hirdetés

A Forze VI nem valamelyik nagy autógyár kísérleti modellje. Több mint hetven egyetemista munkáját dicséri, és láthatóan profi munka: olyan műszaki megoldásokat hordoz, amelyek talán az autózás jövőjét testesítik meg. Pontosabban a sportos autózásét.

Fotó: TU Delft / TU Delft

3

A prototípus első ránézésre egy csinosabb versenyautónak tűnik – csak a hatalmas első légbeömlő jelzi, hogy valami talán nem egészen szokványos benne, hisz ennyi levegőre vagy hűtésre kevés benzinmotoros járműnek van szüksége. A Lotus Super Seven stílusú váz köré épített gépet ugyanis hidrogénnel működő üzemanyacellás hajtáslánc mozgatja. A száguldáshoz elegendő teljesítmény előállításához azonban nem csak arra a 350 bar nyomáson tárolt három kiló hidrogénre van szükség, amit az autó magával vihet, de rengeteg levegőre is, hisz a rendszer lényege, hogy hidrogénből és oxigénből állít elő vizet és villanyáramot.

Az üzemanyagcella egyébként 100 kW, azaz 136 lóerő előállítására képes folyamatosan, de a hajtáslánc rövidebb időre 260 lóerőt is leadhat. Így a 860 kilogrammos gép csúcssebessége ugyan csak 210 km/h, viszont 4 másodpercen belül elérhető vele a százas tempó. A három kiló hidrogén persze nem sok – mintegy 30 percre elegendő teljes gázzal, vagyis a hatótávolság valahol 100 km körül van, viszont a feltöltés csak néhány percig tart, és a Nürburgring Nordschleifén ez is elég néhány körre. A Delfti Műszaki Egyetem, ahol a Forze fejlesztése zajlik, egy profi autóversenyzőt kért fel, hogy tesztelje a hidrogénhajtású versenygépet, és Jan Lammers kitett magáért: 11 percen belüli időt autózott, amivel a hidrogénhajtású autók közt jelenleg a leggyorsabb.

Az efféle prototípusok persze nemigen jutnak el még a gyártásig sem, nem hogy a közutakra. Viszont így is igen értékes szolgálatot tehetnek a világnak, hisz azok a jövőbeli szakemberek, akik tanulmányaik során találkoztak az üzemanyagcellás technológiával, később nagyobb eséllyel alkalmazzák, illetve fejlesztik tovább azt.