Karambol a buszmegállónál

2019.11.25. 16:02

Nem mindig találunk jogi meghatározást a KRESZ közlekedéssel kapcsolatos fogalmaira, ezért néha a szavak általános értelmét kell alapul vennünk. Egy-egy vitás helyzet megítélésben segíthetnek még a különféle KRESZ kommentárok, no és persze a bírói gyakorlat. András esetében egy olyan látszólag egyszerű fogalmat kellett jogilag körbejárni, mint a buszöböl.

Ezúttal is egy közlekedési baleset szolgáltatta az okot arra, hogy a felelősség kérdésének eldöntéséhez alaposabban körbejárja a jogalkalmazó az autóbuszöbölbe történő be- és kihajtás, illetve az azon történő áthajtás esetét. Szeptember közepén, fényes nappal haladt András a budapesti Szentmihályi úton a Ford Galaxy-jával, amikor egy olyan buszmegállóhoz ért, amelynél a párhuzamos közlekedésre kialakított úttest külső sávja egy buszmegálló mellett vezet. Nem klasszikus, jól felismerhető kiöblösödésről van szó, ezért első látásra úgy tűnhet, inkább a külső sáv szélesedik ki egy szakaszon, így jutunk el a megálló sárga felfestéséig, és persze a buszmegálló táblájáig.

Ha András érkezésekor állt volna busz a megállóban, a baleset valószínűleg nem történt volna meg. Nem ismerte az útvonalat, de érzékelte, hogy kiszélesedik a külső sáv a megálló előtt, ezért a jobbra tartási kötelezettségnek megfelelve lehúzódott. Utólag már tudja, hogy ez hiba volt, mert a manőver a többi autósnak azt üzente, hogy le fog hajtani a Szentmihályi útról, pedig nem akart.

A fenti manővert félreértette Attila is, aki András mögött ment egy céges teherautóval, és amikor látta, hogy Ford vezetője félrehúzódik, felzárkózott a helyére és haladt tovább a forgalom ritmusában. Csakhogy eközben András is haladt tovább, és amikor a külső sáv visszaszűkült a buszmegálló után, a két jármű egymás mellett találta magát. Egyikük sem tudott hova félrehúzódni, ezért a teherautó jobb hátulja és a Ford bal eleje egymásnak ütközött.

Mindez persze néhány másodperc alatt zajlott le, nem sok ideje volt a két vezetőnek a helyzetfelismerésre és a korrekcióra. Mindketten úgy érezték a másik a hibás. András úgy látta, hogy ő maradt a saját sávjában, mint ahogy Attila is ezt állította a kiérkező rendőröknek. Valaki persze hibázott, ám elsőre nem tűnt nyilvánvalónak, hogy melyikük.

Ebben a konkrét esetben az öböl nem a szavak általánosan elfogadott értelme szerinti öblöt jelenti, hanem a forgalmi sáv kiszélesedését, amely kétségtelenül útburkolati jelekkel és jelzőtáblával autóbuszmegállóként van jelölve. Tény, hogy a KRESZ szerint az autóbuszöblöt a jobbra tartási, az úttest jobb szélén való haladási kötelezettség szempontjából, továbbá a párhuzamos közlekedés szempontjából is figyelmen kívül kell hagyni.

De mi minősül pontosan autóbuszöbölnek? Erre a KRESZ-ben nincs kifejezett fogalommeghatározás, ezért műszakilag nem lehet egzakt kijelentést tenni arról, hogy mikortól, milyen paraméterek mellett beszélhetünk autóbuszöbölről. Erre nyilván sokat csóválják a fejüket, hogy nem szükséges minden fogalmat túlmagyarázni, mindenki tudja, mit jelent az autóbuszöböl. Ez is egy legitim nézőpont természetesen. Mivel azonban itt mindkét fél vitatta a felelősségét és jelentős vagyoni kár is keletkezett, muszáj volt a szabálysértési eljárásban feltárni a helyes jogi értelmezést.

Az ügyben jogerős határozatot hozó bíróság határozata a következő érvelésen alapult:

A KRESZ valóban nem határozza meg az autóbuszöböl fogalmát. Azt azonban előírja, hogy a járművel mindig a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának) megfelelően kell közlekedni.

Ha az út vonalvezetéséből adódóan megállapítható, hogy a forgalmi sáv az autóbusz megállóhely mellett halad el, akkor a forgalmi sávból az autóbusz megállóhelyre történő behajtás esetén a járművezető tulajdonképpen letért az útról és mintegy áthalad a kvázi autóbuszöböl területén. Visszatérése esetén ezért elsőbbséget kell adnia a külső forgalmi sávban haladó járműveknek, amelyek őt ilyenkor nem megelőzik, hanem elhaladnak mellette. A buszmegálló-buszöböl területe, még ha hosszanti, sávjellegű is, a párhuzamos közlekedés, továbbá a jobbra tartási kötelezettség szempontjából sem vehető figyelembe.

A szabálysértési hatóság ennek megfelelően kizárólag András felelősségét állapította meg a balesetért. Kimondta, hogy a közlekedési szabályok kisebb fokú megsértését követte el amikor visszahúzódott a szélső sávra, ezért a Ford Galaxy vezetője a manőver veszélyességéhez és más körülményekhez igazodva húszezer forint bírságot kapott.