Bemutató: iKamper Skycamp 3.0 tetősátor

Négy éve járt nálunk az akkor még viszonylag frissen, a Kickstarter segítségével feltűnő iKamper Skycamp tetősátor. Azóta több ráncfelvarrást is megélt, ez immár a harmadik generációja a felnyitható modellnek. 

A gyártónak két alapmegoldása van, az egyik az XCover névre hallgat, amely alapvetően egy az egyben kettényitható, és egy klasszikus dómsátorformát kapunk belőle, a másik ez. Itt a kemény héjazatot engedjük fel egy pár teleszkóp segítségével, így egy háztetőformát kapunk. Az alapterület már így se kicsi, de a létra segítségével még meg is másfélszerezzük, és így már teljesen kinyílik a sátor.

Bár a korábbi tapasztalatok alapján a puha tetős XCover is jól bírja az időjárási viszontagságokat, de a kemény tető jóvoltából a Skycamp még ahhoz képest is strapabíróbb. Bár "csak" 65 km/h-s széllel tesztelik, de saját tapasztalat, hogy vígan kibírta a 80 km/h körüli szélnyomást is. Ezek a Beaufort skálán a 8-as, illetve 9-es fokozatnak felelnek meg, utóbbi elég hevesnek számít, van, hogy leszedi a tetőcserepet a szél, és a fák alá se feltétlenül egészséges ekkor beállni.

Szeles időben különösen fontos szerepe van annak, hogy hogyan állunk. Érdemes a szélnek feszíteni a sátor hátulját, erre egyébként sima, földön történő sátrazásnál se árt figyelni. A sátor stabilitását növelendő a korábbi modelleknél volt egy kis támasztóelem, amivel a tetőt támasztó (és a felnyitást segítő) teleszkópot lehetett kiékelni, ez a 3.0-s verzióban már nincs. Valószínűleg erősebb teleszkóp került bele, így már nincs rá szükség.  Ezt abból is gondolom, hogy mintha nehezebb lenne becsukni, jobban ellentart. 

Az új variáció fekete-szürke színekkel operál, de ettől még egész jól elviselhető benne a napsütés, és köszönhetően a sok ablaknak, jól szellőzik. Cserébe ősszel,  hűvös időben, ha süt a nap, egész kellemesen átmelegszik a beltér. A szellőzés hidegben is fontos tud lenni, hiszen ilyenkor rengeteg párát viszünk a sátorba a leheletünkkel, ruhánkkal, ami boldogan kicsapódik itt-ott a hideg felületeken. A régi modellnél a legtöbb gond ezen a téren a matrac és a padló között volt, igen sok nedvesség csapódott ki az alumíniumon. Én egy-egy hidegebb éjjel után mindig feltöröltem alatta, és kis ideig élire hajtva szárítottam a matracok alját, hogy nehogy bepenészedjenek, de rengeteg alternatív megoldás született erre, amit megnézhetünk a Youtube-on.

Nos, ez úgy tűnik, megoldódott, átdolgozták a matracok aljának anyagát és a formázását is, így lényegesen kevésbé hajlamos az alápárásodásra. Bár embere válogatja, és sokan nem hiszik el, hogy ennyi matrac elég tud lenni, de én már a korábbi verzión is nagyon jókat aludtam, ez pedig kicsit vastagabb, jobban formázott és talán még kényelmesebb lett. Még a Parkoló Parádékon is felfeküdtem egy kis pihenésre a hajtásban. Méretre négyszemélyesnek mondják, három felnőtt tényleg elfér, két ember pedig kb keresztbe is fekhet akár, hatalmas a beltér.

A sátor alapjaiban nem változott, ugyanúgy két ablaka, egy tetőablaka és persze a bejárati része van. A két ablak alatt tárolóhálókat találunk, amibe telefon, könyv, szemüveg, miegymás vígan elfér, és nem kell aggódni, hogy ráfekszünk éjjel. Gondoltak arra is, ha valaki mondjuk egy Ecoflow-t vagy egyéb mobil akkupakkot üzemeltet a kocsijában, került egy gumírozott átvezetés az egyik sarokba, hogy feljusson a delej.

A napfény és a becsapódó eső ellen is védenek az oldalt felnyitható védőponyvák. Ezeket, akárcsak régen, három módon tudjuk rögzíteni. Az egyik a féltető stílusban kinyitás, ekkor kellemesen ráárnyékol az ablakra. Ennek (és a bejárati féltetőnek) a kitámasztására a már bevált acélpálcákat használhatjuk, itt a bejáratihoz kerülnek a hosszabbak. A pálcák alsó rögzítését átdolgozták, így talán hosszabb lesz az élettartamuk, a tárolásuk is megoldódott végre, amikor nem kellenek, egy praktikus cipzáras zsákban laknak a bejáratnál. 

Ha nem akarjuk kifeszíteni vagy épp nagyon fúj a szél, fel is tekerhetjük a takaróelemeket, viszont a régi klasszikus, gombot bújtatunk a fülbe megoldás helyett egyfajta felhúzható rolótechnikát kaptunk. Igazából mindkettő jó, de ez menőbben néz ki.

A harmadik megoldás a zárt állapot. Ekkor kétoldalt le tudjuk cipzárazni. Én ezt este vagy nagy szélben alkalmaztam, mert elhiszem, hogy kibírná kifeszített állapotban is, de azért valahogy nyugodtabb voltam, ha minél kevesebb támadási felületet hagytam a levegőnek. Akár az elődmodellnél, itt is nagyon jól zárnak az oldalnyílások, napfény nem nagyon jut be, rendesen le lehet sötétíteni a sátrat, még jobban is, mint az XCovernél, mert itt a tetőnél se volt meg a kényszerszellőző kis derengése reggel.

A tetősínhez való rögzítést is átdolgozták, ez azért okozott némi küzdelmet, mert a speciális, jó 40 centi hosszú nyitószerszám nincs igazán megvezetve, így ha kicsit beljebb van a zár, nehéz beletalálni nyitáskor, záráskor pedig a 15 centis csavarral nem könnyű eltalálni a másik felét a zárnak. A megoldás a leszerelt állapotban való összerakás, és hogy levételkor se csavarjuk teljesen szét. Sajnos a nyitáskori küzdelmet ez nem oldja meg, nagyon kéne valami vezető a kényelmesebb használathoz.

Már a zármechanizmus miatt is eleve nehezebb ezt leszedni a tetőről, na meg mondjuk eléggé négyemberes a súlya (75 kg), de azért még plusz biztonsági zárat is vehetünk hozzá. Egy szett két darabból áll, de nem a kulcsok nem ugyanolyanok, így, mivel maga a sátor is zárható, már több kulcsom van a tetősátorhoz, mint a lakásomhoz.

A Skycamp 3.0 nagyon kényelmes és praktikus, jól tartja az árát, és azért el tudom képzelni róla, hogy még sok év múlva is ugyanezt a minőséget tudja. Álltalában a tetősátrak elég drágának tűnnek, de a klasszikus sátrazás után újjonan véve talán mégis ez a legolcsóbb kempingezős, túrázós megoldás, ha az új lakókocsi, pláne lakóautó árakat nézzük.

Ha pedig ráizgultál, de még nem tudtad eldönteni, hogy szeretnél-e tetősátrazni, akárcsak a lakóautónál, lakókocsinál, érdemes kibérelni, úgy még mindig olcsóbb, ha rájössz, hogy mégse ezt akartad.

A sátrat az  iKamper sátrak hazai forgalmazójának köszönhetjük.