5,7 liter, és ez nem a fogyasztása!
Itthon kevesen vágynak rá veteránként, pedig egy klasszikus pickup kormánya mögött vízum nélkül is tiéd lehet az amerikai álom.
Közzétéve:
2025. 08. 08. 06:13
Aki amerikai veteránban gondolkozik, általában egy kupéra, kabrióra vagy limuzinra vágyik, pedig a hamisítatlan életérzést egy olyan klasszikus platós is megadja, amit a VHS-korszak hollywoodi filmjeiből mindannyian jól ismerünk. A General Motors C/K sorozata generációk számára jelent egyet a modern pickuppal.
Itthon kezdett új életet
Bevallom, ebbe a körbe én is beletartozom, mert amikor választottunk egy-egy autót a Krazy Kutters időkapszulával felérő Trezorjából, egy C3-as Corvette Convertible-re mutattam rá, mint az ikonra, ami generációk számára jelent egyet az amerikai autóiparral. A kívül-belül piros sportautó karburátorának aznap nem igazán volt kedve benzint locsolni a V8-asba, így kénytelen voltam egy másik jellegzetes klasszikust keresni az eladó példányok közül. Elsőre ugyan csak mosolyogva hümmögtem, amikor elsétáltam a zöld Chevy előtt, de Ádám hamar meggyőzött, hogy nem járok rosszul a cserével.
Ezt az 1974-es C10-et ők szerezték be az Egyesült Államokban az egyik ügyfelük kérésére, akinek a legfontosabb a kifogástalan műszaki állapot volt, ezért darabokra szedték az egész technikát, a fülkét levették az alvázról, és lépésről lépésre mindent kijavítottak, ami az elmúlt ötven évben elkopott, elhasználódott vagy egyszerűen csak rozsdásodni kezdett. Igaz, nem ők nyúltak hozzá először a pickuphoz, ezt a fényezést az USA-ban kapta, és sajnos az élete során valamikor motort is cseréltek benne. Egy hathengeres volt az orrában, pedig a papírjai szerint annak idején 350-es V8-assal rendelték.
Úristen, very small!
Ez a konfiguráció a ritkábbak közül való, nagyjából a C10-esek harmadának vásárlói voltak annyira nagyvonalúak, hogy a szomjasabb motorral járó költségeket kifizessék. Ezek szerint az előző tulajdonosnak sem volt olyan fontos a hangélmény, mégiscsak egy munkaeszközt vásárolt. Friss gazdája felhőtlenebb hétköznapokat és kevesebb futott mérföldet szánt neki, tehát kézenfekvő volt helyrehozni a dolgokat. Már csak a veteránminősítés miatt is, amivel a magyarországi forgalomba helyezés is olcsóbb lett. Persze visszás most erre hivatkozni, de te is inkább a kútnál hagynád azt a pénzt, nem?
A specifikációnak megfelelő 5,7 literes Small Block szerencsére nem ritkaság, annyira nem, hogy itthon sikerült hozzájutni, és csaknem beejteni a hatalmas motortérbe, ahol az európai fejjel felfoghatatlanul nagy lökettérfogatú benzines tényleg kicsinek tűnik, ugyanis beceneve a külső méreteire utal. Az Ed Cole tervezte, 350 köbhüvelykes V8-asra az 1967-es Camaro vevői fizethettek be először, egy év múlva belekerült a Novába, majd 1969-től alacsonyabb kompressziójú (LM1) változata az egész Chevrolet kínálatban megjelent feláras motorként. Ebben a kis pickupban is nagyon jó helyen van!
Honnan olyan ismerős?
Kicsi, hiszen ennél csak nagyobb változatai léteztek. Ezt a formás, keskeny platót Stepside fantázianéven ismerik, a lényege, hogy az oldalán kialakított lépcsőkön át könnyen elérhető a raktér, ami egyes felhasználási módok esetében a befogadóképességnél is fontosabb volt. Emlékeztem, hogy láttam már ilyet, a zseniális, 1978-as Gengszterek sofőrje egyik üldözési jelenetében Ryan O’Neal és Isabelle Adjani egy hasonló, 1973-as C10-essel üldözik a náluk is rosszabb fiúkat. Bár több ponton módosították a piros pickupot, fantasztikus manővereket látunk, mindezt a számítógép segítsége nélkül.
Az átalakítás egyébként nem ördögtől való, a hazájában ennek nagy hagyományai vannak, és nem mellesleg elképesztő mennyiségű kiegészítő érhető el hozzá könnyen és nem is túl drágán, ráadásul arrafelé a tuning alkatrészek is lazább elbírálás alá esnek, így kevesebb a szúrós tekintet. Szerencsére azt sem hagyják magára, aki a gyári állapot híve, az eredetivel megegyező alkatrészek is polcról vihetők, bankot sem kell rabolni értük. Mi a postázás miatt hátrányban vagyunk, cserébe nem jelent gondot a restaurálás. Ebben egyébként otthon van a Krazy Kutters csapata, jól ismerik ezt a világot.
A C10-es tulajdonosa, aki éppen kihasználatlanság miatt árulja az egyik kedvencét, jobban ragaszkodott az eredetiséghez az átlagos rajongónál, ezért olyan alkatrészeket sem cserélt újra, amik már túl öregnek érzik magukat ehhez a melóhoz. A patináját ugyan megtartotta a Chevy, de megértem, aki a vásárlás után szépen sorban beszerzi hozzá az ajtópanelt vagy a műszerfal külső burkolatát. Az eredetinek megfelelő anyaggal újrakárpitozott ülés például önmagáért beszél, én nem állnék meg itt. Már csak az értéke miatt sem, ezt a példányt 10 millióért árulják, a maximalizmus itt kifizetődő.
Munkagép vagy személyautó
Bár 1977 óta a rivális Ford pickupja a legkelendőbb az USA-ban, a klasszikusok esetében a General Motors gyártmányai is ugyanolyan népszerűek, ha nem keresettebbek. A C/K széria 1959-ben jelent meg, és megváltoztatta a műfaj kereteit, mivel a tervezés során figyelembe vették, hogy ezeket a munkaeszközöket egyre gyakrabban használják személyautóként. Ez a tendencia később tovább erősödött, és ebben szerepe volt az 1972-től kapható harmadik generációnak is. A Custom Deluxe kivitel csak a második lépcső a személyautós összeállítás felé, de az irány egyértelmű.
Bármennyire is baltával faragottnak és szögegyszerűnek tűnik egy ilyen konstrukció, abban az időszakban született, amikor az amerikai autóiparnak megvolt a megfelelő anyagi háttere az innovatív fejlesztéshez. Ne felejtsd el, hogy a holdra szállás idején járunk! A fődarabokat számítógéppel tervezték, mielőtt a valóságban nyúzópróbának vetették alá. Formaterve egy modernebb világba repítette, ahol szélcsatornában optimalizálták a légellenállását, így kapta a Rounded Line becenevet a gyártótól. Ne zavarjon össze, hogy a népnyelv mégis inkább a szögletességéről azonosítja be ezt a szériát!
A karosszéria vonalvezetése harmonikusabb lett, a Fleetside és a Wideside kivitelek platója egy egységet képzett a fülkével, ennek és a hajlított szélvédőbe integrált antennának hála a szélzaj is csökkent. A külső díszítések, például a kéttónusú fényezés és a krómozás is azzal voltak összefüggésben, hogy a vevő mennyit volt hajlandó fizetni a személyautós komfortért, de a Chevrolet (és a GMC) a limuzinok vezetőközpontú műszerfalával alapozta meg a vevők kedvét a költekezéshez. A fülke alatt a létraváz felépítése is megváltozott, az alapmodellek süllyesztett kialakítása a kényelmet szolgálta.
Beülsz és beszippant
Megmarkolni a fém kilincset, becsapni a vastag lemezből préselt ajtót, belenézni a masszív visszapillantóba és elhelyezkedni az epedás üléspadon hasonló érzés, mint először élőben látni a Colosseumot vagy az Eiffel-tornyot. Egy sokszor látott, tudatunkba égett dolgot végre a maga valójában látni mindig bizsergetően furcsa, egyszerre ismerős és új élmény. Ebben a láthatóan szeretettel életben tartott Chevyben rögtön otthon éreztem magam, passzentos a hely, mégis elférek a nagy és vékony kormány mögött, előttem egy falnyi műszer, és ott a gyerekkorom óta csodálattal figyelt kormányváltó.
Vezettem már ilyet kézi kapcsolású változatban Trabantban és Opelben, és persze automata szerkezettel Oldsmobile-ban, de egyiket sem tudtam olyan hanyag lazasággal kezelni, mint a zöld pickupét. A farmerek macsósága mellett az amerikai használati tárgyak egyszerűsége és nagyvonalúsága is ott van minden részletében. A kulcsot elfordítva a motor csendesen és megnyugtatóan kezd duruzsolni, nem üvölt, nem veti szét a kasztnit, azt sugallja: itt leszek a következő 50 évben is, számíthatsz rám. A 3 fokozatú Turbo Hydra-Matic váltó határozottan, mégis finoman klattyan a fokozatokba. Imádom!
A változó áttételű, golyópályás kormánymű a hidraulikus rásegítéssel annyira könnyű, hogy tényleg egy ujjal körbe lehet tekerni, ami ennek az emberi dimenziói ellenére bőkezűen mért testnek a mozgatását stresszesből egy csapásra szórakoztatóvá változtatja. Menetközben is csak annyi a dolgunk, hogy élvezzük a tájat és az utasunk társaságát, akiből akár még kettő is elférne a széles kabinban. A 145 lóerős V8-as lökettérfogatból mindent megold, nagyobb gázadásra már kipörgő, csikorgó hátsó kerekekkel lódul meg a 1,5 tonnás C10-es, amit meg is lehet állítani, a fékpedálon ott a büszke Power Brakes felirat.
Érdemes felkészülni rá, hogy terheletlenül pattogni fog az úthibákon, mert hiába független az első felfüggesztés, ebben a generációban hátra tekercs- helyett már laprugók kerültek, és az aszimmetrikusan beépített lengéscsillapítók is terhelve, illetve nagyobb sebességnél érik el a céljukat, a futómű stabilizálását. Semmi vész, ott vannak az epedarugók, amiken a bent ülők maguk is rugóznak. Ez is hozzáad az élményhez, és hitelesebbé teszi ezt a hamisítatlanul amerikai közeget, amiben olyan jól éreztem magam, hogy rögtön azon kezdtem gondolkozni hazafelé menet, hogyan férne bele az életembe…
Abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy Te is láthatod élőben a Krazy Kutters autóit a szeptember 20-21-én rendezett Red Bull Showrun Budapesten, amin a Totalcar 25. évfordulóját ünnepelve a legkülönlegesebb autókat válogatjuk össze egy giga Parkoló Parádé hangulatú kiállításra. Jegyek már kaphatók!
További cikkeink
