Ötvenből csak hatnak csúnya

2004.09.27. 10:12
A Peugeot Hungária és mi is úgy gondoltuk, kapjon a 407-es még egy esélyt. A harcsaszájú Peugeot meghálálta a bizalmat, második tesztautónk, a kétliteres HDI sokkal jobban viselte magát, mint a 2.2-es benzines. hiába, immár ökölszabály: nehéz autót normál használatban három liter alatt gázolaj hajtson! Ebből már mindenki ki tudott úgy szállni, hogy "voltaképp nem is rossz autó". Persze a sok pozitív tapasztalat begyűjtése mellett sikerült bővíteni a modell hibalistáját is.

A TotalCar stábjából nekem volt szerencsém a májusi bemutatón először találkozni a Peugeot új üdvöskéjével. A túra kimondottan kedvező benyomásokat hagyott bennem, így hát nem is tudtam mire vélni Winkler kolléga fanyalgását azzal az autóval kapcsolatban , melyet később egy hosszabb tesztre kaptunk kölcsön az importőrtől.

Aztán beleültem, elcsodálkoztam a bemutatóautókhoz képest tényleg gyatrább kárpitokon, kapcsoltam párat a valóban kellemetlen váltóval és ismét leszűrtem a lényeget: egy-egy autóteszt nem jellemezhet egy modellt, csak annak egy bizonyos hajtáslánccal szerelt, egy bizonyos felszereltségű változatát.

És most itt a másik 407-es. De ízlésről nem vitázunk. Egy biztos, a nagy Peugeot mindenkiből határozott véleményt húzott ki; szép vagy csúnya, középút nincs. Nemhivatalos, nemreprezentatív, nemobjektív felmérésem szerint 50 emberből hat a húderonda, 44 a húdeszép kategóriába sorolta az autót. (Az előbbi hat ember viszont a TotalCar szerkesztőség tagja - a szerk.) A 407-es fura vonalai láttán a hölgyek elaléltak, a gyermekek izgatott zsibongásba kezdtek, csak mord, kérges lekű férfiemberek nyilatkoztak úgy, hogy aránytalan, hogynézki és fúj.

Nekem továbbra is tetszik, az én szememben a 407 kategóriájának egyik legszebb autója. Hogy melyik is voltaképp ez a kategória, azt már nehezebb volt megmondani. Érzésre a prémiummárkák négyajtós középső modellei, az S60-as Volvo, a hármas BMW, vagy a C-Merci ellenfelének tűnt a 407, de mikor megnéztem a rideg számokat is, csodálkozva konstatáltam, hogy egész más a helyzet. A középkategória képviselői között 4676 mm-es hosszával az autó nagyobb az Accordnál, az Avensisnél és a Lagunánál, alig 2,7 centivel rövidebb a Passatnál. 2725 mm-es tengelytávját a hatalmas Mondeo is csak alig 2,9 centivel veri. Ehhez mérten már nem mondhatok mást: a 407 literes csomagtér és az épp-hogy-csak-elférek-magam mögött már nagyon elgondolkodtató. A 2,2 centivel szűkebb tengelytávú Passatban hátul keresztbe rakom a lábam!

Akár így, akár úgy, szegmensében az új Peugeot hosszú orra, az íveket és a szegleteket sajátosan keverő formavilága mindenképp karakteres jelenség. Karizmájának tündöklésén még a hülyécske "A játéknak vége"- jelmondat sem tud érdemben csorbítani - bár annyit meg kell jegyeznem a szövegíró védelmében, hogy meglepően sokan skandálták ezt a mondatocskát pavlovi reflexként, elhomályosult szemmel, jól idomított fogyasztó módjára az autó láttán. Különösen a gyermekek formálódó értelmébe égett bele intenzíven a szlogen.

Amilyen extravagáns kívülről, olyan szürke belül. Látható, hogy a Tervező néha hozzányúlt valamiféle legális vagy illegális droghoz (ekkor készült a középkonzolon trónoló meghatározhatatlan külsejű szellőzőegység, a hatalmas fejtámla, vagy a váltógomb a felhúzógyűrű használatára figyelmeztető kis SHIFT-nyilacskával, és a számítógép kijelzőjének kis ikonjait sem tiszta tudattal rajzolták), de legtöbbször a puszta racionalitásé volt a pálya. Új bajuszkapcsoló? Minek, hiszen ott van még a raktárban jópár láda abból, amit például a Citroen Saxóban, vagy a 206-osban is használunk. Új műszerfal? Á, jó lesz a 406-osé, maradt még belőle jócskán.

Az idő is sürgethette az ergonómiafelelősöket, így siklottak el afelett, hogy az ajtó könyöktámasza nem támasztja a könyököt, a középső könyöktámasz viszont izzasztó műanyag. A lábszár mindig hozzáér a középkonzol oldalához, és ami miatt a legtöbben panaszkodtak: a rosszul elhelyezett kapcsoló miatt a vezetőt kivéve mindenki csak csuklóficam kockáztatásával húzogathatja az egyébként dicséretesen oda-vissza automata elektromos ablakokat.

Na jó, ha már a hibáknál tartunk, essünk túl a legkellemetlenebben: a Peugeot és a Citroen tesztautókon valahogy mindig tönkremegy ez-az. A tízezer kilométert futott 407-es motorháztető-kitámasztó rúdját (persze már az is szégyen, hogy nincs teleszkóp) rögzítő pöcköt már letörte valaki, a rúd egy darab szigszalagon lógott. A bicskaszerű slusszkulcs tolla már a kis gomb lenyomása nélkül is nyitható-csukható, ilyet még se a hasonló technikát alkalmazó VW-csoport autóinál, se a Fiatoknál nem láttunk korábban. És ami valóban zavaró volt: a fényszórómagasság-állítás is elpusztult, ráadásul a lámpatest a legalsó pozícióban rögzült, így éjszaka a látótávolság reflektor nélkül mintegy 15-20 méterben maximálódott.