Út közben szétesett a Bugatti, de megérte

Pont időben érkeztünk Győrbe, épp csak begurultunk az Űrsiklóval a kútra, a Mustang Mach 1 perverz öblögetésbe kezdett. Kicsivel utána a fekete Bugattit is beröffentette a gazdája. Hogy a Rolls-Royce Silver Cloud III motorja járt-e már, elképzelésem sincs, az az autó tényleg mindenféle zaj és rezzenés nélkül gurult el a kútoszlopok mellett.

Lehet, hogy velem van a baj, de én akkor sikoltottam fel hangosan, amikor a 15-20 veterán közt a piros Škoda MBX-et megláttam. Nem vagyok őrült Škoda-rajongó, de az MB1000 személyes nagy kedvencem, ez pedig még annál is menőbb, ez MBX, a típus nagyon ritka és nagyon csinos kupé változata. Nem olyan erős, mint egy 850-es BMW, nem olyan kolosszális, mint egy Lincoln, és messze nem a legértékesebb a csapatban, de az biztos, hogy ritkábban láthat élőben az ember ilyen MBX-et, mint fecskefarkas Cadillacet.

Onnan, hogy a hosztesz-lányok meglengették a rajtzászlót, bő 100 kilométert kellett megtenni a közel harminc fokban a mindenféle korú és jellegű veteránnak, hogy megérkezzünk a balatonfüredi Tagore sétányra. A péntek délutáni győri dugóban nem makrancoskodott egyik autó sem, de a Pannonhalmi Főapátság előtt a Bugatti gazdája morcosan pislogott a szemüvege mögül. A bal fényszórója szétnyílt, és nem azért, mert gyorsan izzót szeretett volna cserélni.

Az üveg keretét rögzítő csavart hagyta el valahol menet közben, ezért aztán előre fittyedt a keret, benne a foglalattal és az izzókkal -na igen, ezek a fényszórók még egészen más szerkezetűek voltak. Nem sokat gondolkodott, egy spárgával kötötte vissza az alkatrészt, de később ez kevésnek bizonyult, és vagy fél tekercs ragasztószalaggal akadályozta meg, hogy szétessen a csodalámpa.

Amíg a gyors javítás zajlott, megjelent a Főapátság egyik lakója (hogy pap, szerzetes, ministránsfiú-e, azt nem tudom, nem ismerem az egyházi rangjelzéseket), és csillogó szemmel kezdte el fotózni az okostelefonjával a ritka jószágokat. Biztosan kijelenthetjük: az úrnak tetsző dolog volt a veterános gyülekezet.

Még volt egy rövid pihenő a cseszneki vár tövében, de innen hamar tovább gurultak, időre kellett a füredi célba befutni. Tempósan kikerülték Veszprémet, aztán jelentős okostelefon-kereszttűzben megérkeztek a pezsgőspoharakat kínáló pincérek mellé. Lehet, hogy a Bugatti picit úgy nézett ki mostanra, mint a leragasztott szemüvegű Ernőke az oviban, de az biztos, hogy ezzel együtt is az egyik legtöbbet fotózott kocsi volt a parkban.

Meg kell hagyni, a fehér murvára parkolt autók az eddigieknél is impozánsabb látványt nyújtottak, pedig a szombati és vasárnapi parádéhoz képest ez mind semmi, hiszen azon még több veterán lesz még látványosabban prezentálva. Akit csak egy kicsit érdekelnek az autók és/vagy a történelem, annak mindenképpen érdemes végignézni Balatonfüreden, a Tagore sétányon, lesz mire szájat tátani. A rendezvény ingyenes, de amivel érdemes számolni, hogy a környéken a parkolás minden nap, 0-24 órában 500 forint/óra.

Bármelyik képre kattintva galéria nyílik!