A magyar vasútijárműgyártás legendái – a Hernyó

Kell a MÁV-nak motorvonat, vagy nem?

A nyolcvanas évek elején a 60-as években beszerzett, akkor kiváló paraméterekkel rendelkező Bhv kocsik ingavonati üzemben még csak alig 30 évesek voltak. Ekkoriban a MÁV-nál felmerült, hogy az új idők szavának megfelelően nálunk is honosítani kellene a villamos motorvonati közlekedést. Azonban az ingavonati rendszer az elővárosi forgalomban, a hagyományos eszközökkel (általában az autó Szili, Bhv kocsik és vezérlőkocsi) megfelelően működött. Ezért igen komoly vita alakult ki a MÁV döntéshozói és mérnökei között, ugyanis néhányan úgy gondolták, hogy a meglévő vasútikocsi állományt kellene felújítani és modernizálni.

Mások új alapokra szerették volna helyezni az elővárosi közlekedést és vadonatúj eszközöket beszerezni, ezzel nálunk is bevezetve a motorvonatos rendszert. Mivel ekkoriban (is) igen gyenge volt a vasúttársaság pénzügyi helyzete, ezért sokan voltak, akik a felújításokat preferálták, mondván, hogy azonos összegből több vagont lehet felújítani, mint amennyi új motorvonatot lehetne vásárolni. Végül 1985-ben kompromisszumos megoldásként a MÁV-nál úgy döntöttek, hogy a régebbi vasútikocsik egy részét felújítják, de meghonosítják a motorvonati közlekedést is, amolyan kísérletképpen. Persze a motor vonatok nem megvásárlását nem a támogatók erőteljes lobbi tevékenysége kényszerítette ki, hanem a személyszállítás gazdaságosabbá tétele.

Megszületik a BDV motorvonat

A BDV motorvonat természetesen a korabeli hazai ipar lehetőségeinek felmérésével, azok adottságaira épült. Abban az időben a nyugat-európai példák is önálló motorkocsiból/ motorkocsikból, személykocsikból és vezérlőkocsiból álló, különféle csoportosításba véglegesen, vagy alkalomszerűen összekapcsolt egységekből álltak. Természetesen ezen egységeket lehetőség volt gyorsan szét- illetve összekapcsolni a központi ütköző-vonó készülékek segítségével a vonatvégeken. A magyar ipar (jelen esetben is a Ganz-MÁVAG) le tudott gyártani megfelelő minőségű személykocsikat, 120/160, majd később 200 km/h sebességre alkalmas forgóvázakat, és a Ganz Villamossági Művek vállalkozott a váltakozó áramú aszinkron motoros, egyenirányítóval, áraminverterrel ellátott villamos berendezés legyártására.

A magyar ipar lehetőségeinek és a MÁV akkori igényének összehangolása után kirajzolódott egy új négyrészes motorvonatról szóló elképzelés. A tervek szerint a vonat egy négytengelyes motorkocsiból, két négytengelyes személykocsiból és egy hasonló járműszerkezeti kialakítású vezérlőkocsiból áll. Ezek a járművek megfeleltek a korabeli elővárosi személyszállítás igényeinek. Az alapszerelvény a gyártás idején 344 (+12 pótülés) ülőhellyel rendelkezett két motorvonat távvezérlési lehetőségével. A 120 km/h-s maximális sebességre engedélyezett motorvonat teljes hossza 103,8 méter. A motorkocsi magassága 4,65 méter, míg a többi kocsié pontosan négy méter, a jármű összes egységének a szélessége 2,824 méter. A 2067 lóerős motorvonat összsúlya 185 tonna.

Minőségi szolgáltatást kaptak a Hernyók első utasai

Ilyen előzmények után az első BDV sorozatjelzésű motorvonat 1988-ban állt üzembe. Az új motorvonat megjelenése igen jelentős áttörést hozott a Budapest–Vác–Szob, majd a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonalakon. A szobi vonalon bevezettek egy megközelítőleg ütemes menetrendet is a motorvonatok üzembe helyezését követően, azonban ezt a sikert a belső (és külső) ellenállás szép lassan felőrölte. Ekkoriban nevezték el a vasutasok, a szokatlanul hosszú, motorvonatot Hernyónak.

A 20. Hernyót 1990-ben állította forgalomba a MÁV, majd a villamos  motorvonatok beszerzésének folyamata teljesen megállt. Ez csak 16 évvel később indult újra, amikor a MÁV Stadler FLIRT motorvonatokat szerzett be. Visszatérve a Hernyókra, a Ganz-MÁVAG folytatni kívánta a BDV motorvonatok gyártását és kilenc motorvonathoz le is gyártottak 36 motorvonati betétkocsit, amelyekhez azonban már nem készülhettek el sem a motor-, sem pedig a vezérlőkocsik.

A Hernyók üzemben

Kezdetben sok gond volt a kardántengelyekkel és a vontatómotor csapágyakkal, ami egy balesethez és a motorkocsik időszakos leállításához vezetett. A problémát ezen alkatrészek megerősítése, illetve cseréje orvosolta. Elővárosi motorvonat jellege ellenére az első években a szobi vonal kiszolgálásán kívül gyorsvonatként is közlekedtek a Hernyók Budapest-Szeged, illetve a Miskolc-Hatvan-Szolnok-Cegléd-Szeged között. A BDVmot 019 tűzesete után az összes motorvonatot elővárosi forgalomba helyezték át. A veresegyházi vonal villamosításával feladatuk lett e vonal kiszolgálása is a vasúti pálya gyenge alépítménye miatt. Ezen kívül néha besegítettek a ceglédi vonal forgalmába is. Az ütemes menetrend 2004-es bevezetéséig a 70-es vonalon két csatolt egységből (motorkocsi+két betétkocsi+vezérlőkocsi) összeállított szerelvények közlekedtek.

Honállomásuk (ide tartoznak a járművek papíron) a kezdetek óta a Budapest-Nyugati pályaudvar volt, de a karbantartásuk az Istvántelki Főműhely motorszínében történt. Mivel a főváros (és különösen a Vác) környéki vonalakon folyamatosan álltak forgalomba a legújabb FLIRT motorvonatok, ezért 2014–2017 között Istvántelekről a miskolci fűtőházba az üzemképes 17 szerelvényből 15 átköltözött a borsodi mmegyeszékhelye (csak az 1-es és a 9-es BDV maradt Istvántelken.) A kiforratlansága miatt megbízhatatlan gépészetű motorkocsikból általában 5-7 motorvonatot tudtak a forgalomba kiadni. A kisebb kihasználtság és terhelés miatt kettő helyett egy betétkocsi közbeiktatásával (gyakran kézenfekvő megoldásként ott is is mozdonyvontatású szerelvényekbe sorolják be a Hernyók betétkocsijait.) Ennek folyományaként 2015 óta a miskolci személyvonatok fordáiban is jelen vannak. A napjainkra 414-es sorozatúra átszámozott motorvonatok borsodi megyeszékhelyen való megjelenésükkor először a hidasnémeti (90-es) és a kazincbarcikai (92-es) vasútvonalakon jelentettek újdonságot, kiváltva az addig ott közlekedő szerelvényeket. Napjainkban is itt közlekednek a Hernyók, de mára a számuk alaposan megfogyatkozott, ha minden igaz jelenleg mindössze hat motorkocsi üzemképes. Bár évről-évre felröppen, hogy a MÁV leselejtezi a Hernyóit, azonban egyelőre nincs mire lecserélni sokat látott motorvonatokat, így valószínű, hogy a MÁV első villamos motorvonatai saját magukat fogják leselejtezni, amint elfogynak a már üzemképtelen járművekről a felhasználható alkatrészek.