafirában, de a kategóriatárs Renault Espace-ból még a régebbi modellek is jóval tágasabbak. De a Grandisból egy okos narancssárga pedál segítségével úgy tudunk a harmadik sorból kiszállni, hogy szinte lerúgjuk magunkról az előző ülést, ami gyors és könnyed megoldás.

A kilométeróra az egyik legszebb, amit az utóbbi években láttam. A VW kék háttérvilágítású számlapjai óta tudjuk, a kék fény jól néz ki, ugyanakkor a fáradt szem azt utálja a legjobban. A Mitsubishinél megcsinálták az ergonómiai bravúrt: szépségnek alul ott a kék, de maguk a számok, amiket nézünk, már normális hátteret kaptak, mindezt megkoronázva ezzel a gyönyörű, csillogó narancssárga mutatóval.

A napfénytető gombját jó sokat kerestem, mert a gyerekek megfékezésére szánt kikapcsolót megtaláltam, de az a hátsó tolótetőre vonatkozik. Ami motoros. Az első viszont kézi, és csak kibillenthető. CD-k tárolására alkalmas hely itt se nagyon van, pedig lehetne, de például a műszerfal tetején gombbal nyitható rekeszbe csak három tok fér, a negyediktől már kipúposodik. A könyöktámasz alatt bőven lenne hely még egy kisebb bőröndnek is, de ezt a lehetőséget valahogy kihasználatlanul hagyták.

A második sor üléseihez pneumatikus kitámasztású asztalkák járnak, ilyet még nem is láttam! Apró hiba, hogy az asztalka csak függőleges állapotban, tehát üzemen kívül van reteszelve. Ha asztalka állapotban rákönyökölünk, szépen becsuklik. De szép, műszakilag igényes megoldás.

A Grandis hifije a nagy térnek és a nagy ajtók bőre szabott burkolatának köszönhetően elég szépen szól. Manapság egy gyári rádiónál szóba se jöhet a levehető előlap, inkább valami körmönfontabb megoldással teszik lopásállóvá a fejegységet. A Mitsubishi kissé bátortalan, régivágású, vagy mondjuk ki, béna megoldást választott. Amikor meghúztam a release feliratú minipöcköt, még engem is meglepett, ahogy kiesett a menu-audio-odavissza-gomb. A tanulság: nem kell piszkálni a release pöcköt, mert még az autótolvaj is kiröhög.

Érdekes a dizájn, de legalább olyan érdekes a motor. A Mitsubishi dízeleit, már amiket a személyautókba raktak, sokan szidták már ékes szavakkal, úgyhogy a cég lépett, és a VW konszernnel közösen fejlesztett egy kétliterest. A tesztelés előtt esküdni mertem volna, hogy simán megvették a PD-TDI-t, főleg hogy a forgalmazóból is csak egy lakonikus féloldalas angol leírást tudtam kipréselni, amiben arról volt szó, hogy ez egy közösen fejlesztett fuel pump injection system. Ami elég pumpedüsésen hangzik.

Egy-egy motort szinte a felismerhetetlenségig meg lehet változtatni a vezérlő elektronika programozásával, de meg mernék esküdni, hogy csak a működési elv azonos - a gázolaj nem közös nyomócsőben éri el szükséges brutális nyomást, hanem hengerenkénti adagolófúvókákban. Egyébként mindene más.

Hasonlóság lehetne, hogy csúnyán szól, de a PD-TDI és a DI-D hangzása csak annyiban hasonlít, mint a Nox és a Cristal muzsikája: mindkettő borzasztó, hervasztó és idegesítő, de ezért határozottan megkülönböztethető. A VW (két liter körüli) dízelei kellemetlenül gurguláznak, bégetnek és mekegnek, a DI-D inkább valami vartyogásszerű hangot ad. Egy mozdulat a slusszkulccsal, és vartyvartyvarty, aztán egy bő gáz; VARTYVARTYVARTYVARTYVARTY!

Hangos, és rezonál. Dízelrezonanciát nem könnyű elszigetelni az utastértől, még a Mercedes V8-as csodája is kellemesen rezgette az E 400 CDI bódéját. De a Grandis pechjére nemrég adtam vissza egy Citroen C4-est egy 1,6-os kisdízellel, és azt bizony tökéletesen kisimították. Ez meg annyira rezeg, hogy amikor leparkoltam vele, és a másodikon lakó cimbalmos álmélkodva körüljárta, és belül is megcsodálta, és nem akartam, hogy feleslegesen felizgassa magát, beindítottam neki, és megkértem, hogy nyomjon egyet a gázon. Láthatóan megborzongott, pedig egy régi dízel Omegával jár. Csőrős Csepel, megvan? De attól tartok, így is szerelembe esett.

Az a különleges fegyvertény, hogy nagyobb fordulaton se csendesedik el, legfeljebb 140 fölött kicsit elnyomja a szélzaj. Mégse nevezném rossznak. Két tonnát visz, városban 10-12 literes fogyasztással, országúton 7-8 körül, kétezer köbcentis létére elég dinamikusan. 136 ló, két tonna, az is csoda volna, hogy meg nem áll a szíve.

Tökéletes ellentéte a VW-dízelnek, hogy egyáltalán nem hajlamos a lefulladásra; bízvást indulhatunk vele gázadás nélkül. Sőt, még 4-esben is elviszi az alapjárat, olyan 40 körüli tempóval. A kétliteres DI-D egyébként is azt szereti, ha hamarabb feljebb kapcsolunk, és minél hamarabb 5-ösbe rakjuk.

Jó, hogy egyszerre volt nálunk kisautó-csoporttszetünk versenyzőivel. A Punto Grande és a Clio III legkisebb benzinmotorja egyaránt 3000 körül forgott 90-nél 5-ösben. A Grandis dízele 6-osban ugyanennyit forgatva már 140-nel megy, és ilyenkor is hangos, mint az állat.

Ha már dízel és takarékos, természetesen a hőt is úgy használja fel, hogy ne menjen veszendőbe, vagy konkrétabban az utastérbe. Keményebb hidegben képtelen rendesen befűteni, ezért az előrelátó mérnökök raktak bele állófűtést, ami persze nem igazi állófűtés, mert a motornak járnia kell hozzá. A kormány mögötti HEAT gomb megnyomására kicsit megemelkedik az alapjárat, és hamarabb lesz meleg, de mínusz 6-7 fok alatt nagy csodákra ne számítsunk.

Fagypont körül viszont HEAT nélkül is fűt. Kíváncsi volnék, hogy a tesztautó hibája, vagy a Grandis egyáltalán nem tud lábra fűteni, nekem mindenesetre nem sikerült. Talán mindent auto állásba tekerve szivárgott egy kis meleg a lábtérbe, de én sajnos egy alapos téli lemosó permetezés után elgémberedve határozottan perzselni szeretném a patáimat.

Japánban nem menő a gyorshajtás, inkább nyugisan vezetnek, mint sportosan, ráadásul az egyterű az utolsó kategória, amitől fickós kanyarvételt várna az ember, mégis szinte egységesen sportos vezetési élményt nyújtanak. Honda FR-V, Mazda-5 a kompaktok között, vagy a csuklós ralibusz, a Mazda MPV. És a Mitsubishi Grandis.

Ha nem rángatjuk, hanem szép egyenletesen visszük a gyors kanyarba, szinte egyáltalán nem billen, makacsul tartja a vízszintest. Ha szűkebb fordulókkal kínozzuk, mondjuk kereszteződésekbe esünk be nagyobb tempóban, valósággal elhűl az ember: az autó egyrészt láthatóan igyekszik megfelelni abszurd elvárásainknak, egyszersmind nagyon könnyedén teljesíti a manővert. Minek?

Ki az istennyila fog ezzel állatkodni? Aki a három gyerekét nevelgeti, és néhanapján megszabadulva tőlük elmegy egyet pusztítani a Pilisbe? Mert volt 9 milliója egy Grandisra, de sajnált további egymilliót egy kellemes játszóautóért? Egyszóval feleslegesnek tűnik ez a pazar futómű, de egye fene, éljen az aktív biztonság.

Mitsubishi Grandis DI-D - 2006

Ez így, bőrrel-dízellel, dupla napfénytetővel kilencmillió. Ha néhány kényelmi extrától eltekintünk, 7,4-ért is van Grandis. A 165 lovas, 2,4-es benzinest nem venném számba, mint reális lehetőség, mert hiába indul hétmillióról, szerintem mindenki dízelt vesz majd; bele se merek gondolni, mit fogyaszt ez a test benzinből. A fő konkurens, a Renault Espace nagyjából ugyanennyibe kerül. Nekem mindkettő túl nagy.

A szerző értékelése ertekeles

Jó, de hangos motor, Pazar futómű, de minek. Vad dizájn és kényelem - jó autó, de a mérnökök foglalkozhatnának még vele egy kicsit. 3,5.

Mitsubishi Grandis 2005 Intense Mitsubishi Grandis 2005 Intense

A Totalcar értékelése:

Ezt az autót a Totalcar még nem értékelte.

Népítélet:

  • Kényelem
  • Teljesítmény
  • Megbízhatóság
  • Szerviztapasztalat
  • Fenntartási költség
  • Ennyire szerette

Címkék:

A Totalcar címlapjáról ajánljuk

Fillérekért osztják a családi Daciát

Fillérekért osztják a családi Daciát
A Lodgy, amelyben elég hely van hét embernek, ugyanannyiba kerül majd, mint egy Suzuki Swift.

Törésben verhetetlen

Úttalan utakon kószáltunk vele, és az összkerék­hajtást csak kíváncsiságból kapcsoltuk be. Volt még benne tartalék, csak a raklap hiányzott a platóról.

Gonoszabb lett a 7-es BMW

Csaknem a teljes motorválasztékot lecserélték, most már van háromturbós kivitel is.

Négyes BMW jön, már jövőre?

Nem pont olyan, ahogy korábban gondoltuk, de sportos lesz, és nem is nagy.

Meghalt a vétlen motoros

Előzött, pedig jött a motoros: a miskolci
férfi belehalt sérüléseibe.