Megfigyelte már, hogy az osztrák vásárló osztrák gyártmányt vásárol, a német németet, a francia franciát? Magyar ember vásároljon Magosix-et, mert az speciálisan magyar konstrukció. Ilyen kampánnyal nyomult a MÁG a '20-as évek második felében. Mégis megbukott.
Az említett sorozatban már szó esett arról,
hogy Podvinecz Dániel és Heisler Vilmos 1884-ben alapított
malomépítészeti gépgyára 1904. végén
megvásárolta a leégett német Cudell gyár típusainak gyártási
jogát és egy csomó alkatrészt, majd egy évvel később a "MAC
védnöksége alatt megrendezett II. Nemzetközi Automobilkiállításon"
be is mutatták az első "Phönix"-et.
"Habár a külföldi gyárak legnagyobb
rafinériával és áldozatkészséggel készült gyártmányai mellett
bizony mi magyarok nem is nyújthatunk teljesen ugyanolyat, de az,
amit adunk, igenis jó", írja egy korabeli kritika a
Podvinecz&Heisler autó ismertetése elé. A Cudell mutatta be az
első felülszelepelt motorokat, így a Phönixek valóban élenjáró
műszaki megoldással büszkélkedhettek.
Az autógyártási részleg útját
díjak és elismerések szegélyezték, de a cégen belül
mostohagyermek maradt. Amikor jött egy autókiállítás, malomipari
berendezéseik mellett a napilapokban rövid ideig gépjárműveiket is
reklámozták. 8 év alatt sikerült mintegy 30 automobilt
összeállítani, amely még hazai léptékkel is elenyésző.
Minden megváltozott, amikor 1911-ben a közös
hadügyminisztérium pályázatot írt ki teherautók szubvencionálására.
A képlet roppant egyszerű volt: ha valaki a katonaság számára is
megfelelő teherautót vásárolt, kapott egy kis pénzbeli segélyt,
cserébe a hadsereg bármikor elkérhette járművét. Mindenki
azt gondolta, képes lesz a követelményeknek megfelelő típusokkal
előállni, és a segély hatására tódulnak majd a vevők. A P&H
páros sem volt kivétel.
A Podvinecz-Heisler párosból főleg az utóbbi,
Heisler Vilmos igyekezett felfejleszteni az autógyártási üzemágat.
Több pénzintézettől is felvett hiteleket és
önállósította a részleget, amelynek végső neve Magyar
Általános Gépgyár Rt lett.
Aradról átcsábították Fejes Jenőt,
felhasználták a nagy öreg, Csonka János terveit, amikor közbejött
az első világháború. A MÁG nem habozott sokat -
ráállt a repülőgépgyártásra. A háború után viszont teljesen
a csőd szélére kerültek. Újabb hitelek segítségével álltak talpra.
Ekkor már a tulajdonosok között találjuk a Magyar Általános
Hitelbankot, amely előszeretettel ruházott be járműgyártási
tevékenységbe. Ők segítették a Méray-Horváth testvéreket is, hogy
motorkerékpárgyártó műhelyük fejlődhessen.
Az első világháborút követően tovább folyt a
már elavult konstrukciójú kisautók gyártása. Büszke újságcikkek
jelentették, hogy Angliába sikerült exportálni, de valójában égető
szükség volt egy új típusra. 1924-ben végre debütált a Magomobil. A
négyhengeres, oldalszelepelt 15 lóerős autó nem sok újat hozott sem
formai, sem műszakai megoldások terén. Személy- és teherszállító
felépítménnyel is kínálták, sőt még egy kis sportverzió is
szerepelt a prospektusban. Megint megindult a marketing-gőzhenger:
hírek arról, hogy
Kínában is MÁG-ot vásároltak, az Autótaxi fantasztikus 200
darabos rendelése, versenysikerek tömkelege. Ezen kívül intenzív
reklámkampány - még német újságban is találtam MÁG hirdetést!
Mindez rengeteg pénzbe került és nem hozta meg a várt eredményt.
A vásárlók ugyanis féltek. Egy Fiat, Ford,
Chevrolet vagy Steyr ismert márka volt, de a MÁG
hazai mivoltán túl nem sok plusz értékkel bírt. Persze az
akkori politikai légkörben ez sem volt mellékes, de a leggondosabb
állami pátyolgatás mellett sem sikerült gazdaságossá varázsolni a
termelést.
1926. őszén megjelent a Magosix. Ismét sikerült
beleszállni egy divathullám közepébe. A hathengeres motorral
szerelt túraautó
az épp akkor elterjedő amerikai családi autókra hasonlított,
azok megbízhatósága nélkül. Persze igyekeztek itt is sulykolni
magyar mivoltát, így 1927. végére a MÁG 894 kocsijával a harmadik
helyre tornázta fel magát a forgalomban levő
személyautó-gyártmányok sorában.
A Hitelbanknak azonban fogyott a türelme.
Megkörnyékezték az osztrák Steyr-t, a magyar Weiss Manfréd
konszernt - eredménytelenül. A MÁG
évről évre több százezer pengőnyi veszteséget termelt.
Amikor a gazdasági válság is nehezített a helyzeten, a Hitelbank
leállította a további pénzfolyósítást. 1933 januárjában a MÁG
üzemcsarnokaiban beszüntették a munkát.
Visszaemlékezések alapján a MÁG típusai kicsit lemaradva követték a
nyugati mintákat. Magyarságuk azonban nem ellensúlyozta a tényt, hogy
az állandó financiális nehézségek miatt
menet közben jöttek elő a gyártási körülményekből eredő hibák.
Ennyi a története az eddigi leghosszabb életű hazai autógyárnak, amely
önerőből próbálkozott személygépkocsik készítésével.
További cikkeink















