2021.04.10. 08:53

A használt autók szerviztörténete itthon nagyon nehezen kideríthető, több importőr szerint az érdeklődők tájékoztatása sértené a korábbi tulajdonosok jogait, ám, ahogy az alábbiakban látni fogják, Nagy-Britanniában néhány rövid e-mail elég és özönlenek az értékes információk.

A gyártók manapság minimum 3 vagy akár 7 év garanciát adnak egy új autóra sejthető, hogy legalább ebben az időszakban márkaszervizbe hordja az első, esetleg második tulajdonos még akkor is, ha nem ott a legolcsóbb a javítás és karbantartás. A használtautó-piacon kb. 10 éve főként Németországból származó importautók fordulnak meg és bár ezek közt akadnak húszévesek is, bőven találunk olyanokat is, amelyeket a garancia lejárta után továbbra is a vásárlás helyére vitt vissza a gazdájuk. Ezek a legnagyobb fogások, a vezetett szervizkönyves, akár máig követhető előéletű autók. Felértékeli őket, hogy a márkák saját adatbázisából akármikor kideríthetőek a javítások, karbantartások. 

Mindezeket a legtöbb importőr nem adja ki bárkinek, az átláthatatlanság kedvez a csalóknak, az autókhoz adott papír szervizkönyv pedig hamisítható.

A márkaszervizek általában gyári alkatrészekkel javítanak és a diagnosztikai eszközeiket sem a Tiny Dealről vásárolják, ezért sok műveletet flottul el tudnak végezni az autókon, illetve könnyebben kiszúrják, ha valaki beleokoskodott a vezérlőegységbe, például visszatekerte a kilométerszámlálót.

A felsoroltak és néhány tucat Totalcaron korábban bemutatott ügy miatt nagy szükség volna a márkaszervizek által töltögetett, amúgy nemzetközi adatbázisban összegyűjtött tudás elérhetővé tételére, mert ez fontosabb érdek, mint titokban tartani mindent mondván, kizárólag az autó korábbi gazdájára tartozik, ami az ő időszakukban történt. Ingatag érvelés ez, de úgy tűnik az utóbbi gyakorlat jogilag is védhető.  

Amikor 2017-ben először olvashattak nálunk a témáról, állásfoglalást kértem a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól. A hivatal négy éve azt írta a Totalcarnak, hogy amennyiben a szervizinformációkat anonimizált módon adják ki harmadik személynek a márkaszervizek, úgy azok a járműnyilvántartásból történő adatszolgáltatáshoz hasonlóan nem alkalmasak a konkrét, természetese személyek azonosítására.

Így a törvénymódosítás, amelynek egyébként az állami Jármű Szolgáltatási Platformot is köszönhetjük, megfelelő támpont a szerviztörténeti információk ügyében is. Évekig lehetett lobogtatni a NAIH állásfoglalását a szervizben, ha valaki meg akarta tudni, hogy mikor és miért járt bármely európai VW-márkaszervizben álmai tizenéves, németimportos Volkswagen Passatja. 

Információs önrendelkevés vs. információszabadság

Legutóbbi cikkünkben rossz híreket hoztunk. Olvasónk, a konstrukciós hibás motorral szerelt T5 Multivannel kanosszát járó Norbert ügyében, ügyvédje kérésére a márkaszervizzel és a Porsche Hungáriával, tehát a teljes Volkswagen-csoport, így a VW-n kívül az Audi, a Seat és a Skoda importőrével folytatott vita kapcsán azt írta a hatóság, hogy mivel az autó szerviztörténete indirekt módon összeköthető a korábbi tulajdonos személyes adataival, erre is az új, európai adatvédelmi szabályokat kell alkalmazni. Dr. Péterfalvi Attila hivatala ezért akkor úgy látta, hogy az ezeket összegző GDPR rendelet alapján csak akkor lehet segíteni az autók későbbi gazdájának, ha a korábbi tulajdonos (természetes személy) hozzájárulásával adja ki a karbantartási és javítási adatokat a márkaszerviz. Ez egy kintről származó használt autó esetében képtelenség.

A cikk megjelenése után...

A NAIH ismét levelet küldött nekem a cikk megjelenését követően. Ebben a fentiekhez hozzáteszi, hogy a hatóság nem kötelezhet adatszolgáltatásra egyetlen márkaszervizt sem. Így bár az autók leendő gazdáinak jogos érdeke fűződhet a tájékozódáshoz, a szerviz az úgynevezett érdekmérlegelési teszt segítségével maga döntheti el, hogy az előző tulajdonos szervizadatok visszatartásához fűződő érdeke erősebb-e vagy az autóvásárlóké, akik szeretnék megtudni, hogy mikor és miért, illetve hány kilométernél nyúltak hozzá az autóhoz, amit meg akarnak vásárolni. Ha én csalni szeretnék, mosolyogva mondanám egy ilyen kérésre, hogy az autóm múltja titok.

A hatóság legújabb álláspontjában azt is hozzáteszi, hogy bárhogy is dönt a szerviz, később egy bírósági vagy hatósági eljárásban alá kell támasztania az adattovábbítás jogszerűségét. Dr. Jóri András, a korábbi adatvédelmi biztos viszont változatlanul úgy látja, hogy a GDPR-t egyáltalán nem kellene alkalmazni a szerviztörténetek kiadhatóságának kérdésére. A NAIH állásfoglalása az eltúlzott adatvédelem példája, hiszen a felmerülő kérdésekkel kapcsolatos jogi környezet nem változott, az első, 2017-es, fogyasztóbarát NAIH állásfoglalás óta. Az viszont szerinte örvendetes, hogy immár a NAIH sem csak a korábbi tulajdonosok hozzájárulásával tartja lehetségesnek az adatkiadást, hanem említi az érdekmérlegelés esetét is.

Állak a földön: Brexitországban segítenek

Nagyon bonyolult, ugye? Miközben mi vergődünk a nyakunkra tekeredett jogszabályok közt, és végignézzük, ahogy ezreket vernek át importautókkal havonta, Nagy-Britanniában nem vacakolnak. Olvasónk, Zsolt tíz éve költözött ki feleségével, és számos használt autó után nemrég egy 2012-es Volkswagen Passat 1,6 CR TDI-t vásárolt. Bár az autóhoz vezetett szervizkönyvet kapott, szeretett volna minden abban szereplő bejegyzést ellenőrizni a gyári, ElsaPro informatikai rendszerben is, amelyhez mint tudjuk csak a márkaszerviz és az importőr férhet itthon hozzá. Mivel az Európai Unióból nemrég kilépett országban másként értelmezik a fogyasztói jogokat, mint itthon, Zsolt a 110 éve alapított, jelenleg huszonöt márka típusait értékesítő Lookers kereskedést hívta fel, ahol azt tanácsolták, hogy a cég központi e-mail címére küldje el kérését.

Miután leírta, hogy milyen autó történetét szeretné megtudni, elkérték a rendszámot, majd két héten belül kapott egy húszoldalas PDF-et, benne a Passat teljes szerviztörténetével, egyenesen a gyár által üzemeltetett, itthon is használt ElsaPróból. Azzal az összefoglalóval, amit Magyarországon ugyanebből a rendszerből nem másolnak ki az autó korábbi gazdájának hozzájárulása nélkül, nehogy lecsapjon az adatvédelmi hatóság, illetve mert állítólag határozottan tiltja ezt a gyár.

Mint az alábbi szemelvényekből látható, a szerviztörténeti összefoglaló minden karbantartási információt tartalmaz, bár a pdf-generálásakor kicsit rossz volt az oldalarány-beállítás, így egy-egy szó leesett a rovatok hosszabb szövegeiből. Az kiderül, hogy mikor cseréltek olajat és szűrőket, hogy például 2019. október 18-én, 152318 mérföld futásteljesítménynél szereltek be új első féktárcsákat és betéteket a Passatba, előtte, szeptemberben, 148757 mérföldnél két új, Falken FK510XL abroncsot, négy izzítógyertyát, stb...

Külön érdekesség, hogy 2017. február 14-én, 116 ezer mérföldnél elvégezték a 23R7 kóddal jelölt visszahívásos beavatkozást. Ez az azonosítókód a Volkswagen nevéhez köthető dízelbotrányt követő módosításé, amelynek során szoftvert frissítettek a vezérlőegységben, hogy ne csak laborkörülmények közt, csalással feleljen meg a gyártásakor érvényes környezetvédelmi normának, hanem a hétköznapi használat során is. 

Zsolt hosszú anyagot kapott a Lookerstől, minden kiderül belőle az autóról, a korábbi tulajdonosról viszont semmi, és nem tűnik úgy, hogy a cég a magyarországihoz hasonlóan vonakodott volna segíteni a használt Passat múltjának feltárásában. Az eredeti levélváltásokat is megkaptam, átlagos ügyfélkezelést képzeljenek el! Olyat, ami az itthoni szerviztörténeti ügyekben szinte lehetetlen.

Egyszeri szerencse, vagy ismételhető csoda?

Gondolatkísérlet: Zsolt jégre vitt a levelével, otthon gyártotta a szervizkivonatot, Nagy-Britanniában is szimbolikus a fogyasztóvédelem.

Valóságpróba: Előkerestem a korábban említett cikkemben szereplő VW Multivan T5 BI-TDI alvázszámát, majd egyszerű érdeklődőként levelet írtam a Lookersnek. A Zsolt által megadott központi e-mail címre április 6-án, 16:31-kor küldött üzenetemre még aznap, 17:21-kor érkezett először válasz. Egy bizonyos Deborah jelentkezett, aki kérte, hogy küldjem el a rendszámot és az első regisztráció helyét is. Arra gondoltam, hogy közelítek az áthatolhatatlan falhoz: amint megadom a magyar rendszámot, sajnálkozva elutasítja a kérésemet.

Nem ez történt. A kisbusz rendszámát tartalmazó levelemre nyolc (!) perccel később érkezett ismét válasz, benne a Multivan teljes szerviztörténetével. Ezt a magyarországi márkaszervizből a Volkswagen központi adatbázisába töltötték fel, ahogy a Passatét is a kinti szerviz, vagyis az ElsaPro valóban teljesen nemzetközi.

Hogy szerepel-e az anyagban, hogy ki volt az autó korábbi, vagy akár jelenlegi gazdája? Nem, sőt az sem, hogy hol regisztrálták először a Multivant és melyik szervizbe hordták. A rovatnevek angolul szerepelnek a listán, tartalmuk viszont többnyire magyar. Suta ez így, de kiindulási pontként tökéletes.

A rendes karbantartáson felül kiderül, hogy 2017. november 14-én valóban több mint 180 ezer kilométeres (mileage) óraállást rögzített a márkaszerviz munkatársa. Ez egy tévedés, amiért utóbb, a 2,4 millió forintos javításról szóló ügy kezdetekor, levélben kért elnézést a szerviz. 2020. március 11-én járt utoljára márkaszervizben a Multivan, akkor a hűtőrendszerét ellenőrizték és 137135 kilométeres óraállást rögzítettek. A többit már tudjuk, ekkor derült ki, hogy a motor hengerfejes.

Ha esetleg a fentiek alapján kétséges volna, hogy miért ennyire könnyű manapság bárkit átverni egy autó meghamisított szervizmúltjával, gondoljunk a Magyarországon agyonféltett információkra és arra, hogy Nagy-Britanniában három e-maillel elintézhető bármilyen Volkswagen-csoportos autó, tehát VW, Audi, Skoda, Seat ellenőrzése. Akkor is, ha az autót ott helyezték először forgalomba, és akkor is, ha Magyarországon. 

Az ügyben megkerestem a Toyota közép-európai képviseletét is, hogy megtudjam, a cég segít-e az érdeklődő használtautó-vásárlóknak. Válaszuk szerint a Toyota és Lexus márkaszervizek által közösen használt adatbázisból, garanciális javításra vonatkozó információkat 2007-től, szervizadatokat Magyarországról szintén ekkortól, míg Németországból, Franciaországból, Olaszországból, Hollandiából és Belgiumból pedig, bár nem teljes biztonsággal, de hasonlóképpen tudnak előéleti információkat adni, szintén 2007-től napjainkig. 

Az ügy tanulsága, hogy ha itthon nem segítenek, nem szabad feladni, mert akár egy használt autó vásárlásakor is több millió forint múlhat a tájékozottságon. Nem véletlenül nem írtam le a brit cég e-mail címét a cikkben, ezzel a próbálkozással nem az volt a célom, hogy egy ártatlan vállalkozásra zúduljon minden probléma és kérés, amit Magyarországon képtelenek megoldani.

A cikk szerzője Balló Marci az A Kedvenc Kereskedésem munkatársa. Korábbi írásai ide kattintva olvashatók. 

Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.



Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.