Sérti az állampolgárok alkotmányos jogait az a rendőrségi gyakorlat, amely az adatkérés során nem közli, hogy milyen célból kéri az információt, illetve nem tájékoztatja a nyilatkozatra felhívott személyt jogairól és kötelezettségeiről -derül ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) egy korábban meghozott iránymutató döntésének indoklásából. Lomniczi Zoltán főtitkár szerint beláthatatlan következményei lehetnek annak, hogy a jövőben a gyorshajtó autó tulajdonosa megtagadhatja az adatszolgáltatást.
Az autósok tízezreinek érdeklődésére számot tartó, gyorshajtással
összefüggő jogerős határozatot Lomnici Zoltán, a LB főtitkára
ismertette hétfőn Budapesten. A közigazgatási perben a felperes - egy
magánszemély - a rendőrség szabálysértési határozatát támadta meg a
bíróság előtt.
Nem nevezte meg a gyorshajtót
Egyes külföldi országokban például szemből készül a gyorshajtásnál
fotó A felperes tulajdonában lévő személygépkocsi forgalmi engedélyét
és rendszámát az illetékes rendőrhatóság hat hónapra bevonta azzal,
hogy a tulajdonos jogos ok nélkül tagadta meg az adatszolgáltatást. A
gépjárművet ugyanis gyorshajtás során lefényképezték, majd egy
nyomtatványt postáztak a tulajdonosnak, melyen konkrétan meg kellett
volna neveznie azt a személyt, aki akkor vezette az autóját. Ám a
felperes ehelyett csak annyit közölt: valamelyik családtagja volt. A
rendőrség a hatályos alacsonyabb rendű jogszabályok alapján járt
el.
Az ügyben elsőfokon eljáró bíróság elutasította a felperes
keresetét, a Legfelsőbb Bíróság azonban a többi között az Alkotmányra
is hivatkozva megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és hatályon kívül
helyezte a rendőrségi határozatokat.
A LB megállapította, hogy a rendőrhatóság a felperest az
adatszolgáltatás céljáról egyáltalán nem, a jogokról és a
kötelezettségekről pedig nem kellően tájékoztatta. A főtitkár
kifejtette: az Alkotmány alapvető jogként rögzíti a személyes adatok
védelméhez való jogot, illetve az ártatlanság vélelmének elvét.
Nem kell kiadni a hozzátartozót
A személyes adatok védelmével összefüggésben alapvető garanciális
elv, hogy az adatkérés céljáról tájékoztatni kell. Az ártatlanság
vélelme pedig minden olyan eljárásban alkalmazandó, melyben az ügyfél
magát szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével vádolná. Az
ártatlanság vélelmének érvényesülése pedig csak úgy biztosítható, ha
együtt jár a vallomástétel megtagadásának jogával.
Az adott ügyben a felperes azt is felhozta az adatszolgáltatás
megtagadásának indokául, hogy nem akart közvetlen hozzátartozója ellen
terhelő nyilatkozatot tenni. "Az Alkotmány és a vonatkozó törvények
értelmében ez jogos indoka az adatszolgáltatás megtagadásának" - emelte
ki Lomnici Zoltán a legfelsőbb bírósági döntés lényegét, melynek a
főtitkár megítélése szerint is beláthatatlan következményei
lehetnek.
A rendőrségnek új módszer után kell néznie
Becslések szerint gyorshajtás miatt évente tízezres nagyságrendben
küldenek ki az ügyben szereplő nyomtatványhoz hasonlóakat az illetékes
rendőrhatóságok. Amennyiben a gépkocsi-tulajdonosok ezután megtagadják
az adatszolgáltatást, a hatóságoknak ki kell dolgozniuk a "bizonyítás"
új módszereit. "Egyes külföldi országokban például szemből készül a
gyorshajtásnál fotó, azért, hogy felismerhető legyen a szabálysértés
elkövetője" - jegyezte meg.
