Egy sikeres ám rendkívül csapadékos tavalyi debütálás után idén ismét a szerbiai Kula gokartpályája lett a Supermoto és Superquad Európa-bajnokság egyik állomása. A rendező minden részlethez ragaszkodott az esemény dátumát kivéve - szeptember helyett június -, hogy esetleg a pálya melletti tavacska és szabadidőpark adta strandolási lehetőségeket is kihasználhassák a verseny résztvevői. Hát nem is az őszi esővíz csurgott a hátukon két napig a 32 fokos kánikulában.
Bár a péntek éjjeli kiadós zápor kicsit beijesztett, ez végül csak
arra volt elég, hogy
a szombati edzések alatt nem nagyon kellett locsolással
foglalkozni. A helyszínt egyébként egy az egyben úgy hagyták, ahogy
tavaly volt: az 1010 m-es, csupa-kanyar pálya 324 m hosszú
off-roadjának csak a második ugratóját kellett kicsit megegyengetni az
újbóli használatra. Az egyetlen igazi újdonság a hatalmas sárga Dunlop
kamion volt a depóban, ami a promóter és a cég közötti éves szponzori
szerződés értelmében a kötelezően és kizárólagosan használandó
abroncsokat hozta, árulta, szerelte a supermotósoknak.
Már a szombati edzések során nyújtott teljesítményük alapján
kiemelkedett a mezőnyből a SM450-es osztály bajnokságát nagy
pontelőnnyel vezető Beno Stern (SLO, Yamaha) és Petr Vorlicek (CZ,
Suzuki), tőlük egy másodperccel lemaradva viszont
bárki beérkezhetett az SM250-SM450 kategóriák összevont
mezőnyéből, hiszen szinte az egész csapat 2 mp-en belül követte
egymást. Vasárnap reggel a rajtfelállást eldöntő mért edzés négy
legjobbjának szóló Super Pole-ra nem meglepő hát, hogy a szlovén és a
cseh versenyző jutott be, mellettük pedig az addig is épphogy harmadik
Dejan Opet (CRO, Yamaha).
Az igazi váratlan eredmény az olasz Riccardo Peronié volt: váratlanul
esett be a legutolsó pillanatban a gépátvételre (határátlépési
gondokkal küszködtek, nem hoztak magukkal útlevelet), és
a mért edzés utolsó körében 250-es Husqvarnájával a 4. legjobb
köridőt motorozta, elorozva ezzel Kökényesi Györgytől (Yamaha) az
addig birtokolt leggyorsabb 250-es címet. A pole pozíció végül
Vorliceknek járt, aki a kanyarokban szikrázva dörgölte oda mindenki
orra alá, hogy ebben a fordulóban ő lesz a legjobb. Hogy kicsit előre
szaladjak, később mindkét futamban rajt-cél győzelmet aratott.
A negyed kettőkor kezdődő első futamra már elviselhetetlen volt a
hőség. A legkeményebb gumi is odaragadt az aszfalthoz, amíg a
rajtrácson álltak a motorok. A rajt pillanata a mondóka után szabadon a
"kiugrott a gombóc a fazékból" sorral írható le, az 5.
rajtkockán álló Jernej Gomboc (SLO, Yamaha) beugrása miatt, majd utána
a mezőny motorostul. Vorlicek fordult elsőnek, mögötte Stern, Opet és
Peroni, de a cseh versenyző magabiztosan tartotta pozícióját és
méterről méterre növelte előnyét. A futamgyőzelmét övező kételyek elég
gyorsan szertefoszlottak, amikor rögtön az első körben Beno Stern
ottfelejtette magát az off-road porába bukva, Vorlicek pedig a zavarban
ügyesen előremanőverező Malcolm Schneider (A, KTM) előtt bő 100
méternyi előnnyel csúsztatott a célegyenes végén lévő kanyarban.
Schneider viszont odaérve ugyanezt a mutatványt a fűszegélyen fekve
fejezte be.
Stern nem hagyta elúszni a dobogós helyezést, néhány körön belül
visszaelőzött a második helyre, de Vorliceket már nem volt esélye
utolérni.
A bárki lehet harmadik állapotot a bulgár Kalin Kulev (KTM) oldotta
meg, aki elől a rajt után hullottak ki az ellenfelek, és csak
stabilan tartotta magát a kockás zászlóig. Mögötte a futam első
250-ese, Peroni, aki csak jókor volt jó helyen a leintésnél, mert
előtte szinte minden körben Kiskökénnyel és a 450-esekkel küzdött. A
kiugró Gombocot végül kizárták, mert nem teljesítette a Stop&Go
büntetését.
A SM250-450 második futamának rajtja hasonló volt az elsőjéhez:
Vorlicek meglógott, utána Opet, Stern és a szintén jó rajtot vevő
Peroni, míg Kiskökénynek ismét nem sikerült túl fényesen a start, újra
a tömeg közepéből kezdhetett felmászni a 250-es osztály 25 pontjáért.
Ám
Vorlicek legnagyobb bánatára az élbolyból nem bukott ki senki az
elején, és a szlovén alattomosan ragadt rá, ahogy igyekezett volna
előnyt szerezni. Szinte ugyanaz a játék zajlott le, csak kevésbé nedves
és sáros körülmények között, mint itt tavaly. A bajnoki címre esélyes
két versenyző messze elszökött a mezőnytől és test-test elleni harcot
vívtak 15 körön keresztül az elsőségért.
Többnyire Vorlicek vezetett, mert sehol nem hagyta bebújni Sternt, de
amint egy pillanatra elbizonytalanodott az off-roadon, máris ott volt
mellette-előtte a yamahás, de csak néhány kanyarig, mert a cseh nem
hagyta magát egyszerűen kiszorítani, ő befúrta magát bármilyen kicsi
résen és Stern nézhette megint közelről a Suzuki két kipufogóját. A
befutó a Vorlicek, Stern, Opet sorrend lett. Abszolútban negyedik
Peroni, ötödik Kökényesi, de ez volt a másik dráma a pályán, mert
Kiskökény ugyan felküzdötte magát az olasz mögé, de rendre elesett,
amikor a nyomába ért. Nem baj, van még idő - gondoltuk a pálya
szélén, de az utolsó körben csak Kiskökény tudja mért, nem előzte meg
egy-egy kanyarban a kis olaszt. Már az off-roadon jártak, az ugratókon
egymás füle mellett repültek, és jött az utolsó éles kanyar ki a
terepről az aszfaltra, a kockás zászló csak rájuk várt feszülten,
Kiskökény beszúrt Peroni mellé, már szinte meg volt az előzés, de
egyszer csak keresztben volt Kökényesi előtt az olasz Husqvarnája.
Gyuri rászorult a pályát szegélyező gumikra és elcsúszott.
A bajnokság jelenlegi állása szerint SM250-ben az első három helyezett
- Peroni, Kökényesi, Vodochodsky (CZ, TM) - nagyjából 20-20 pont
eltéréssel követi egymást stabilan. Az SM450 osztályban az első kettő -
Stern és Vorlicek - több mint 75 ponttal húzott el a többi
résztvevőtől, de
utánuk 10 ponton belül tanyáznak négyen is a sorban - Rossle (D,
Beta), Schneider, Gomboc és Havel (CZ, Suzuki) -, tehát itt még a
legnagyobb jóindulattal sem mondható biztosnak semmi.
A rendkívüli izgalmakban gazdag és látványos supermoto futamokat a
társ-rendezvény, a Superquad Európa-bajnokság harmadik fordulója
árnyékolta be. A szombaton még kilenc nagyszerű indulót számláló
quados mezőny vasárnapra rejtélyes okokból kettőre (!)
fogyatkozott. A Warm Up alatt üres pálya utalhatott volna arra is,
hogy ha nem kötelező, nem süttetik magukat az aszfalton a versenyzők a
mért edzés előtt, de később is csak a két lengyel versenyző, Pawel
Sobczyk (Yamaha) és Grzegorz Czlapsky (Yamaha) gurult ki a depóból.
Pawel még konkurencia híján sem vette félvállról a rajtfelállásért
folyó harcot, és kedvtelésből futott egy, még a motorosok élmezőnyébe
is beillő kört. Az idősebb Czlapsky pedig kényelmesen elfoglalhatta a
második rajtkockát, de mögöttük senki sehol.
A radikális létszámcsökkenés oka a szombati kvalifikációs edzésen
keresendő, amelyen az EB-re nevezett
Somfai Mátyás (BM) és Bazsó Attila (Yamaha) helyett az őket
meglátogató szurkolóik, Bucsi Attila és Tóth Demeter vett részt a
versenygépekkel. Elmondásuk szerint az EB-n induló versenyzők
alkatrészért Magyarországra távoztak, de nem akartak a kvalifikációból
kimaradni, ezért idén az EB-n ugyan nem résztvevő, de a magyar
bajnokságból jól ismert társaik ültek helyettük a versenyre átvett
quadokra, hogy fussanak nekik minősítést.
Az eseményen dolgozó bíróknak és felügyelőknek feltűnt a
versenyzőkön történt változás.
A nemzetközi zsűri mély megdöbbenéssel és értetlenül állt az eset
előtt, hogy működőképes géppel és egészséges versenyzővel miért
kellett ilyen, a világ bármelyik sportágának szabályaiba rémesen
ütköző, akár csalásnak minősülő tettet elkövetni. A kis létszámra való
tekintettel, ha nem vesznek részt a kvalifikáción, akkor sem zárták
volna ki őket, a rajtfelállást pedig csak a másnapi mért edzés adta. A
zsűri a lehető legenyhébb büntetésként a két "versenyző" kvalifikációs
idejének elvételéről és versenyből való kizárásáról döntött.
A döntést a magyar versenyzők meglepődve (?) fogadták, és
ultimátumként adták a zsűri tudomására,
ha nem engedi rajthoz állni Somfait és Bazsót, úgy mind a hét magyar
quados kiszáll a versenyből. Hát, így is lett_ Ezek után ítélje meg
mindenki maga, hogy a bajtársiasság, a versenyszellem, a sportszerűség,
a bajnoki címért folyó harcba befektetett hatalmas energiák milyen
elegye hozta ki ezt az eredményt. A kvalifikáció alapján toronymagasan
Sobczyk tűnt a legjobbnak: majd' egy másodperccel volt gyorsabb a
második legjobb Farkas Tamásnál (RST) és az őt szorosan követő Vekedel
Gábornál (RST). Utánuk nagyjából egy csomóban Bedő Tamás (Honda), Ruzsa
Gábor (Yamaha) és Bedő Tibor (Yamaha) körözött, és csak mögöttük
Czlapsky.
Vasárnap reggel a lengyelek valahogy nem kaptak a szívükhöz a
magyarok disszidálásán. Ennyire eredményesen még sosem utaztak 2200
km-t oda-vissza egy versenyre, hogy 50 és 44 Európa-bajnoki pontot
különösebb fáradtság nélkül gyűjtsenek be. Pawel így 70 ponttal vezeti
a bajnokságot, Czlapsky pedig a lista végéről rögtön a második helyre
ugrott, 10 ponttal beelőzve Somfait.
A kihagyott fordulóval a Bedő testvérek, Farkas Tamás és Vekedel
Gábor is maximum a harmadik helyért versenghet a hátralévő három
forduló során. Arról nem is beszélve, hogy a személycserében
érintettek egyébként licenc-szel rendelkező versenyzők, aktív
résztvevői a magyar supermoto bajnokságnak, és mint ilyenek mind a
négyen számíthatnak ennek a buta ötletnek a következményeire, ami erős
kihatással lesz a hazai bajnokságban való szereplésükre: Somfai
jelenleg vezet az SQ1 kategóriában, Tóth Deme épphogy csak második
SQ2-ben.
A legközelebbi magyar vonatkozású supermoto esemény helyszíne ismét
a szerbiai gokartpálya lesz. Július 9-én a magyar országos
bajnokság negyedik fordulója és 2006. második Alpok-Adria fordulója
kerül itt megrendezésre. Az egyéni supermoto Európa-bajnokság most
szeptemberig pihen, de csak ez az esemény, mert augusztus 5-6-án
Bulgáriában, a tavaly már megismert pleveni repülőtér betonján zajlik a
minden évben kiemelkedő rendezvénynek számító csapat-EB a háromfős
nemzeti csapatok között. A hétvége rangját emelendő a Superquad EB
következő találkozója társrendezvényként csatlakozik majd a kétkerekűek
csapat-bajnokságához.
További cikkeink
