A Windows 95 és az Internet Explorer összes betöltési idejére együtt nem kellett annyit várni, mint az elektromos rollerek szabályozására – közben ezek az ördögi kétkerekűek ellepték a várost, ott vannak szétdobálva a járdán, szembejönnek velünk a bicikliúton, néha az autók közé is lemennek, kívülről is veszélyes nézni, amit csinálnak.
Vallomással tartozom: én is csak egy vagyok a sok rolleres közül, közel 10 éve autózom és motorozom aktívan, vannak is saját járműveim, de ma az első számú közlekedési eszközöm az elektromos rollerem, a városi, pár száz méteres utakra pedig egyszerűen nem is tudnék elképzelni jobbat. Őszintén megértem kortársaim többségét, akik a mikromobilitási kütyükkel bőven elvannak, már jogosítványra se vágynak.
Utánajártam, milyen biztosítási lehetőségeik vannak a rollereseknek, mi történik, ha valakinek anyagi kárt vagy személyi sérülést okoz egy rolleres, és hogy ebből a szempontból mi különbözteti meg a villanyrollert, a kerékpárt és a segédmotorokat.
MABISZ: Amíg nincs szabályozás, addig nincs kötelező biztosítás sem
Ha a Magyar Biztosítók Szövetségénél, a MABISZ-nál kezdjük a tájékozódást, túl sok pozitív hírre nem számíthatunk. Az ő álláspontjuk szerint kötelező biztosítást a biztosítási törvény értelmében csak gépjárművekre lehet kötni, a 300 watt teljesítményt el nem érő elektromos roller és elektromos kerékpár a jelenleg hatályos szabályozás szerint nem minősül gépjárműnek, így biztosítás sem köthető rá.
Ajánlásuk szerint ilyen járművek privát használata esetén javasolt olyan lakásbiztosításhoz tartozó vagy egyéb felelősségbiztosítást kötni, amely fedezetet nyújt a gépjárműnek nem minősülő járművekkel okozott károkra is.
Hasonlóan vélekedik az egyik legismertebb és legnagyobb biztosítási alkusz cége, amely a biztositas.hu oldalt is üzemelteti. Konkrétan így fogalmaznak: a rollerek 2022-ben még egyáltalán nem szerepelnek a KRESZ-ben, így a rájuk vonatkozó szabályok nem egyértelműek. Ha arra gondolunk, hogy az elektromos rollereket nem emberi erő hajtja, akkor a segédmotoros kerékpárok kategóriájába kellene sorolnunk őket, azonban maximális 25 km/órás sebességük alapján a kerékpárokra hasonlítanak jobban. Mivel erre a két kategóriára teljesen más szabályok vonatkoznak, sok félreértést okoz a szürke zónába eső elektromos rollerek kérdése.
Az EU meghozhatná a végső döntést
Amíg nincs teljesen kiépült kötelező biztosítási rendszer az elektromos rollerekre, addig a rollertulajdonosok aligha válogathatnak a különféle ajánlatok között. Egy új, EU-s szabályozás segítene katalizálni a folyamatokat, de ez évek óta lóg a levegőben, és nem látszik a teljes egyetértés döntéshozói oldalról. Egyfelől évek óta folyamatban van a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló 2009/103/EK Irányelv felülvizsgálata az EU-ban. Az Európai Bizottság korábban már azt javasolta, hogy valamennyi motorral hajtott jármű esetében tegyék kötelezővé a felelősségbiztosítást.
Másfelől azonban ez a döntés még nem született meg, sőt az Európai Parlament és a Tanács is azt javasolta, hogy bizonyos mikrojárműveket zárjanak ki az irányelv hatálya alól, egyúttal a nemzeti kormányok felelősségi körébe tartozzon annak tisztázása, hogy az ilyen járművek által okozott károkat miként térítik meg. A jelenlegi, Magyarországon érvényes rendszer szerint az ülés hiánya miatt az elektromos rollerek nem sorolhatók be L1e kategóriába, akárcsak a gázkar nélküli elektromos biciklik.
A bérrollerek biztosítva vannak
Egy biztos: míg a saját gépek esetén nehézkes a biztosításkötés, addig az applikáción keresztül bérelhető rollerek minden szempontból biztosítottak, mind a bérlő által okozott vagyoni vagy személyi sérülésekre vonatkozó felelősségbiztosítás, mind pedig a rolleres sérüléseire vonatkozó biztosítás érvényes rájuk. Persze ezek csak a szabályos közlekedés során történt eseteket fedezik, jó kérdés, hogy a minden bizonnyal nemzetközi biztosítók által megkötött biztosítás mennyire illeszthető be a magyar törvényekbe – Németországban nagyon pontos definíciója van a szabályos rollerezésnek, tehát eldönthetők azok az esetek, hogy mi tartozik biztosítói felelősség alá, és mi nem – itthon kevésbé egyértelmű ez.
Mindenesetre észre kell venni azt az összefüggést, hogy a rollerhasználat továbbra sincs rendesen szabályozva, és ily módon a biztosítási helyzetek sem. Azt már a szolgáltatók is jól meg tudják mondani, hogy hol és hogyan nem használhatod a gépet. Az egyik szolgáltató összes rollerére rá van írva, hogy járdán semmiképp ne használd, de az ugyanakkor nincs odaírva, hogy hol igen. Más cégek a bicikliutat javasolják, de arra nem térnek ki, hogy ha az adott szakaszon nincs ilyen, akkor mit válassz helyette.
Mert a járdán elvileg nem szabadna, úttesten pedig nyilván több szempontból is életveszélyes, pláne 8 colos kerékkel és 25 km/h-s végsebességgel. Kötelezővé teszik a bukósisakot, miközben a gépekhez nincs hozzálakatolva bukósisak, tehát ha neked hirtelen jön meg az igény a helyváltoztatásra, és nincs nálad bukósisak, akkor máris szabálytalanul jártál el.
A Lime-ot az Allianz biztosítja, a TIER esetén az AXA a felelősségbiztosító, a Bird pedig a nemzetközi oldaluk alapján több céggel is kapcsolatban áll, többek közt az Allianz-cal. Ha a bérlő a rollerrel menet közben kárt okoz, azt mindenféleképpen téríti az ártatlan félnek a biztosító, mi is hallottunk már ilyen ügyről közvetlen környezetből, viszont az összevissza széthagyott rollerek által okozott károk esetén már nem ennyire egyszerű a dolog, főleg akkor, ha egy szabályos rolleres parkolóhelyről – aki ritkán járna Budapesten: van ilyen, méghozzá egész sok – valaki idegességében, természetesen bérlés nélkül kiveszi a rollert, és valamit összetör vele, ott már rongálási ügy indulhat, ami megnehezíti a dolgot, pláne ismeretlen tettes esetén. A szabályozottabb parkolás segít abban, hogy kevesebb rollerrel letört tükörrel, végigkarcolt kerítéssel kapcsolatos probléma legyen, de ez összességében továbbra sem teljesen megoldott.
Allianz: köss életbiztosítást!
Sajnos hiába gondoljuk azt, hogy ha a nagy rollerbérlő cégek tudják biztosítani a rollereiket, akkor ennyire könnyű lenne a helyzet a sima rollertulajdonosoknak. A személyes balesetekre nyilván kiterjednek az életbiztosítások egy megfelelő kategória fölött, viszont felelősségbiztosítási konstrukció jelenleg nem létezik náluk, ahogy a legtöbb ismert gépjármű-biztosító magyarországi kirendeltségén sem – nyilván ők is kivárnak a szabályozásra. Egy biztosítási megoldást találtunk: az E-Twow forgalmazó által is ajánlott Hello Bringás biztosítást. Ez lényegében egy elektromoskerékpár-biztosítás, amit átültettek rolleres verzióra is.
Ők külön-külön kategóriánként is engednek ilyet kötni: baleset-biztosítást kínálnak 2990 forintos évenkénti díjtól, felelősségbiztosítást 3990 forintos éves díjtól, illetve vagyonbiztosítást, 4500 forintos éves díjtól. Ez utóbbi annyiban különbözik a sima bringás biztosítástól, hogy míg a bringát akár az utcán is hagyhatjuk lelakatolva és fényképezve, addig a rollerekre csak zárt tárolóból történő lopás esetén fizetnek a megfelelő önrész mellett.
Konklúzió
Biztosítási szempontból legalább annyira fontos lenne a rollerek gyors és pontos szabályzása, mint amennyire közlekedésbiztonsági és nyilvántartási szempontból. Aki 300 W fölötti, 25 km/h sebességnél gyorsabb haladásra képes elektromos rollert használ, tehát alkalmas úttesten való közlekedésre a gépe, annak segédmotorként kell biztosítást kötnie a rollerre (persze felmerülnek olyan kérdések, hogy milyen márkába soroljuk be őket, és mi van az alvázszám nélküli rollerekkel, de ezen most ugorjunk át), a kis rollereket pedig leginkább kerékpárnak megfelelő biztosítással lehet használni. A realitást nézve viszont kevesen kötnek még ilyet, tehát ha kárt okoz neked egy rolleres, akkor reménykedj, hogy egy bérroller csinálta, és tudod azonosítani, hogy ki állt rajta – úgy vannak a legjobb esélyeid.
