Dongószerű autó

2008.09.30. 15:30
14 hozzászólás


Kissé hatásvadász tárggyal küldött sajtóközleményt a Nissan, hogyaszongya: "A Nissan ütközést elkerülését segítő robotja". Na, végre egy levél, ami nem Viagrát, Vigarát, újabban pedig Vairgát akar nekem eladni; lelkesen nyitottam meg a csatolt .doc-ot. Ígéretesen indult:

AZ ÜTKÖZÉS ELKERÜLÉSÉT SEGÍTŐ, A DONGÓ REPÜLÉSÉNEK MINTÁJÁRA MŰKÖDŐ ROBOTTAL ELLÁTOTT AUTÓ

- A Nissan bemutatója a CEATEC Japan 2008* kiállításon -

Mi lenne a legjobb módszer az ütközés elkerülésére alkalmas technológiák fejlesztésére, ha nem a természet világában előforduló akadály-érzékelők leutánzása? Például a méheké? A CEATEC-en bemutatásra kerülő meglepő projektben a dongó méhek adták meg a stratégiai kiinduló gondolatot a Nissan Motor Co. Jövőbemutató Műszaki Központja mérnökeinek ahhoz, hogy miképpen építsék meg az ütközést elkerülő rendszerek következő generációját.

Japán neves felsőoktatási intézményének, a Tokiói Egyetemnek a Fejlett Tudományos és Technológiai Központjával együttműködésben a Nissan megépítette a BR23C típusú bio-utánzatú autórobot-irányító rendszert, egy robotizált miniautót, melyet a méhek tulajdonságaival ruháztak fel, azzal a végső céllal, hogy egy olyan rendszer kialakítását segítse elő, amely az összes ütközést kiküszöböli.

És akkor jött az első illusztráció:

Nabasszus, ez se a Tiida következő generációja, csak egy játékautó, majdnem olyan vicces formával és névvel, mint R2D2-nak volt a Star Warsban.. De mit tud vajon BR23C, ami olyan fontos volt a Nissannak, hogy sajtóközleményt írjon belőle? Hát ez:

Kazuhiro Doi, technológiai PR- és kutatás-fejlesztési márkaigazgató meghatározása szerint a BR23C robotizált autó a Nissan négyszintű biztonsági rendszerének („védőburkának”) további kiterjesztését jelenti, s ezen belül is a legbelső szintet erősíti, és ezáltal teljesebbé teszi a cég termékeinek ütközés-elkerülési kapacitását. “Repülés közben minden méh kialakítja a maga ovális alakú személyes terét, amely valójában nagyon hasonlít a mi ’ biztonsági védőburkunkhoz’.” – mondja Doi. Ennél még sokkal fontosabb a szerepe a méh összetett szemeinek, amelyek minden irányban több mint 300 fokos látószögben képesek látni, ami lehetővé teszi a dongóméh számára, hogy saját személyes terében zavartalanul repkedjen.

Azt összetett szem funkciójának lemásolásához a mérnökök a lézeres távmérő ötletéhez nyúltak. A lézeres távmérő a BR23C előtt 180 fokos látótérben 2 méteres távon belül azonosítja az akadályokat, kiszámítja a távolságukat, és jelet küld a fedélzeti mikroprocesszornak, amely azonnal az ütközés elkerülésére irányuló műveletté alakul át.

Innen átveszem a szót: a háromkerekű autó robotkutya újdonsága tehát, hogy nem radarral, hanem lézerrel  fürkészi maga előtt a teret. A mért adatokat eltárolja, így mindig tisztában van vele, hogy milyen takadályok vannak a környezetében. Ha eléugrik egy fa, sokkal könnyebb dolga van, mint a repülő méheknek, mert neki csak két dimenzióban van lehetősége akadályt kerülni, illetve gyorsítással-lassítással operálhat, így a robotjármű agyába nem kell komoly memóriaközpontot telepíteni. Pár kilobájt tárhellyel képes észben tartani, hogy mi és hol bukkan fel előtte, mit kell kikerülnie, mi előtt kell megállnia - és minek ne menjen neki a manőver közben.

Bí-ár-tú-szrí-szí egyelőre csak egy aranyos kis akadálykerülő játék, de a Nissan szerint újabb jókora lépést jelent a sci-fik vezető nélküli autózása felé. Elvi síkon kissé irtózom az Én,a a robot, meg a Dredd bíró féle önműködő világtól, de azért egy kicsit várom is, milyen érzés lesz, amikor az autópályán 130-nál hátrafordítom az ülést, és nekiállok Kinevetavégézni, ebédelni, filmet nézni a családdal. Vagy szunyókálni kicsit, ha egyedül utazom. Bár lehet, hogy már öreg vagyok én ahhoz, hogy valaha is rá merjem bízni magam egy négykerekű műméhre.