Raymond Loewy, egykori legendás autótervező szerint a sikeres autóknak "Nagyon fejletteknek, de azért a közönség által elfogadhatónak kell lenniük". Ezt az egyensúlyt nem sikerült megtalálnia a Chrysler tervezőcsapatának, akik a harmincas évek közepén az áramvonalas Airflow típussal próbálták megnyerni az amerikai vásárlóközönséget.
 |
|
| |
 |
| Chrysler Airflow egy hasonlóan aerodinamikus vonat mellett. |
|
A tízes évektől folytak automobilok légellenállásával kapcsolatos
kísérletek, amelyek közül a magyar származású
Paul Járay munkásságát szokás kiemelni, de évtizedeken át
egyetlen nagy autógyár sem merészkedett az innováció ingoványos
talajára.
A harmincas években megváltozott a helyzet, hiszen
a cseh Tatra és az amerikai Chrysler is megjelent a piacon
áramvonalas autóival. Kettőjük közül a Chrysler volt a merészebb,
hiszen nem egy exkluzív autóval, hanem egy nagysorozatú családi
járművel szondázta meg a nagyközönséget.
| |
|
 |
|
A Chrysler cég létrehozója és főnöke, Walter P. Chrysler 1930-ban
bólintott rá egy
szélcsatorna építésére. Itt kezdte meg Carl Breer vezetésével
egy kis csapat a radikálisan új típus fejlesztését. Míg ők az autó
formáján bíbelődtek, Dr. Alexander Klemin, aki a Guggenheim Alapítvány
Aerodinamikai szekcióját vezette, egy önhordó szerkezetet próbált
megalkotni.
| |
|
| |
 |
| A Toyota múzeumban nemcsak az első Toyota,... |
|
Az általa vezetett gárda nem ért el teljes sikert, de legalább
sikerült elmozdulni a még hintókorszakból visszamaradt alváz-kocsitest
sémától. Egy
ketrechez hasonló csőkerethez hegesztették a karosszéria
elemeit, azaz megalkották a mai bukókeretek ősét. Az Airflow a Citroen
Traction Avant-tal karöltve mutatott új utakat az autótervezők
következő generációjának.
1932-ben készült el az első áramvonalas Chrysler prototípus,
amelyben Mr. Chrysler nagyon jól érezte magát. Az autó kényelmesebb
volt mint kortársai,
kevesebbet fogyasztott, nyugodtabb utazást biztosított. Ekkor
vetődött fel annak a lehetősége, hogy a luxuskocsikat gyártó Chrysler
és a tömegeknek termelő Plymouth között elhelyezkedő DeSoto márkanevet
használják fel az autó értékesítésére.
| |
|
 |
|
| ...de egy Lincoln Zephyr is helyet kapott. |
|
Az Airflow formájának egyik jellegzetes vonása, hogy az addig
hagyományosan hosszú
motorháztetőt lerövidítették, az utasteret pedig a megszokottól
majd 50 centivel előrébb mozdították. Így az utasok az első és a hátsó
tengely között ültek.
Chrysler döntése után 1934 elején Chrysler és DeSoto márkanéven is
bemutatták az új típust, amely az Airflow, azaz "légáramlat" nevet
kapta.
Tervezése több, mint 5 évet vett igénybe, ami akkoriban
kivételesen hosszúnak számított. Az egyik probléma, amivel a tervezők
sokat küszködtek, az első fényszórók elhelyezése volt. Megkísérelték az
első kerékjáratokba integrálni; ennek a megoldásnak végül a
rendelkezésre álló technológiai lehetőségek szabtak gátat.
| |
|
| |
 |
| És még egy Airflow-hatást mutató jármű: a Peugeot 402 |
|
A DeSoto Airflow-t négyliteres, soros, hathengeres, 100 lóerős motor
hajtotta, a Chrysler variációkat pedig soros nyolchengeresek. A
csúcsmodell, a Chrysler Custom Imperial Airflow CW 6.3 literes, 145
lóerős erőforrást kapott. Az árat sikerült viszonylag alacsonyan
tartani: a DeSoto Airflow ára 1.000 dollár alatt maradt, és a
legdrágább Imperial Airflow is "csak" 1625 dollárba került. Az autónak
minden esélye megvolt a sikerre, de a vásárlók számára az
elsődleges még mindig a külcsín volt, és egyszerűen nem voltak vevők e
furcsa formájú ötletre.
Bezzeg Ferdinand Porsche! 1936-ban Amerikában járt, 1937-ben
pedig már bőszen tervezte a Volkswagen bogarat Németországban...
Dacára annak, hogy a vásárlók egyelőre nem tolongtak a Chrysler
kiállítótermekben, a vetélytársak és külföldi autógyárak is egymás után
kezdtek el dolgozni hasonló típusokon. A már említett Volkswagen
bogáron kívül, amelyen érezhető ax Airflow hatása, a Peugeot 402, a
Steyr 50/55, az első Toyota, az AA limuzin, illetve bizonyos Adler és
DKW típusok is felfedezhető az eszmei rokonság.
| |
|
 |
|
| A korabeli képen jól látszik az Airflow harmonikus vonalvezetése, amely mai szemnek már nem szokatlan, a '30-as években azonban különlegesnek számított Amerikában. |
|
Amerikában 1935 végén jelent meg a hasonló elvek alapján megalkotott
Lincoln Zephyr, amelynek a Chryslerrel ellentétben sikerült
elfogadtatnia magát. 1937-ben Chrysler úr végleg feladta a
kísérletezést, az Airflow eltűnt a süllyesztőben. Nagyjából 120.000
darab készült belőle, ami már akkor is elhanyagolhatóan kevésnek
számított. A remek ötlet az úttörők dicstelen sorsára jutott: míg
megteremtette az alapot egy új generációnak, túlzottan forradalmi
külsejével elriasztotta magától potenciális vásárlóit.
