Túra a túlhordott fogasszíjjal

2017.02.12. 16:46 Módosítva: 2017.02.12. 18:23
21 hozzászólás

Valahol a passaui döneresnél hagytam félbe a sztorit, akkor még én sem voltam teljesen biztos benne, hogy rendben végigcsinálja az öreg Octavia a nürnbergi bő kétezer kilométeres túrát. Mert ugye minimum 10 ezer kilométerrel ezelőtt kellett volna vezérlést cserélni a papíron 410 ezer kilométert futott TDI-n. Természetesen mindenkinek igaza van, aki szerint nem okos dolog így használni egy autót, és _senkinek_ nem ajánlom, hogy feleslegesen kockáztasson. De van, hogy muszáj, mert így adja ki.

Persze sokan vannak, akinek lövésük sincs, hogy épp az utolsó előtti kilométereket teszik meg a túlhordott vezérműszíjjal, épp ezért javaslom, mindenki nézze meg, mikor volt utoljára cserélve, és ha bizonytalan benne, inkább cseréltesse ki, biztos, ami biztos alapon. Mert a tréler meg a szervizszámla elég zsebbenyúlós lehet.

De mint mondtam, most épp muszáj volt, gondosan megvizsgáltam a szíjat indulás előtt, és a szemmel felmérhető állapota (és a tolómérővel mért szélessége) alapján vállaltam a kockázatot. A Škoda meg nyikkanás nélkül végigcsinálta a közel egy hetet és bő kétezer kilométert. Persze ésszel mentem, igyekeztem nem túlhajszolni a kocsit. Igaz, egyszer egy BMW tesztautót vettem észre a pályán, azt meg ugye első az olvasó felkiáltással üldözőbe kellett venni. Elég meggyőzően lépett a Hybrid Test Vehicle feliratos hetes, kicsit nem figyeltem és már 180-nal mentem mögötte. Le is hülyéztem magam miatta. Szerencsére aztán besűrűsödött a forgalom, így le is tudtam fotózni. A sofőr persze értetlenül nézte, mit bohóckodok a dugóban mögötte.

Nürnbergbe gond nélkül elértünk, átlagfogyasztás 5,5 liter, ráadásul az erlangeni szállás előtt még olvasókkal is összefutottunk, akik egy Astra kombiból villogtatva és dudálva jelezték, hogy csókoltatják a többi TC olvasót. Innentől már csak a Spielwarenmessére, a világ legnagyobb játékkiállítására kellett csak figyelnünk. A nulladik napon bemutatott LEGO újdonságokról már írtunk az Indexen, aztán a sajtósoknak rendezett bemutatón személyesen Erdoğan Atalay, a Cobra 11 Semirje mutatta be a Nerf Nitro puskát, ami kisautókat lő ki magából, hogy aztán azok ugratva műanyag tűzkarikákon bucskázzanak át.

Drónból megint annyi volt, hogy törvényhozó legyen a talpán, amelyik mindet szabályozni tudja. Egyre kisebb, meg egyre nagyobb és egyre összetettebb sokrotoros repülőeszközöket dobnak piacra, nekem személyes kedvencem az autó-drón. Ha akarom, távirányítós páncélautó, egész gyorsan és látványosan száguldott a szőnyegen, de gombnyomásra kitárta karjait, és máris drónként repült a fejünk felett. Ránézésre elég egyszerű fröccsöntött játék, de szépen, egész stabilan repült.

Sok szép és érdekes modellt, játékot láttunk, ezekről bővebben majd más posztban/cikkben beszélek, de nem bírom magamban tartani, pár képet meg kell osszak. Mert jön Starsky és Hutch szolgálati autójának makettje a Revelltől, lesz megint Mk2-es csőrös Ford Transit (ez persze rajtam kívül nagyjából senkit nem izgat, de én nagyon örülök neki), most az Italeri használja a nyolcvanas évekbeli fröccsöntő szerszámokat. És persze megint volt néhány RC-autó, aminek az alvázától könnyek szöktek a szemembe.

Végre, ha csak kutyafuttában is, de sikerült megnézni a nürnbergi játékmúzeumot is. Innen most csak pár magyar/szoci vonatkozású dolgot mutatok meg a galériában, jó volt látni a Rubik-játékokat, és megelégedéssel nyugtáztam. Hogy a madzagos Wartburgnak bérelt helye van a játékok Hall of Fame-jében.

Ja, és természetesen nyekkenés nélkül haza is hozott az Octavia, a hosszú autópályázásnak hála („ki lett kormolva”) a városi fogyasztása is szebb értékeket mutat, kis forgalomban minden további nélkül tud ötössel kezdődni a kijelzőn a szám. Persze, ha összeesküvés-elméletekre fogékonyak vagyunk, akkor az osztrák gázolajnak is be lehet tudni a dolgot.

Mindenesetre nagyon hamarosan nekiugrom, és kidobálom a vezérlés régi elemeit, jöhet az új szíj, görgők, vízpumpa. Meg majd egy ellenőrzés az adagolóra, azt mondják, az ilyenkor nem árt.