Egy hónap alatt háromszor volt emelőn, mégsem gyűlölöm

A járós Ford Focus ST berhelése

2021.08.29. 07:33
13 hozzászólás

Ott hagytuk abba, hogy megvettem. Már akkor tudtam, hogy meg fogom tenni, amikor még be sem lett indítva az autó. Ennek az egyik oka, hogy amikor az észt osztogatták, én épp rozsdát csiszoltam valami régi vacakról, a másik indok pedig, hogy erről az autóról nem nagyon lenne mit. Márpedig ez egy mk1 Focus, amit tizenkilenc éves korára már össze szokás söpörni. Tehát rozsdamentes? Haha. Hibátlan? Muhaha! Kihagyhatatlan vétel volt? Valahol a messzeségben megdördült az ég.

 

Viszont én szeretem az egyes Focust, gyengéd érzelmek is kötnek hozzá, hisz ilyen volt az első autó, amit rendszeresen vezettem a cégnél kölyökkoromban, és még össze is törtem. Kétszer, de ezt most hagyjuk. Azóta más ember lettem, a Focus viszont maradt, ami volt, egy kicsit unalmas, megbízható igásló, jó futóművel. Akkoriban ez elég volt, ma már izgalmasabb autókra vágyom, viszont úgy képzeltem, hogy az ST jó móka lehet. Mikor odaértem a kiszemelt példányhoz, rögtön hasra vetettem magam mellette. Aztán mögötte. Körbevetettem magammal, és ebből máris szárba szökkent a gondolat, hogy ha felrobban a motor, akkor is meg kell venni, mert rozsda kizárólag a külső küszöbök elején és végén akad, meg a bal első sárvédő alján, sehol máshol, még a futóművön sem, ami ezeknél maga a csoda. Márpedig ami nem lakatolás és fényezés, az semmiség, csak legózás, a nagyját én is meg tudom oldani. Megkaptam a kulcsot a fiatal anyukától, aki a gyermekeit vitte ezzel oviba – és akiről szeretnél látni képet, de nem fogsz , majd mentünk egy próbakörre.

Ez egy Focusra nyomokban emlékeztető autó. A külsején kívül nem sok köze van a hétköznapi kivitelekhez, és ez csodálatosan furcsa dolog, végighahotáztam a próbautat, bár a hangomat elnyomta a kipufogó, ami harangnyelvként csapkodta a padlót, meg a jobb első futóműből érkező, ismerősnek tűnő hang, ami minden úthibán felharsant. További súlyosabb gondok, amik már álló helyben nyilvánvalóak voltak:

  • Az első kerekek szemmel látható módon széttartottak, úgy terpesztett a jármű, hogy attól még Aleska is csettintett volna egy elismerőt. Egyenesben nem is állt egyenesen a kormány, hihetetlen, hogy van, akit ez nem zavar
  • A kiegyenlítőtartály alján alig akadt némi víz. Lehet kis gond, hogy csak pisil valahol, lehet nagy gond, amitől én fogok nyögni. A víz színéből ítélve benne van a gyűlölt hűtőtömítő, úgyhogy itt kis dologról lehet szó, ami a motor alján is látszott egyébként egy összegyűlt cseppben
  • A legsúlyosabb para, hogy hátul tuning lámpák voltak. Ezzel annyira akartam valamit kezdeni, hogy már előző nap, amikor meg sem néztem az autót, kinéztem a jófogásról két gyári új lámpát fillérekért, mert pont útba esett a hazaúton az eladó, ha megvételre kerül az ST. Úgyhogy az első alkatrészeket a vétel után 15 perccel már beszereztem

Mire hazaért a jármű, már világított a check engine, és néha csak három henger járt. De ezzel semmi gond, olcsón árulták a portékát, én még abból is alkudtam, úgyhogy ideje volt megennem a fekete levest és harapni hozzá egy kis szaros kenyeret.

De a motornál fontosabb volt a kipufogó, mert ettől a kolompolástól igazi marhának éreztem magam a réten a gulyában. A baj az, hogy ez nem ST kipufogó, de legalábbis a hátsó dob semmiképp. A gyönyörűen tekergő ST leömlő még a helyén van, a katalizátor is, majd utána következik valamelyik sima Focus kipufogója. A hátsó dob pedig csapkodta a hátsó nyúlványt úthibákon. Próbáltam igazgatni a hátsó dobot, de az oldalra mozdulással volt a gond, meg hogy az egyik rögzítő vaskampó hozzá tudott érni a kasztnihoz egy kicsit előrébb. Úgyhogy két legyet ütöttem egy csapásra, a kampó végére húztam egy gumicsövet, majd az egészet hozzákötegelőztem a kampó konzoljához, ezáltal nem feszül semerre, de nem is tud lobogni oldalra a kipufogó. Szinte tökéletes lett, csak nagyon nagy úthibákon hallatszik néha egy kicsit, de 99%-ban csend lett, az meg nekem elég ennél az autónál. Nem akarom emiatt lecserélni a rendszert, sem a dobot, mert amúgy új, és nem is ordít, csak magas fordulaton, ami külön kedvemre való.

A jobb első futóműből érkező zajra már jó előre felhívta a figyelmem az eladó a telefonban is, állítólag lengéscsillapítót kell cserélni. Már a próbakörön jeleztem, hogy szerintem itt csak valamibe beleér a gumi, már túl sokszor hallottam ezt a hangot a leültetett, megpakolt driftautómban ahhoz, hogy eltévesszem. Végül észre is vettem, hogy a jobbos sárvédő cserélve volt, de az egyik rögzítőfület nem hajtották vissza rendesen a dobbettétre. Kétujjal felnyomtam a helyére, ezzel ki lett cserélve a lengéscsillapító.

A kalaptartóból hiányzott a két zsineg, ami a hátsó ajtóhoz köti, de legalább rájöttem, hogy miért volt ezer éve a tulajdonomban két színazonos, szürke cipőfűző. Már csak az kellett, hogy nyitva is maradjon az ajtó, úgyhogy két gáztelót is vettem, mert ehhez annyira olcsó minden, hogy bunkóság nem megvenni, ami kell. A bal külső tükör tudta, hogy három a magyar igazság, mikor kétszer becsuktad az ajtót, tudtad, hogy a következőnél ki fog esni a beltartalma, és tükörlappal együtt lóg. Új, elektromos állítású tükör annyiba kerül, hogy felfelé kell alkudni. A tükör egyébként azért is csodálatos, mert a színre festett héjat át lehet pattintani a régiről az újra, és így máris fényezők is lehetünk, ezzel sok lóvét megspórolva.

Amikor a jobb hátsó ablakot nem lehetett lehúzni, tudtam, hogy mi fog rám várni a kárpit alatt, le sem vettem, egyből megrendeltem az új ablakemelő szerkezetet hatezerért. Mikor megérkezett, lebattyogtam az autóhoz, levettem a kárpitot és meg sem lepődtem azon, hogy ott van a szolgálati ablakkitámasztó deszka. Azon már pislogtam egy hosszabbat, hogy itt két deszka volt összecsavarozva, és annyira művészien volt megalkotva a kompozíció, hogy ezt az egészet még az ablakmozgató motorhoz is odahebrákolták hiltiszalaggal. Csodálatos az emberi faj, valaki ettől az alkotástól dőlt hátra otthon elégedetten, miközben lehet, hogy a kábelkötegelős kipufogómnál nézne nagyokat. Bárhogy is, ennek a műnek a megalkotása tízszer annyi idő és energia lehetett, mint simán kicserélni a mechanikát, de időből néha akad akármennyi, pénzből meg időnként semennyi. Oldalablakból meg úgyis van még három, kuss legyen.

Fura élmény volt, hogy a csere után is csak három működő maradt. De miért? Kivettem a motort a szerkezetből, és akkor vettem észre, hogy ha lefelé nyomom a gombot, akkor is felfelé teker a motor. Mármint ha a vezető melletti kapcsolóról csináltam, mert az ajtó sajátjáról meg nem csinált semmit. Pár nap múlva ki is kérdeztem kedvenc autóvillanyosságisomat, aki egyrészt közölte, hogy ez az autó egy vödör hullámzó fos, amin én vagyok a szörfös, másrészt ő kicserélné a vezetőoldali kapcsolót, mert ez ilyen sorba kötött francia szemét rendszer, biztos ott van a gond. Úgyhogy vettem egy új kapcsolót és azóta működik a jobb hátsó ablak is. Mondjuk a bal hátsó még nem megy automatán felfelé, csak lefelé, de ne akarjunk mindent egyszerre. Gondolom azt a kapcsolót is ki kell cserélni, majd egyszer meg is teszem.

Most, hogy oldalra bármikor kiláthattam szabadon, ideje volt megoldani, hogy előre is lehessen. Ezt nappal a szélvédőfűtés akadályozta meg (bár már egész megszoktam a tojásszeletelőben lévő hangulatot), sötétben pedig az, hogy a fényszórók klasszikus Focus-módon be voltak mattulva. Nem is mattulás ez, hanem mintha a lámpabúra gagyi anyagán még a fotonok is karcokat ejthetnének, brutális tejüveggé képesek ettől válni. Elmentem egy helyre, ahol két jófej csávó foglalkozik polírozással, fura módon ugyanazt a számot kellett tárcsáznom, ahova pár évvel ezelőtt laptopot vittem javításra, de tulajdonképpen mindkettőnek köze van a fényhez és áramhoz.

Kilencezerért ismét át lehetett látni a búrákon, bár hozzátették, hogy csodát ők sem tudnak tenni, a Focus lámpák borzalmasak. De leborultak az ST kivitel előtt, mint kiderült, az egyiküknek van is egy ütős-vágós mk1 Focusa, ami ott állt nem messze az enyémtől. Szedán... Mindhárman némán álltunk egy percig, majd eljöttem.

A kormányszervóban lecseréltem az olajat, hogy végre csendben dolgozhasson a szivattyú, majd ideje volt úrrá lennem a legnagyobb problémán, miszerint velem ellentétben az autó szeret vizet hörpinteni. Úgy láttam, hogy a vízpumpa környékéről jön a nedű, ezt alátámasztotta, hogy a vezérlés tavaly volt cserélve, vízpumpával együtt. Biztos ott bénáztak el valamit, megesik, vettem egy új vízpumpát annyiért, amennyiért még soha. Elhangzott már tőlem ez a mondat párszor életemben, de akkor mindig sírtam, most pedig egykedvűen pislogtam. A cserével viszont nem akartam szívni, meg különben is jó lenne, ha valami szakértő is átnézné az autót. Valaki, aki látott már ilyenből ezret. Itt jött képbe Jóska.

Ő egy igazi klasszik szerelő, akihez ezer éve járok, ha elakadok, vagy ha szerinte meg akarom szívatni. Egy arany Ford embléma lóg a fülében, úgyhogy végre ember lehetek a szemében, nem fos japánokkal szomorítom, hanem rendes autót viszek az aurájába. Odavittem autót, vízpumpát, olajteknőt (6000Ft!). Utóbbit is le akartam cserélni, mert a fent lévő gyári hitvány anyagból készült, kétpofára zabálta a rozsda, plusz a tömítése is szivárgott, a gondos mérnökök megoldották, hogy ráadásul pont a katalizátorra csöpögjön, ami nem feltétlenül hideg. Még jó, hogy van ott egy hővédő, amit az olaj megvédett a rozsdásodástól, ki van ez találva! Nekem meg olyan sok eszem volt, hogy olajat cseréltem a vétel után, miközben láttam, hogy úgyis le lesz véve a teknő hamarosan. Mindegy, délután már mentem is a járműért, Jóska elismerően hümmögött az autóról, kicserélte a teknőt, vízszivattyút, ezennel nyilván az én szívásomnak is vége. Másnap ismerős formájú vízfolt fogadott az autó alatt, és sajnos eszembe jutott, hogy nem kérdeztem meg a mestertől, mitől világíthat továbbra is a check engine, hisz a gyertyákat, gyújtáskábeleket, trafót is kicseréltem és már rég nem háromhengerezik a jármű. Ha reseteltem, akkor 80 kilométeren át minden rendben volt, majd visszatért a rém a műszerfalra.

Visszatértem hősünkhöz, közösen nem értettük a vízszivárgást, miközben alulról nézegettük a csáposon, de azt észrevettük, hogy a jobb féltengely egyik harangja szakadt, azt is ki kellene cserélnie valakinek. A víz mindenesetre ismét a pumpa környékéről jött, de vajon ez hogy lehet? Emlékeztem, hogy robbantott ábrán láttam a pumpa háza mögött is egy tömítést, Jóska megkért, hogy szerezzek egy olyat, aztán visszatérünk rá. Eltáv előtt még kiolvasta a hibakódot, a katalizátor előtti szonda a tré, attól világít a csodalámpa. Láttam rajta, hogy ő azt nem akarja kicserélni, hétévnyi ismeretség után már biztos voltam benne, hogy ez rám marad. De a féltengely harangját bevállalta. Én pedig megrendeltem a tömítést a Fordtól, majd egy szép napon visszavittem az autót a szerelőhöz. Mikor mentem a késztermékért, a tömítés bontatlanul hevert a műszerfalon.

„Nem az volt ám!” - közölte Jóska a füstfelhőből, ami mindig körülveszi, egyúttal kezembe nyomott egy lyukas vastallért. Rögtön felismertem, hogy mi az, hiszen ugyanezzel a Lexusnál szívtam már a múltban... A fagydugó kirohadt, szerencsére pont volt is nála ekkora méretű, úgyhogy most már tuti nem fogy majd a víz. Állítólag volt ott a dugón valami tömítőanyag, amit amikor megpiszkált, spriccelni kezdett sugárban a lőre előre. Szerintem a hűtőtömítő anyag lehetett, ami miatt már többször is cseréltem vizet, és ami miatt vettem egy új kiegyenlítőtartályt, mert olcsóbb volt kicserélni, mint elpucolni. Ha a deszkás keze van ebben az egészben, akkor örülhetek, hogy nem fából faragott ide egy fagydugót, pedig megtehette volna. A féltengely gumiharangja is ki lett cserélve, érdekes módon nem kapni hozzá, de méret alapján kerített egy újat Jóska. Távoztam a tudattal, hogy minden komoly vész elhárítva.

Boldogan használtam továbbra a csodát, mármint tényleg folyamatos üzemben van, csak az a pár nap esett ki, amíg Jóska babusgatta. Imádom, hogy ez egy átlagos Focusnak látszó tárgy, miközben semmi nem öncélú rajta, a felnik sem véletlenül ekkorák, hanem hogy elférjen elöl a fék. (300-as tárcsák egy Focuson!) A motorban, hajtásban, futóműben, fékben is eltér a többi változattól, ilyen csodás szívóhangot csak az ST verzióban hallani. Viszont egy másik szívás hangja nem csitult el teljesen... Apránként mintha fogyott volna a víz. Nem onnan eredt, ahonnan eddig, az fix. Nekiveselkedtem, hogy ezt a problémát most megoldom én magam egyszer, s mindenkorra. De ha ezt is most elmesélném, mi maradna legközelebbre? ( :D )

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.