Itt az öt kérdés, ami alapjaiban határozhatja meg az új KRESZ-t

Állítsd be, hogy a Totalcar az elsők között legyen a Google-találatokban!

hirdetés

Mint arról korábban a Totalcar beszámolt, hogy mielőtt bármit is lépne, társadalmi egyeztetést indít a kormány az új KRESZ-ről. Azt illetően sok konkrétum nem került nyilvánosságra, hogy milyen szigorításokat terveznek a jövőben, csak azt, hogy a Vitézy Dávid vezette KBM, azaz a Közlekedési és Beruházási Minisztérium szigorítana.

Csütörtök délután, amikor elérhetővé vált a kormány weboldalán az a kérdőív, ezt a szándékát nem is rejtette véka alá a tárca:

Úgy gondoljuk, a szabályosan közlekedők védelme az első, és az elektromos rollerek káoszát is ideje megfékezni. Szigorúbb szabályokon és komolyabb büntetéseken dolgozunk, de a döntéseket Önnel együtt szeretnénk meghozni.

– írták. Megjegyezték: a tavalyi évben 456-en haltak meg a magyar utakon, ezen felül a súlyos sérültek száma meghaladja a 4500-at, a könnyű sérülteké pedig 14 500 felett jár.

Vitézy Dávid videója a társadalmi egyeztetés elindulásáról:

1. Utcai versenyzés és kirívó gyorshajtás

Legutóbb áprilisban, a budapesti Göncz Árpád városközpontnál történt tragédia után kapott nagyobb figyelmet az utcai versenyzés – és büntethetőségének – kérdése. Vitézy Dávid – igaz, még nem miniszterként – már akkor is szigorúbb szankciók mellett szólalt fel. Ezen felül Társadalmi Párbeszéd nevű kérdőív megjegyzi, hogy jelenleg 468 ezer forint közigazgatási bírsággal és 8 előéleti ponttal büntethető a legsúlyosabb gyorshajtás is.

• Egyetért-e azzal, hogy az illegális utcai versenyzés szabadságvesztéssel is büntethető legyen?
• Egyetért-e azzal, hogy aki utcai versenyzéssel okoz súlyos sérüléssel vagy halállal járó balesetet, azt szigorúbban büntessék, mint azt, aki gondatlanságból, figyelmetlenségből eredően okoz ugyanilyen súlyos balesetet?
• Egyetért-e azzal, hogy a kirívó – pl. lakott területen, városi úton 120 km/h, autópályán 200 km/h fölötti – gyorshajtás önmagában, baleset bekövetkezése nélkül is súlyosabb, büntetőjogi következményekkel járjon?
• Egyetért-e azzal, hogy aki kirívó – pl. lakott területen, városi úton 120 km/h, autópályán 200 km/h fölötti – gyorshajtással okoz súlyos sérülést vagy halált, azt szigorúbban büntessék, mint azt, aki gondatlanságból, figyelmetlenségből, de alacsonyabb sebességgel okoz ugyanilyen súlyos balesetet?

2. Elkobzás

Külön pont foglalkozik a társadalmi egyeztetés az elkobzás bevezetésének lehetőségével, ami olyan országokban, mint Ausztria vagy Svájc, egyáltalán nem precedens nélküli.

• Egyetért-e azzal, hogy kirívó – pl. lakott területen belül 120 km/h fölötti, autópályán 200 km/h fölötti – gyorshajtás esetén a jármű a forgalomból ideiglenesen kivonható legyen?
• Egyetért-e azzal, hogy ha egy járművezető visszaesően követ el különösen súlyos közlekedési szabályszegéseket (pl.: kirívó gyorshajtás, súlyosan ittas vezetés, vasúti átjárón tilosban áthajtás, haladás az autópálya leállósávján stb.), akkor az általa tulajdonolt és a visszaeső szabályszegés során használt jármű elkobzására is sor kerülhessen?
• Egyetért-e azzal, hogy a visszaeső gyorshajtó járművezetők magasabb bírságot kapjanak, mint az első alkalommal szabályt sértők?
• Egyetért-e azzal, hogy a visszaeső gyorshajtó járművezetők több előéleti pontot kapjanak, mint az első alkalommal szabályt sértők?
• Egyetért-e azzal, hogy a gyorshajtási bírság mértéke az elkövető jövedelmi helyzetével, és/vagy a jármű értékével arányosan legyen megállapítva?

3. Átlagsebesség-mérés

A Közlekedési és Beruházási Minisztérium által megvizsgált forgatókönyvek között szerepel az átlagsebesség-mérés bevezetése. Mint írják: az átlagsebesség-mérés egy adott útszakaszon, annak kezdete és vége közötti közlekedés során eltelt idő alapján állapítja meg a jármű átlagos sebességét, ami azt jelenti, hogy a jármű vagy folyamatosan ezzel a sebességgel halad az adott szakaszon, vagy esetenként alacsonyabb, máskor magasabb sebességgel. Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Olaszországban bevált a módszer, ott ugyanis annak hatására csökkent a gyorshajtók aránya mellett a személyi sérüléses, valamint a súlyos és a halálos kimenetelű balesetek száma is, az utóbbi akár 50 százalékkal.

Mindemellett kiterjesztenék az objektív felelősséget, lehetőséget adva például arra, hogy kamerarendszerekkel figyeljék a buszsávok jogosulatlan használatát, a megállási tilalom megszegését és a vasúti átjárókra vonatkozó szabályok betartását.

• Támogatná-e a gyorshajtás átlagsebesség-mérés alapján történő bírságolását a magyar közutakon, pl. autópályákon?
• Támogatja-e, hogy kamerarendszerekkel automatikusan ellenőrizhetővé, és objektív alapon, üzembentartói felelősséggel bírságolhatóvá váljon a buszsáv szabálytalan használata?
• Támogatja-e, hogy kamerarendszerekkel automatikusan ellenőrizhetővé, és objektív alapon, üzembentartói felelősséggel bírságolhatóvá váljon a vasúti átjárókra vonatkozó közlekedési szabályok megszegése?
• Támogatja-e, hogy kamerarendszerekkel automatikusan ellenőrizhetővé, és objektív alapon, üzembentartói felelősséggel bírságolhatóvá váljon a megállási tilalom megszegése olyan esetekben, ha az más közlekedőket a közlekedésükben jelentősen zavar vagy akadályoz?

4. Célhoz kötött bírságok

Változtatna a kormány azon is, hogy a közlekedési szabálysértések után kiszabott bírságokból befolyt összeg ne csak az államkasszát gyarapítsa, hanem abból konkrét, elsősorban közlekedésbiztonsági célú elképzeléseket valósítsanak meg. Ennek kapcsán a kérdés így szól:

• Egyetért-e azzal, hogy a közúti közlekedési szabályok megsértésével kapcsolatban kiszabott bírságok kizárólag a közlekedésbiztonság javítását célzó intézkedésre (pl.: okos gyalogos átkelők kiépítése, megvilágításuk fejlesztése; veszélyes útszakaszok, forgalomtechnikai megoldások átépítése; sebességmérők telepítése, közlekedésbiztonsági kampányok indítása, iskolai közlekedési oktatás bővítése stb.) lennének felhasználhatók?

5. Elektromos rollerek

Az utolsó nagyobb témakör az elektromos rollerekre terjed ki. Vitézy korábban hangsúlyozta, hogy az elektromos rollerek helyzetét soron kívül, még az új KRESZ bevezetése előtt rendezni akarja. A személyi sérüléses baleseti adatok azt mutatják, 2025-ben a motoros rollerrel közlekedők okozták a balesetek több mint 4%-át, de az idei év egyes havi adatai alapján részarányuk a személygépkocsi-vezetők és a kerékpárosok után már a harmadik legmagasabb.

A reform keretében két kategóriába sorolnák az elektromos rollerek: kis és nagy teljesítményű rollerekre, a vízválasztó pedig az lenne, hogy önerőből képes-e 25 km/h-nál gyorsabban menni. Ha nem, a kerékpáros, ha pedig igen, a segédmotoros kerékpáros közlekedésre vonatkozó szabályokhoz igazítanák a szabályozást.

• Egyetért-e azzal, hogy az elektromos rollerekre vonatkozó szabályozás minél hamarabb, még az átfogó KRESZ felülvizsgálat előtt jelenjen meg?
• Egyetért-e azzal, hogy az elektromos rollerek két járműkategóriába (25 km/h alatt kisteljesítményű, 25 km/h-tól nagy teljesítményű roller) legyenek sorolva?
• Egyetért-e azzal, hogy az elektromos rollerek két járműkategóriába (25 km/h alatt kisteljesítményű, 25 km/h-tól nagy teljesítményű roller) legyenek sorolva?
• Ön szerint legyen-e kötelező a fejvédő használata a kis teljesítményű elektromos rollereken (kivéve bérelhető rollerek)?

A kérdőívet 2026. szeptember 9-ig lehet kitölteni. A minisztérium szerint az egész mindössze néhány percet vesz igénybe.

Borítókép: Illusztráció: Getty Images