Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Totalcar!
Rendkívüli csapdába esett a Mercedes-Benz az Egyesült Államokban. Az amerikai képviselőházban ugyanis gőzerővel halad előre egy új, öt évre szóló közlekedésfinanszírozási törvénycsomag (Motor Vehicle Modernization Act of 2026), amelyet május 21-én egy drasztikus módosítással egészítettek ki. A jogszabály célja a helyi autóipar megvédése a „külföldi ellenfelektől”, a jelenlegi szövegezés alapján azonban a stuttgarti csillagos márkát is teljesen kitilthatják az országból.
A probléma gyökere a Mercedes tulajdonosi szerkezetében és a törvény kőkemény feltételeiben rejlik. A tervezet megtiltaná minden olyan autógyártónak a járművek importját, értékesítését vagy helyi gyártását, amelyben egy külföldi ellenfél közvetlenül vagy közvetve legalább 15 százalékos átlagos tulajdonrésszel rendelkezik. Bár a jogszabály adna mentőövet a helyi gyárral rendelkező márkáknak, ez a kivétel automatikusan érvényét veszti, amennyiben az adott vállalatban közvetlen vagy közvetett tulajdonrésszel bír egy külföldi ellenfél kormánya.
Itt jön a feketeleves a németeknek: a Mercedes-Benz Group AG legnagyobb egyéni részvényese a kínai állami tulajdonban lévő BAIC csoport 9,98 százalékos részesedéssel. Ha ehhez hozzáadjuk a Geely-alapító Li Shufu befektetési alapján keresztül birtokolt 9,69 százalékos csomagját, a két kínai kézben lévő tulajdonrész eléri a 19,67 százalékot, ami jócskán meghaladja a 15 százalékos küszöböt. Mivel a BAIC konkrétan a pekingi állam tulajdona, a Mercedes elbukhatja az amerikai gyártásért járó mentességet.
A helyzet abszurditását jól mutatja, hogy miközben a törvény a kínai befolyást hivatott kiszorítani, a Mercedes az egyik legfontosabb helyi ipari szereplő. Évtizedek óta hatalmas összeszerelő üzemet működtet Alabamában – ahol 2030-ig újabb 4 milliárd dolláros beruházást terveznek –, emellett Dél-Karolinában is gyártanak furgonokat. Ola Källenius, a Mercedes vezérigazgatója igyekezett megnyugtatni a kedélyeket: hangsúlyozta, hogy a nagy részvényeseik teljesen függetlenül, nem csoportként működnek együtt, és ha a helyzet úgy kívánja, készek lesznek megtenni a szükséges üzleti lépéseket a helyzet rendezésére.
A lobbisták most gőzerővel dolgoznak a háttérben, a tét ugyanis óriási. A Mercedes tavaly 303 200 személyautót adott el az USA-ban, Adam Chamberlain vezetése alatt pedig az évtized végére el akarják érni az évi 400 ezres darabszámot, amire a luxusautó-piacon még egyetlen márka sem volt képes. Ha a törvényt a jelenlegi formájában szavazzák meg, az nemcsak a Mercedest, hanem az olyan kínai hátterű márkákat is térdre kényszerítheti az Államokban, mint a Lotus, vagy pedig a sokkal nagyobb szerepet játszó Volvót.
További cikkeink
