Ombudsman: fizetős helyen nem szabadna kerékbilincselni
A különböző jogszabályok rendelkezései között nincs meg az összhang, a rendelkezések összefésülése a mai napig elmaradt. Komoly jogalkalmazási problémákat vet ez fel, a megoldással még adós a szabályozás.
Az előző részben levezettük, hogy miként kerülik ki a renitens parkolók a szabályokat. Abban a példában nem lépett fel komolyabb komplikáció főhősünk oldaláról, viszont a bonyolultabb rész akkor indul, amikor olyan területen hazárdírozik Tilos János úr, ahol az önkormányzat döntése alapján – a közteresekről szóló törvény és az azt végrehajtó IRM rendelet felhatalmazásával – a kerékbilincs már a kezdő csomag része.
Ilyenkor a közteresek akár át is ugorhatják a távollétes helyszíni bírságolást és egyből KERÉKBILINCSELHETNEK
Ez az autósnak szívás, hiszen mindenképpen elő kell bújni az árnyékos rejtekből és vállalni a felelősséget. Ráadásul lényegesen magasabb kurzuson, mert nem csak bírság jár érte, hiszen a kérékbilincselés sincs ingyen, a leszerelés költségeit is ki kell fizetni.
Persze a jogalkotó sem szőrösszívű,
nem vitet egyből mindenkit a mészárszékre. Ebbe az eljárásrendbe is becsempészett egy kis könnyítést. Úgy rendelkezik ugyanis az IRM rendelet, hogy a kerékbilincs közteres alkalmazása előtt KÖTELEZŐ kikeresni az állami nyilvántartásból a jármű bejegyzett tulajdonosát/üzembentartóját és amennyiben a név mellett található telefonszám is, akkor meg kell kísérelni az értesítését.
Megadva ezzel a 15 percen belüli helyszínre érkezés/jogsértés-megszüntetés lehetőségét a pimasz parkolónak. Ilyenkor pedig a kerékbilincselés költségei sem jelentkeznek, vagy utólag elpárolognak és csak csökkentett bírság lesz a móka vége.
A szabályozási koncepció üzenete világos: nem minden tilosban parkolás azonos
Néha jobban útban van a járgány, néha csak kicsit bosszantó. Máskor meg azonnali beavatkozást igénylően balesetveszélyes vagy forgalomkorlátozó.
Ezeket az eltéréseket a jogszabályoknak is le kell követnie, aminek egyenes következménye lesz a bonyolultság és a közérthetetlenség. Ráadásul az ún. „eljárási garanciák” kikerülhetetlensége okán
nyitva maradt a rendszer hátsó ajtaja és kiskaput hagyott a pimaszabb sofőröknek
Ezt próbálja ellensúlyozni az közterület-felügyeletről szóló törvényben és az IRM rendeletben foglalt általános kerékbilincselési felhatalmazás. Ami elvi szinten jól működik, a gyakorlati megvalósíthatóságában viszont szűk keresztmetszetet jelent a közteresek/kerékbilincsek/lopóautók fizikailag korlátolt száma.
A legnagyobb csavar a szabályozásban azonban még hátravan:
A MAXIMÁLIS VÁRAKOZÁSI IDŐ és a KORLÁTOZOTT VÁRAKOZÁSI ÖVEZET problematikája
A maximális várakozási idő szabálya világos: maximum 3 órát (általában) maradhatunk egy konkrét fizetős parkolóhelyen, utána a parkolás (a mobil is) automatikusan megszűnik és odébb kell állni az autóval. A parkoló-automaták nem adnak ki jegyet a maximális várakozási időnél hosszabb időtartamra, a mobilparkolás pedig a maximális várakozási idő elteltével leáll.
A hivatalos álláspont szerint új parkolás nem indítható ugyanarra a helyre és meghosszabbítás sem lehetséges.
Két komoly probléma van csak ezzel az elképzeléssel. Egyrészt a valóságban nehezen ellenőrizhető, hogy ki mióta áll ott ahol és csak annyi biztos, hogy az adott pillanatban van-e érvényes jegye vagy nincs. Tehát:
a szabály a gyakorlatban nehezen alkalmazható
Egyes önkormányzatok - korlátozott várakozási övezetekben - próbálkoznak a KRESZ által is ismert "parkolótárcsa" ellenőrzéses módszerrel, több-kevesebb sikerrel.
KRESZ 41. § (5) bekezdés
Ahol jelzőtábla meghatározott időtartamú várakozást enged [17. § (1) bek. e) pont], a várakozás megkezdésének időpontját a járművön - gépkocsi esetében a jármű szélvédő üvege mögött - elhelyezett tárcsán jelezni kell. A tárcsa jelzését a jármű eltávozása nélkül megváltoztatni tilos.
A második probléma már jogi természetű. Ugyanis amennyiben egy konkrét fizetős helyen összesen 3 óra időtartamot tartózkodhatunk naponta és se új jeggyel, se hosszabbítással nem szerezhetünk további jogot arra a konkrét helyre, akkor bizony a 3 óra leteltével – ha ott marad az autó – jogtechnikailag már tilosban parkolunk. Ebben az esetben pedig már
szabálysértési szankciók is szóba jöhetnek
Az alapvető jogok biztosa. Legfőbb feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságokat kivizsgálja, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. Kizárólag a Parlamentnek felelős, így eljárása során független, intézkedéseit kizárólag az Alaptörvény és a törvények alapján hozza meg.
A helyzet annyira kritikus, hogy már az ombudsman is kénytelen volt vele foglalkozni 2019-ben. Állásfoglalásában leszögezte, hogy: „A kerékbilincs (...) közhatalmi eszköznek minősül, hatósági alkalmazása kizárólag a közlekedés rendjének megsértése esetén jogszerű. Ilyen például a megszabott várakozási idő túllépése korlátozott várakozási övezetben – hiszen a korlátozás célja a közterület közlekedési célú használatának védelme. (...) fogalmilag a korlátozott várakozási övezet időbeli korlátozást jelent, a várakozás feltételeként ezért kizárólag időbeli feltételek adhatóak meg. (...). Ez általános polgári jogi igény keretében értelmezhető – vagyis pótdíjat lehet kiszabni. A kerékbilincset csak az időbeni korlátozást túllépő várakozás esetén lehetne alkalmazni.”
Ráadásul van egy harmadik jogszabály is a témában
Az ombudsman szerint ugyanis “az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló, még 1984-ben kiadott miniszteri rendelet nemcsak a korlátozott, hanem más várakozási övezetben is lehetőséget ad a kerékbilincs alkalmazására figyelmeztető közlekedési tábla elhelyezésére. A rendelet így nem áll összhangban a közterület-felügyeletről szóló törvény valamint a KRESZ szabályaival.”
Figyeljünk, mert valami nagyon fontosat mondott ezzel az ombudsman. Szerinte
fizetős parkolóhelyen jegy hiánya miatt kerékbilincs nem alkalmazható, csak pótdíj szabható ki!
Vagyis amennyiben a kerékbilincs az elmaradt díjfizetés miatt kerül fel a járműre fizetős parkolóhelyen az felveti annak veszélyét, hogy
sérül az Alaptörvényben is rögzített jogállamiság
követelménye. A szabályozás - egyértelműségének hiánya miatt - sem a jogkövető állampolgárok, sem pedig a jogalkalmazó szervek számára nem határoz meg biztonsággal értelmezhető és világos kereteket. Az ellentmondásos szabályozás a jogbiztonság követelményének sérelme mellett a tisztességes hatósági eljárás követelményével sem fér össze.
"JOGALKALMAZÁSI PROBLÉMA ADÓDHAT ABBÓL, HOGY KÖZTERÜLET-FELÜGYELŐ IS ELLÁTHAT PARKOLÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁST" - Ombudsman
A közterület-felügyeletről szóló jogszabályok jelenleg nem biztosítják azt, hogy a közterület-felügyelők ne alkalmazhassák adott esetben a díj-nemfizetés „szankciójaként” a kerékbilincselést. Az ombudsman állásfoglalása szerint
a köztereseknek - alapesetben - nem lenne szabad fizetős parkolóhelyen kerékbilincselniük
És mégis megesik. Ráadásul jogszerűen, hiszen a közterület-felügyeletről szóló törvény szerint:
"(6) Ha a korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül várakozó, a kiemelten védett, védett vagy korlátozott várakozási övezetben érvényes engedély nélkül elhelyezett, illetve a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű balesetveszélyt nem jelent, és a forgalmat nem akadályozza, rögzítésére - a jármű elszállításáig vagy további intézkedésig - a felügyelő kerékbilincset alkalmazhat."
A probléma ismert, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala konkrét javaslatot fogalmazott meg a helyzet jogszabályi rendezése céljából. A fejleményeket azóta is izgatottan várja minden érintett.
Csőbe húzott a kereskedő? Szédítenek a szervek? Sunnyog a biztosító? Ha úgy érzed, hogy neked van igazad, de mégis lepattintanak a nagykutyák, jelentkezz és írd meg történeted a drtakacs@mail.totalcar.hu-ra.
