Változott az okmányirodai feladatokat szabályozó 35/2000-es BM-rendelet, a 218/1999-es szabálysértési kormányrendelet, az illetéktörvény, több időpontban változik a közigazgatási bírságolásról szóló 410/2007-es kormányrendelet, parlament előtt a közúti közlekedésről szóló törvény módosítása, és mindennap hallunk a roncsautó-program itthoni bevezetéséről.
Jogosítvány
Olvasói kérdésre többször kellett azt a választ adnom, hogy a lejárt
jogosítvánnyal az új elkészültéig nem szabad közlekedni. Jó hír, hogy
az április elsejétől életbe lépett szabályozás szerint az új
jogosítvány megérkezéséig a lejárt jogosítvány és az okmányiroda által
kiadott adatlap alkalmas a vezetési jogosultság igazolására, de csak az
új jogosítvány megérkezéséig, maximum az igazolás kiadásától számított
60 napig.
További új szabály a jogosítvány pótlásával kapcsolatban, hogy
külföldön történő elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén
vezetői engedélyünket Magyarországon helyettesíthetjük a hatóságnál
tett bejelentésről szóló jegyzőkönyvvel, a bejelentéstől számított
legfeljebb 30 napig.
Kezdő jogosítvány esetében a kezdő minősítés újrakezdődött a
vezetéstől eltiltást követően. Ezentúl ez így lesz a járműfajától
eltiltás és a járműkategóriától eltiltás esetében is.
Pazar jogalkotói újítás, hogy a jogosítvány lejártának időpontját
2009. július 1-től mi magunk is meghatározhatjuk, persze csak az orvosi
érvényességi határidőn belül: az ügyfél kérelmére az érvényesség
lejártát úgy kell meghatározni, hogy az megegyezzen az ügyfél születési
idejének hónapjával és napjával. Szülinapi buli helyett mehetünk ugyan
az okmányirodába, de legalább nem feledkezünk meg az érvényesség
lejártáról.
Forgalomba helyezés
2009. július 1-től minden négykerekű segédmotoros kerékpárnak
hatósági engedéllyel kell rendelkeznie. A 2009. április 1. előtt üzembe
helyezett quadokra és mopedekre legkésőbb 2009. július 1-től kell
rendszámot és hatósági engedélyt kérni, és az sem mellékes, hogy a
regisztrációs adót visszamenőleg ki kell fizetni. A quadok forgalmi
engedély helyett igazolólapot kapnak, ennek a díja 4800 Ft.
Szmogriadós szabálysértés
Amikor a szmogriadóról szóló fővárosi rendeletet megalkották, nem
volt szankciója, tehát a korlátozások megsértőit nem lehetett volna
megbüntetni. Két hónap alatt azonban megalkották a "Szmogriadó
szabályainak mozgó légszennyező forrásokkal való megsértése"
szabálysértést. E szerint aki a szmogriadó elrendelése esetén vagy
annak megelőzése érdekében bevezetett forgalomkorlátozásokat vagy
intézkedéseket "mozgó légszennyező forrás" nevű járművével megsérti,
százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértés miatt
a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.
Parkolási díjbehajtók újra nyeregben
Tavaly nyáron az országgyűlés úgy módosította a polgári
perrendtartásról szóló törvényt, hogy az egy éven túli parkolási díj
meg nem fizetése miatti eseteket a bíróságok nem tárgyalhatják, a
folyamatban lévő pereket pedig meg kell szüntetni. Bíróságok,
társadalmi szervezetek és a behajtásban érdekeltek is az
Alkotmánybírósághoz fordultak.
Megszületett az eredmény, ez a szabály alkotmányellenes, így
folyhatnak tovább a perek a régi, 5 éves elévülési idejű parkolási
ügyekben. Megjegyzem, a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás
honlapján első helyen hivatkozik az Alkotmánybíróság határozatára,
pedig alkotmányjogi panaszukat figyelembe sem vették
(visszautasították), mivel azt a panasz benyújtására nyitva álló
hatvannapos határidőn túl adták postára.
Jogszabálytervezet van azonban arról, hogy a parkolási ügyekre
vonatkozóan a parkolási társaságok nem köthetik ki általános szerződési
feltételeik között egy saját maguk által választott bíróság
illetékességét, mert ez aránytalan megterhelést jelent a választott
bíróságnak, a terv szerint várhatóan augusztus 1-jétől a megbírságolt
jármű üzemben tartójának lakhelye szerinti bíróságon lehet perelni.
Ennek eredményeként a bíróságok arányosabban lesznek leterhelve, és a
perek ésszerű időn belül befejezhetőek lesznek.
Parkolás mobilfizetéssel
Egyik olvasónk azt sérelmezte, hogy a mobil parkolási cég levélben
tájékoztatta, a rendeletek értelmében köteles matricájukat előre és
hátra is felragasztani az autóján, csak így veheti igénybe a mobilos
fizetést. Nem árt tudni, hogy a főváros 19/2005. számú, parkolásról
szóló rendelete tartalmazza az erre vonatkozó kötelező előírást. "A
mobiltelefonos parkolási fizetési rendszer csak akkor használható, ha
az erre utaló matricát a gépjármű első szélvédőjén, kívülről teljes
egészében jól látható helyen és ellenőrizhető módon helyezték el."
Üzemben tartókat érintő illetékváltozások
Tavaly még az a szabály volt érvényes, hogy a gépjárműhöz kapcsolódó
vagyoni értékű jog után fizetendő illetéket a jogosult életkora
alapján, illetve a vagyoni értékű jog fennállásának időtartalmára
tekintettel kellett megállapítani. Mivel ez nem volt egy túl szerencsés
konstrukció, számolgatni is kellett, és további kiskapugyártásokhoz is
vezethetett volna, 2009 elején hamar újra megváltoztatták a
szabályozást.
2009. január 23-tól alkalmazandó új szabály, hogy gépjárműre,
pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzemben tartói
jog megszerzése esetén a tulajdonszerzési illetékek 25%-ának megfelelő
illetéket kell fizetni. Magyarán az üzemben tartó is fizet illetéket, a
tulajdonost érintő illeték negyedét (a köbcentinkénti összegek nem
változtak). A módosítás kizárja a kétszeres illetékfizetést is, így ha
valaki tulajdonjogot szerez, és egyidejűleg üzemben tartói jog is
bejegyzésre kerül, akkor a tulajdonjogszerzés alapján fizetendő illeték
összegéből le kell vonni a vagyoni értékű jog megszerzéséért fizetendő
illetéket.
Tulajdonszerzés be nem jelentése
Ha a jármű jogszerű megszerzője a bejelentési kötelezettségét annak
keletkezésétől számított 15 napon túl, késedelmesen teljesíti, az
okmányiroda a tulajdonjogot bejegyzi a nyilvántartásba, és a forgalmi
engedély, valamint a törzskönyv kiadására intézkedik, ez eddig is így
ment. Újdonság viszont, hogy ebben az esetben az okmányiroda a
szabályszegés tényéről automatikusan értesíti a szabálysértési
hatóságot. A szabálysértésért 30 ezer Ft bírság szabható ki.
Közigazgatási bírság − állandó változásban
Május 2-ától változnak a gyorshajtásra vonatkozó büntetési tételek,
ugyanakkor már kész az újabb tervezet, mely szerint az együttes
szabálytalan cselekmények esetén az autós nagyobb bírságra számíthat:
"amennyiben egy cselekménnyel több előírást szegnek meg és azt egy
eljárásban bírálják el, a kiszabandó bírság összegét az egyes
szabályszegésekhez rendelt bírságösszegek összegeként kell
megállapítani". Az új szabály talán már augusztusban hatályba lép, a
tervezet már az országgyűlés előtt van.
Ettől az időponttól várhatóan nem lesz szabad helyszíni bírságot
kiszabni azokban az esetekben, amikor közigazgatási bírság szabható ki,
jelenleg ez a tilalom csak a szabálysértési bírságra vonatkozik, a
gyakorlatban előfordul, hogy az autóst a helyszínen megbírságolják,
aztán jön a közigazgatási bírságos határozat is.
Mégis lesz használtautó-becserélési program Magyarországon?
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium április elején
előterjesztést készített a kormánynak, melyben az áll, hogy a
kilométerenként maximum 140 gramm szén-dioxid-kibocsátású új autók
vásárlását támogatnák, az állam 300 ezer forint szja-kedvezménnyel
ösztönözné a 10 évnél öregebb autók új, környezetbarát járműre
cserélését, ehhez a kereskedők további 300 ezret adnának.
A programról még folynak az egyeztetések, és a költségvetésre
gyakorolt hatásáról is most készülnek a számítások, de az sem kizárt,
hogy fedezethiány miatt mégis elvetik. Ma a Magyarországon értékesített
személygépkocsiknak 10 százaléka hazai gyártású, 90 százalékuk import.
Egy hasonló konstrukció tehát nagy valószínűséggel − a behozatal magas
aránya miatt − az Európai Unió más országainak foglalkoztatásához,
munkahelyeinek megtartásához járulna hozzá, miközben a kereslet
általános serkentése miatt akár áremelkedéshez is vezethet − gondolja a
gazdasági tárca.
Több szakmai szervezet szerint viszont inkább az új autók árát
terhelő adókat kellene csökkenteni. A bejelentés hatályára befagyott az
újautó-piac, az autóvásárlást tervezők kivárnak, számítanak a
kedvezmény bevezetésére, ami számítások szerint éves szinten 100 ezer
fölé vihetné az újautó-eladások számát.
A minisztérium véleménye szerint Magyarországon a
személygépkocsi-értékesítési hálózatban túlkapacitás van. A teljes
magyar kereskedői hálózat értékesítési kapacitása 400 000 jármű,
ami a legnagyobb csúcseladások (kb. 200 000 jármű) idején is
jelentősen meghaladta az igényeket. A valós piaci nagyság 150-160 ezer
személygépkocsi, vagyis kevesebb, mint az értékesítési kapacitás fele.
Ebből következően a kereskedők és a hozzájuk szorosan kapcsolódó
javítóhálózat jelentős része − válságtól függetlenül − piacvesztésre,
bezárásra van ítélve. A mentőcsomag a magyar autógyártást tehát alig
érintené, azonban sok kereskedés megúszhatná a csődöt.
