Ha az átlag autós arc azt hallja, hogy Brabus, akkor valószínűleg brutálisan erős Mercedesekre asszociál. A tuningcég azonban nemcsak a német vállalat termékeivel sáfárkodik, néha elővesz olyan ínyencségeket is, mint az Aston Martin. Na nem mindig csak azért, hogy tuningolja azt, hanem akár a saját önös érdekeire is felhasználhat egy-egy autót. Így született a Brabus Bodo is.

A német vállalat különleges túrakupéját az alapító Bodo Buschmann után nevezték el és egyértelműen tekinthetjük zászlóshajónak az alapból sem visszafogott palettán. Az alapokat egy Aston Martin Vanquish adja, viszont annyit dolgoztak a karosszérián, hogy szinte nem is látni alatta a brit sportautó vonásait. A Brabus egy hatalmas grand tourert tervezett, ami közel 5,1 méteres hosszával jócskán túlnyúl az alapod adó Aston Martin modellen. Emellett bő kétméteres szélessége és 1,3 méteres magassága jól mutatja, hogy mennyire nagy és lapos autóról van szó, amin a hosszan elnyújtott tetővonal, az alaposan megdöntött szélvédő és a rendkívül hosszú motorháztető elképesztően elegáns küllemet nyújtanak.

Igazság szerint a dizájnt nehéz bármihez is hasonlítani, a Brabusnak sikerült tényleg egyedi autót építenie. Ha nagyon akarja valaki, akkor az orrába beleláthat egy kis Mustang GTD-t és Mercedes-Maybach 6 koncepciót is, míg a lámpákban lehet egy kevés Aston Martin. Plágiummal azonban nehéz lenne vádolni a Brabust, főleg a hátsó traktust vizsgálva lenne nehéz bármihez is hasonlítani ezt a lámpadizájnt.

Az utastérben már inkább érezni az Aston Martintól érkező alapokat és a Mercedes behatását a vállalat történelmére. Ez utóbbi leginkább a kör alakú légbeömlőkön jelenik meg, míg a brit gyártó jegyei az ülésállító gombcsoporton, a középkonzolon és a kormányon jelennek meg. Ettől függetlenül a Brabus itt is törekedett az egyediségre, illetve szénszálas, fém és bőr kárpitanyagokkal töltötte fel az egész teret. Mindenhol a lehető legjobb minőségű anyagokat használták, hiszen ahogy azt már korábban is említettem: a Bodo egy presztízsmodell.

Ennek megfelelően pedig a hajtáslánccal sem szerénykedtek. Egy 5,2 literes, V12-es motort építettek be az első tengely fölé, amit a korábbi Aston Martinokhoz képest is erősebbre, kereken ezer lóerőre hergeltek fel. A csúcsnyomaték emellett 1200 Nm, így a 0-100-as gyorsulás mindössze három másodperc, míg szűk 24 alatt a 300 km/h is meglehet – ráadásul a végsebességet 360 km/h-ra állították be. Ez azért is lehetséges, mert a Bodo egy alumínium-monocoque vázat használ segédkeretekkel, tehát a méreteihez mérten meglepően könnyű, csupán 1774 kiló. Ez ebben a kategóriában és méretosztályban pehelysúly.

Ettől függetlenül rendkívül komoly figyelmet fordítottak arra, hogy ilyen sebesség mellett az autó meg is tudjon állni: elöl 410, hátul pedig 360 milliméter átmérőjű karbon-kerámia féktárcsákat használnak, hozzájuk méretben passzoló nyergekkel. A futómű elöl kettős-keresztlengőkaros rendszerű, míg hátul egy komplex Multilink. Ezeket aktív légrugóval támogatják, az autó eleje pedig képes 25 mm-t emelkedni, hogy ne érjen le kritikus helyeken. Akció közben valószínűleg elég jól mozog és az arányai ellenére is sikerült 50,2/49,8-ra beállítani a súlyelosztását.

A Bodóból mindössze 77 darabot épít majd a Brabus és egyenként kerek egymillió eurót kérnek majd a különleges GT-kért. Ez átszámítva a jelenlegi árfolyamon 361 millió forint, ami rengeteg pénz, de egy kis példányszámú és rendkívül különleges autóról van szó. Egészen biztos, hogy ilyen nem jön majd szembe minden sarkon és ennek az exkluzivitásnak ára van.

Sturcz Bertalan
Sturcz Bertalan
Újságíró
A féltudásom már félsiker, a többit internettel és szakértőkkel kompenzálom. Ami technika az érdekel, mindennek utánanézek és páros lábbal viccelődök sztereotípiákon. Autózok, motorozok, biciklizek, rollerezek, gyalogolok, így egy kicsit valamiért minden közlekedő utálhat, közben írok, kiabálok, műsort vezetek és kamerázok, tehát felületet is adok hozzá.