Elsőre úgy tűnhet, de a valóság ennél prózaibb

Kevés szó esik róla, pedig valós a probléma: a közlekedés nem csak lég-, hanem zajszennyezéssel is jár, ami szintén káros az egészségre. Emiatt egyre több európai ország vezet be korlátozó intézkedéseket a zajártalom csökkentésére, Amszterdamban például az utak 80 százalékán 30 km/h-ás korlátozás él már évek óta.

Itthon is könnyű belefutni egy hasonló, ámde mégis más sebességkorlátozásba. Rengetegen járnak a KÖKI mellett futó Vak Bottyán úton, sokan így kerülik el az Üllői utat. A bevásárlóközpont utáni szakasz elején már egy ideje látható a "zajvédelem" miatti sebességkorlátozó tábla és a rendőrök gyakran mérik is a sebességet ezen a szakaszon, a renitens sofőröket pedig bírsággal jutalmazzák. 

Könnyen lehet, hogy a tábla egyszerűen ott felejtődött, mindenestre kérdéses, hogy szükség van-e valóban ott harmincas korlátozásra, akár még az is eszébe juthat az egyszeri arra járónak, hogy ez az egész csak a pénzbehajtásról szól. A szerkesztőségünkhöz egy konkrét eset is eljutott: amikor is valakit egy elektromos autóval, a 30-as tábla után, 50 km/h sebességgel "fotóztak" le és emiatt meg is bírságoltak. Autósunk azonban arra következtésre jutott, hogy mivel elektromos autója van, annak meg nem brummog a motorja, nem ordít a kipufogója, akkor rá lehet nem is érvényes a "zajvédelem" miatti sebességkorlátozás... Hogy megírta-e ez alapján a fellebezést, még nem tudni, mindenestre mi utána néztünk, hogy is van ez jogilag? 

Kezdjük egyből a rossz hírrel.

A KRESZ taxatív (tételes) felsorolást tartalmaz a hatályos közlekedési táblák vonatkozásában. Ami ott nem szerepel, az a valóságban nem létezik. Így pedig sem a hatóságok, sem az autósok oldaláról nem hivatkozható. 

Ha jobban ráfókuszálunk a képen szereplő "zajvédelem" kiegészítő táblára szemet szúrhat, hogy formájában és betűméretében eltér kissé a másik kiegészítő táblától ("kivéve célforgalom"). Ennek az a banális oka, hogy utóbbi jogintézményt ismeri és nevesíti a KRESZ, ami miatt csak a jogszabály által meghatározott formában és tartalommal készíthető el a rá vonatkozó kiegészítő tábla. Előbbit – vagyis a zajvédelmet - viszont nem nevesíti a KRESZ, így változatos formában és betűmérettel készülnek táblák, mindenféle házibarkács módszerekkel. Hivatalosan táblát csak a közútkezelő helyezhet ki, (városi környezetben ez tipikusan az önkormányzat), de nekik is tartaniuk kell magukat a KRESZ-ben felsorolt táblákhoz, tartalmakhoz. Így a "zajvédelem" tábla csak informál, joghatása nincs. 

Láttatok már hasonlót ezerszer, csak nem tűnt fel: a társasházak parkolói tele vannak ilyen hevenyészett, nem KRESZ-konform mozgáskorlátozott várakozóhely táblákkal. Amiknek (útburkolati jel és hivatalos KRESZ tábla hiányában) semmi kötelezőereje nincs annak ellenére sem, hogy valóban mozgáskorlátozott sofőr veszi igénybe a konkrét várakozóhelyet. Magyarul oda bárki beállhat akkor is, ha ezzel "elfoglalja" a mozgáskorlátozott lakó "helyét". 

ellenkező esetben elárasztanák a közutakat az önkormányzatok, lakóközösségek és magánszemélyek által barkácsolt "közúti jelzőtáblák", és teljes lenne a káosz. 

Tehát, a "zajvédelem" kiegészítő táblát a KRESZ (még!) nem ismeri, emiatt a képen szereplő 30-as sebességkorlátozó táblát általános hatályúnak kell tekinteni. Vagyis minden arra haladó járműre vonatkozik, indoktól és hajtásmódtól függetlenül. Így az autós hiába vitatná a bírságot arra hivatkozással, hogy az ő járműve zajmentesen közlekedik. 

Egy elektromos hajtású autó nyilván csöndesebb valamivel a motor és kipufogózaj hiánya miatt, a gumiabroncsai viszont akkor is 67-72 decibel közötti hangnyomáson zúgnak, ha a fene fenét eszik. 

Egy esetleges mérés nagyjából ugyanazt az elhaladási zajszintet regisztrálná egy elektromos és egy hagyományos autó esetén 50-es tempónál.

Nem véletlen, hogy az úgynevezett "fehér zajt"csak 30 km/h-ig kötelező generálni elektromos autók esetében, felette ugyanis a gumik átveszik a stafétát. 

Az inkriminált útszakaszról érdemes tudni egyébként, hogy nem indok nélküli a szigor. A lakóházak ugyanis közvetlenül a sűrű forgalmú, kereszteződés nélküli útra nyílnak, ahol jellemzően nem 50-es volt a tempó a sebességkorlátozás előtt. A nagyobb sebesség pedig nagyobb gördülési- és motorzajjal is jár. A helyzetet pedig csak tovább fokozta, hogy a metrófelújítás idején erre közlekedtek a BKV és a BKK metrópótló járatai is a maguk 295/80 R 22.5 méretű abroncsaikkal. 

Ebben a konkrét esetben tehát értelmetlen fellebbezni, a rendőrség két indokkal is el tudja utasítani a panaszt, jogosan.

• A 30-as tábla hatályát nem szűkíti a belsőégésű motoros autókra a hivatalosan nem is létező "zajvédelem" kiegészítő tábla.
• A zajkibocsátásért nem a hajtásmód az elsődlegesen felelős 30 km/h tempó felett, hanem a gumiabroncsok gördülési zaja. 

Az ilyen körülmények között elhelyezett 30-as táblának éppen az a célja, hogy az összes elhaladó jármű menetzaját mérsékelje, a nem hivatalos kiegészítő tábla pedig csak megindokolja a sebességkorlátozást, de jogilag nem mentesíti az elektromos meghajtású autókat. Így ezt a bírságot lehet vitatni, nem érdemes.