Leállt a Suzuki Swift gyártása a kínai exportkorlátozás miatt
- A Suzuki május 26-a óta szünetelteti a Swift gyártását, mivel nem jut hozzá a kínai exportkorlátozások miatt kieső ritkaföldfém-alapú alkatrészekhez – főként mágnesekhez, amik az elektromos rendszerekhez kellenek.
- Bár hivatalosan csak „alkatrészhiányról” beszéltek, belső források szerint a probléma közvetlenül a kínai korlátozások következménye. A Swift Sport kivitel nem érintett.
- A gyártás részleges újraindítását június 13-ára, a teljes visszatérést június 16-a utánra tervezik, feltételezve, hogy addig javul az ellátási helyzet.
- A gond nem egyedi: más gyártók is szenvednek, miközben Japán és az Egyesült Államok közös ellátásbiztonsági stratégián dolgozik – de a világ feldolgozási kapacitásának több mint 90 százaléka Kínában van, így rövid távon ez nem jelent megoldást.
A Suzuki átmenetileg leállította a Swift gyártását a kínai ritkaföldfém-mágnesek exportkorlátozásai miatt. Ezzel a Suzuki lett az első japán autógyártó, ami kénytelen volt szüneteltetni valamely modelljének gyártását, írta a Reuters két belső forrásra hivatkozva.
A hivatalos közleményben csak annyit írtak, hogy alkatrészhiány miatt álltak le, de a háttérben a kínai exportkorlátozások állnak, amelyek főként mágneseket és ritkaföldfémeket érintenek. Ezek kulcsfontosságúak az elektromos rendszerek és a különféle motorok gyártásában.
A Swift Sport ugyan nem érintett, de a normál kivitelek május 26-a óta nem gördülnek le a gyártósorról. A Suzuki június 13-tól tervezi a termelés részleges újraindítását, teljes gőzre pedig június 16-a után kapcsolnának. Addigra szerintük már „tisztább lesz az alkatrészellátás kilátása”.
Az exportkorlátozás már globális probléma: más európai autóipari beszállítók is leálltak, és a Mercedesnél is aggódnak. A japán kormány eközben az Egyesült Államokkal való együttműködést erősítené a ritkaföldfémek terén, hogy a jövőben ne kerüljenek ilyen helyzetbe. Viszont ez sem oldaná meg teljesen a két ország helyzetét, mert az USA ipara is veszélyben van, valamint a globális ritkaföldfém-feldolgozás több mint 90 százaléka Kínában van.
