A három vállalat egy európai parlamenti képviselőknek küldött közös levélben azt kérik, hogy az EU-ban eladott autók legalább 70 százaléka legalább 70 százalékban európai értékteremtésből származzon. Ez nemcsak az összeszerelést jelentené, hanem a teljes láncot: a fejlesztéstől a mérnöki munkán át a gyártásig.
Az EU egy ideje már vizsgálja, hogyan lehetne a villanyautós átállás közben erősebben megtartani az ipari termelést Európában. A kérdés nemcsak az, hol csavarozzák össze az autót, hanem az is, honnan jön az akkumulátor, a szoftver, a fődarabok, a beszállítói háttér és a mérnöki tudás. A Volkswagen, a Stellantis és a Renault szerint a helyzet egyszerű: ők készek Európában gyártani és munkahelyeket megtartani, de ehhez reálisabb szabályozási környezet kell. A gyártók arra figyelmeztetnek, hogy az európai autóipar egyszerre küzd technológiai lemaradással bizonyos kulcsterületeken, brutális globális versennyel, magas energiaárakkal, drága gyártással és egyre nehezebb szabályozási környezettel, írta az ANE.
A levél szerint Európában továbbra is gyenge a kereslet: évente körülbelül hárommillióval kevesebb autó fogy, mint 2019-ben. Ez önmagában is elég nagy pofon, de közben a gyártóknak finanszírozniuk kell az elektromos átállást, olcsóbb villanyautókat kellene piacra dobniuk, hogy versenyben maradjanak a a kínai márkákkal szemben. A három vállalat ezért célzott támogatásokat kér az európai gyártáshoz, különösen az akkumulátoriparban, valamint nagyobb szabályozási rugalmasságot, főleg a kisautóknál.
A három cég szerint ez nem Európa bezárkózásáról szól. A jelenlegi uniós autópiacon az import aránya nagyjából 26 százalék, vagyis eleve nem arról van szó, hogy minden külső szereplőt ki akarnának szorítani. Inkább azt szeretnék megállítani, hogy az európai ipari termelés egyre nagyobb része harmadik országokba vándoroljon.










