A Cooper SD megy, mint a veszedelem, de alig fogyaszt valamit – könnyen lehet belőle a legnépszerűbb Mini.
A Mini eleinte eléggé elhanyagolta a dízel-vásárlóit: az első gázolajat égető változatba a Toyota 75 lovas 1,4 literesét építették, ami csak spórolós volt, dinamikus semmiképp. Azután jött a második generáció, és vele az 1,6 literes PSA dízel a maga 110 lóerejével – ezzel már egész tisztességesen ment is a kiskocsi, el is nevezték gyorsan Coopernek. Az igazán gyilkos Minikbe azonban még mindig benzinmotor került – a dízel csak afféle takarékos kompromisszumnak tűnt. Mostanáig.
Az új SD változat már alig van hátrányban a benzinesekhez képest. Bár a kétliteres turbódízel 143 lóereje nem tűnik soknak, az 1750-es és 2700-as fordulatszám között jelentkező 305 Nm-es nyomatékcsúcs kiváló dinamikát ígér. A számok is ezt támasztják alá: a Cooper SD 8,1 másodperc alatt elérheti a 100 km/h-t, a végsebessége pedig 215 km/h. Ilyen harapós karakter mellett a 4,3 literes fogyasztási átlag vegyes ciklusban kiváló eredmény, bár ehhez nyilván nagyban hozzájárul a stop-start rendszer, amely egyben a fékenergia egy részének visszanyerésére is alkalmas.
Az új motor persze nem csak az alap-Miniben jelenik meg: a Clubman kombi, a nyitott Convertible és a Countryman is megkapja. A kétliteres dízel-Miniket a márciusi Genfi Autószalonon mutathja be a BMW, és még a tavasz folyamán megkezdik a piaci bevezetést is.
