Állítsd be, hogy a Totalcar az elsők között legyen a Google-találatokban!
Míg hazánkban az illegalitás határmezsgyéjén bukdácsolnak a trike-ok tulajdonosai, a rugalmasabb hatóságokkal rendelkező országokban a háromkerekű járgányokat építő vállalkozások tucatjai virágoznak. A leginkább elterjedt VW Bogár-alapot sokan már unalmasnak, esetleg szerény teljesítményűnek tartják, ezért új műszaki megoldásokat tartalmazó verziók egész sora jelent meg.
Ide illik Bécsbe szakadt hazánkfiának, Virág Gábornak járműve. A
szokásosnál sebesebb haladásról 100 köbhüvelyknyi lökettérfogat
gondoskodik, két egyforma, 45 fokos szöget bezáró, léghűtéses,
nyomórudas vezérléssel ellátott hengerre elosztva. Amennyiben akadna
olyan, aki a fenti paraméterek alapján még nem sejti az erőforrás
eredetét, annak elmondom, hogy ez egy Harley-Davidson mintára készült
RevTech-blokk. 1640 köbcentiméter,
bőségesen 100 lóerő feletti teljesítmény és a HD-re jellemző
hangzás - ezek jellemzik Gábor gépét.
De honnan indult a szenvedélyes vonzalom a trike-ok iránt? Gábor
motoros körökből származik, most is egy HD és egy Yamaha búslakodik a
garázsban, ha a gazdi épp a háromkerekűt választja.
Baráti ajándék gyanánt kapaszkodott egy kölcsönzős trike-ra. A
rövidke nap után olthatatlan gerjedelem támadt benne, és mivel a
bankszámláján rendelkezésére állt a megfelelő összeg, hamar megszerezte
vágyai tárgyát. Most okkal feltételezhetitek, hogy Virág úr biztosan
egy jól menő brókercég vezető munkatársa, esetleg Bécsben orvosi
magánpraxisából gyűjtögette a milliókat. Nem, ez súlyos tévedés. Gábor
nyomdász. Ausztriában. Itthon is lehetne ugyanez, és vágyakozhatna
magatehetetlen öregkoráig az elérhetetlen luxusárunak számító járműre.
Jó, család nincs, és a barátnők sem tudják annyira befészkelni magukat,
hogy közös kasszán éljenek, de hősünk alig múlt el 50 éves, hova
kapkodjon? Majd egy-két évtized, és talál egy korban hozzáillő, húsz
körüli lánykát, aki nem öregszik mellé az ápolásban.
Szóval egy gyors döntés, és megvolt az első trike, 1,3-as
Bogár-motorral. Ezt
az éppen aktuális nőci elvitte magával, amolyan lelépési
ajándékként. A jó kuncsaftot nem várakoztatja meg az élelmes
kereskedő: a gyors rendelésre pár napon belül szállították az 1449
köbcentis, Twin-Cam hengerekkel szerelt háromkerekűt. A jármű gyártója
a Köln melletti, lindlari székhelyű
REWACO GmbH. Sokféle gép található
palettájukon, ezek egyike a HS6-V-twin sorozat. Saját karterházukra
illesztik a látványos megjelenésű hengereket, majd az itt termelődő 116
Nm-es nyomatékot Porsche-váltón keresztül juttatják a kerekekhez. A
gyárilag 82 lóerős blokk 150 km/órás maximális sebességet tesz
lehetővé.
Kétszázas első, illetve 295-ös hátsó gumival kerül le a szerelősorról
a HS6-os, de ha valaki úgy kívánja, 345-ös abroncsot húznak a
terepjáró-felnire. A biztos megállás záloga az Audi-tárcsafék.
A menetszél csak ímmel-ámmal éri el a hűtőbordákat, ezért egy
ügyesen elrejtett, ventilátor pótolja a természetes fuvallatot.
Kényelmes poroszkálás esetén ráhagyható az érzékelőkre az automatikus
ki- és bekapcsolás, de autópályán történő tempós haladásnál jobb előre
aktiválni, a bőségesen termelődő hő miatt.
A 2001-ben vásárolt gép egy évet sem tölthetett gyári állapotában.
Tavaly Gábor ismét jó mélyen a zsebébe nyúlt, mely cselekedete
következtében a legújabb fejlesztésű RevTech alkatrészekből valódi
erőgéppé varázsolták az addig sem erőtlen masinát. Tuning-hengerfej,
spéci üzemanyag-ellátó rendszer, sportlégszűrő és az emelt
lökettérfogat segítségével szokatlanul virgonc lesz a Harley-erőforrás.
Manapság
inkább a sofőr határozza meg a maximális utazótempót, ugyanis
kétszázzal is repeszthetne, ha a menetszél elleni küzdelem nem lenne
eleve kilátástalan. Mert szélvédelem, az nincs, hacsak a kormányra
rögzített Teddy-maci kicsiny testét nem tekintjük erre a célra
alkalmasnak.
A fényezőnek szintén jókora summát kellett fizetni. Az amerikai zászló
motívumai aprólékos munkát igényelnek, és ha mindezt még a bőrülésekre
is rá kell vinni, a technológia sem lehet a mindennapokban
megszokott.
Az idei szezonban új első villát illesztettek a járgányra. Gábor
terveiben szerepel még néhány csecse-becse fölszerelése: némi futófény,
egy-két jól elhelyezett lámpácska. A trike-tulajdonosok közül sokan
szállítják lakóautóra csatolt utánfutón a járművüket, de ez nem
vonatkozik bemutatónk tárgyára.
Az előző két évben 25 000 kilométert tett meg gazdájával.
Hibákról, útszéli szerelgetésekről, kihívott autómentőkről nem esett
szó. Feltételezem, ha ezekre sor került volna, a HD-háromkerekű is egy
szerencsés ex-barátnő tulajdonát képezné.
Külön történet tartozik a bukósisakhoz.
A fejfedő egy amerikai hölgy ajándéka, aki nyilván elégedett
lehetett Gábor érdeklődésének színvonalával. Legalábbis a "hivatalos
ciciellenőr" felirat erről tanúskodik. A sisak belsejében fityeg a
gyári figyelmeztetés, miszerint motorkerékpáron nem viselhető. Már
messziről látszott az út mellett posztoló rendőrökön, hogy ők is
sejtenek erről valamit, mivel alig rejtett, elégedett mosollyal
vetették le a fejéről. Szigorú szavakkal vonták felelősségre, és már a
büntetési tételeket kezdték sorolni, amikor a triker visszakérdezett:
"ez önök szerint egy motorkerékpár?". Szó szót követett, és a végén
kénytelenek voltak útjára engedni. Lám, nem csak a hazai közegeket
lehet elbizonytalanítani néhány jól elhelyezett, pimasz
keresztkérdéssel.
Eddig nem esett szó a költségekről. Nos, attól tartok, ha rögtön azzal
kezdem, hogy mintegy 40-45 000 eurót kóstál a járgány, sokan végig sem
olvasták volna a cikket. Amiből itthon egy 50 négyzetméteres lakáshoz,
vagy egy városkörnyéki családi házhoz juthatunk, az Ausztriában nem is
olyan horribilis összeg. Azért ne keseredjünk el, hiszen ha beérjük egy
kisebb motorizáltságú változattal, alig 5,5 millió forintnak megfelelő
európai fizetőeszközt kell letennünk.
Gábor trike-ja a feltűnést kedvelő személyek számára nagyon megfelelő.
Már a típusból is csak három szaladgál Ausztria útjain, ilyen
fényezéssel pedig biztos, hogy kevesen látták el. Természetesen
megítélés kérdése, hogy ebben az állapotában esztétikus vagy sem, és
vannak olyanok, akiket kifejezetten irritál az amerikai kultúra ilyen
megjelenítése. Mindenesetre a műszaki tartalom különlegességet sugall,
a két hatalmas henger összetéveszthetetlenné teszi, a biztonságos
vezethetőségről pedig a profi futómű gondoskodik. A német háromkerekűek
igencsak egy kaptafára készülnek,
bemutatónk alanya viszont garantáltan kilóg a sorból.
További cikkeink
