A sajtó nézi, hogy mi is változott
Azon nem érdemes vitázni, hogy jobb-e az új Octavia új lámpája, mint
a régi, mert mindegy. Ahogy az olasz nevű szörnyasszonyba (a neve
nem jut az eszembe) is ültetnek időnként új dolgokat a plasztikai
sebészek, de ez a lényegen semmit sem változtat – csak ott
ellentétes az előjel. Az Octavia megmaradt annak, ami volt: a Golf
V. (=VI.) technikájára felépített, jól használható kocsi, mégis nehéz
beskatulyázni, mert szinte középkategóriás méretű. Ettől kellőképpen
vonzza a vevőket, mert kegyetlen jó az ár-érték aránya, pláne,
hogy az alapmotorja picike. Egy olyan világban, ahol a
Volvo S80-ból egyhatos dízel készül, az ember nem lepődik meg semmin;
fogadjuk el, hogy az emberek jelentős részének tényleg mindegy, mitől
mozog a kocsija. És mennyire.
Hogy az Octavia tengelytávja kisebb, mint a hasonló hosszúságú
limuzinoké, szintén senkit sem érdekel, mivel kiválóan el lehet férni
benne hátul. És bődületes a csomagtartója is (560 l). Az pedig
csupán bónusz, hogy ötajtós létére lépcsőshátúnak nézhető, elvégre ez
Kelet-Európa, ahol ötven évig kizárólag szedánok szaladgáltak. (Igaz,
néha
a rossz végükbe szerelték a motort, pont a csehek. ) Akinek meg nem kell
öt ajtóval, ott a
kombi – szeretik
is a cégek.
A lámpa és a maszk nőtt
Jópofa volt, hogy a PoHu Skoda-szalonjában volt
a sajtótájékoztató, mert ott állhatott háromféle Octavia is.
A még pár hónapig, azaz a készlet kifogyásáig kapható Tour az
első kiadás, a
2004 óta létező második generáció pedig kétféle orral is jelen volt, így megnézhettük, hogy
mi változott. Hát nem sok.
Az ötven éves nevet mostantól a Fabia betűtípusával írják
Az újon fényezik a védőcsíkot
Ami az eltéréskereső bajnokság végeredményét illeti: nemcsak nagyobb
lett a lámpa elöl, hanem a Superb mintájára beleírták az
oldalsó foncsorba, hogy Octavia. Új a hűtőrács, az első lökhárító
ködlámpástól, hátul picit módosultak a lámpák, továbbá
a lökhárító aljába fényvisszaverők kerültek, az
RS mintájára. Az
ügyesek arról ismerhetik fel oldalról a 2009-es modellévű
Octaviákat, hogy az oldalsó védőcsík már nem fekete, hanem olyan színű,
mint a kocsi. Ja, és a tükrök is mások, az index csíkja
keskenyebb, de mintha az egész tükörház kicsit ducibb lenne.
Az új és a régi lámpa
Régi ajtópanel, régi műszerfal, új rádió és klíma
Ezután következik az utastér feltérképezése. Rögtön újnak tűnik
a kormány, amúgy pedig a más Volkswageneknél alkalmazott
rádiók, automataklíma-kezelőszervek jelentek meg középen, a két
első ülés közötti könyöklőben pedig ott az iPod-csatlakozó. Kicsit
megnehezítette az összehasonlítást, hogy egy annyival alacsonyabb
felszereltségű Octavia volt a referencia, hogy abban hátul
bioenergia mozgatta az ablakemelőt.
Ezeknek a változásoknak az a lényegük, hogy jelezzék:
műszakilag kicsit felhozták az Octavia kínálatát, igazodva
a piachoz, illetve a VW csoport aktuális műszaki
megoldásaihoz. Igaz, ez az Octavia-vevők jelentős részét kevésbé érinti
majd, hiszen a volument adó motorok nem változnak: az 1,4 és
1,6-os (80 és 102 LE) benzinesek kitartanak eredeti formájukban.
Egyelőre a PD TDI-k is maradnak, de a 105 lóerős 1,9-est
nyáron már leváltja az új,
common rail befecskendezéses 1.6 CR TDI. A 140 lóerős TDI jövőig
húzza, utána érkezik változatlan teljesítménnyel a common rail
változat. Egy kicsit bonyolítja a képet, hogy az RS-ben már most
is CR TDI a 170 lóerős dízel – ám az RS, ahogy a terepes
Scout is, a régi külsővel készül. Viszont az utasterük ezeknek is
új, vagyis pár év múlva szegény autónepperek akár meg is szívhatják, ha
egy rosszul tájékozott vevővel akadnak össze, aki holmi több autóból
összerakott roncsnak nézi a 2009-es gépet.
A VW csoport többi márkájához hasonlóan jönnek a közvetlen
befecskendezéses, turbós TSI benzinmotorok, méghozzá kettő is.
A kisebbik 1,4 literes és 120 lóerős, a nagyobbik 4 decit és
negyven lóerőt ad pluszban. Tehát 1,8-as, kétségkívül ez a legjobb
a normál Octavia-motorok közül. Mindkét TSI hétfokozatú
DSG-váltóval is
kapható, míg a TDI-knél változatlanul a nagyobb nyomatékra
méretezett hatfokozatú DSG-k elérhetők.
Változatlanul ülések elöl, változatlan ülések hátul
Van még néhány új fejlesztés a pár új kárpitozás és szín
mellett. Nekem leginkább az újfajta keréknyomás-érzékelő rendszer
tetszik, amely szakít a hagyományos nyomásjeladós rendszerekkel,
ami megbonyolít minden egyes kerékcserét, kalibrálni kell, és miatta
a francia autóknál könnyen állandósul a defekt, legalábbis az
elektronika szerint. Az Octaviáé viszont a nyomásvesztést
közvetett módon érzékeli: a lapos kerék ugye kisebb,
következésképp menet közben megnő a fordulatszáma, az ABS/ESP
úgyis állandóan figyeli. Egyszerű, mint egy pofon, nem? Ezenkívül van
adaptív xenon, statikus kanyarfény, bluetooth és navigáció, amelynek
a neve Amundsen. Vagyis egy olyan felfedezőről kapta a nevét,
aki GPS nélkül is elérte a Déli-sarkot, felfedezte az
Északnyugati-átjárót, majd elsőként hódította meg légi úton az
Északi-sarkot.
Erre a képre kattintva a sajtófotók galériájába jut
Azt persze nehéz megmondani, mekkora részük lesz a fullos
Octaviáknak az összeladásokból. A magánemberek valószínűleg még az
1,6-os benzinmotor felárát is soknak találják majd a 80 lovas
1,4-eshez képest, mert a négymilliós alapárra még 468 ezret kell
rádobni pluszban, alapkivitelben. Akkor már inkább egy 1.4 TSI, alig
drágábban, mert az egy másik dimenzió, ahogy a
Golfban láttuk.
Viszont az Octavia komoly ütőkártyája, hogy ötmillió alatt létezik
automata váltós verziója, igaz, 1,6-os motorral és klasszikus tiptronic
automatával. Biztos nem versenyautó, és biztos nem fogyaszt keveset
a nyolcszelepessel, de van. A kombi úgy háromszázezerrel
drágább, mint az ötajtós, bár a felszereltségi ranglétra teteje
felé haladva csökken a differencia. A legolcsóbb TDI úgy 5,3
millió táján tűnik fel az árlistán.
Bőrös kézifék, pohártartó, miegymás
Hogy ez válságfacelift lenne? Nem hiszem. Nagyjából már akkor
tudták, milyen lesz az átcsinált verzió, amikor megjelent az eredeti,
maximum az volt kérdéses, hogy pontosan mikor. Manapság ez
a divat, tényleg csak akkor változtatnak sokat, ha muszáj. Vagyis
ha valamit nagyon elrontottak, lásd például az előző Citroën C5-nél.
Ahogy az is megfigyelhető, hogy a faceliftes első lámpák vagy
változatlan kontúrúak, vagy egyre nagyobbak lesznek, egyszerűen azért,
mert elég mindössze a sárvédő lemez vágását módosítani, nem kell
teljesen új présszerszámokat beállítani. A lökhárítót és
a hűtőmaszkot amúgy sem lehet megúszni, de az műanyag. Igaz, nekem
jobban tetszik a régi Octavia-orr, mert valahogy összeszedettebb
kompozíció, az újnál kicsit érthetetlen, hogy miért pont ott
hullámzanak a lámpa körvonalai, ahol. De el tudom fogadni, hogy
ezt időnként meg kell lépni. Teljesen érthetően tesztvezetést sem
kerítettek a sajtótájékoztató mellé, mert valami azt súgja, hogy
nem merültek fel új momentumok, az Octavia új orral, díszcsíkkal és
kormánnyal is maradt, amilyen volt: kezes, ingerszegény és
kényelmes.