Hogy kezdjem? Azzal, hogy akarom, és bármelyik olvasóm fél karját odaadnám ezért? Akár így is, hisz igaz, percek óta vakarom magam össze, fejemben a múlt dobozvázas koncepciói kavarodnak a jövővel, a technicizmus robotizált foszlányai a zen buddhizmus minimalizmusával.

Hogy kezdjem? Azzal, hogy akarom, és bármelyik olvasóm fél karját
odaadnám ezért? Akár így is, hisz igaz, percek óta vakarom magam össze,
fejemben a múlt dobozvázas koncepciói kavarodnak a jövővel, a
technicizmus robotizált foszlányai a zen buddhizmus minimalizmusával.
Jelentem: végem. ide vele!

A
NONOBJECT stúdió n
UCLEUS projektje még
sosem látott koncepciója a motoriparnak. Egy könnyű rúgással csinálja
ki az elmúlt évszázad minden formai nyűgjét. Immár a múlt koszcsíkjának
látszik a váz, a tank, az ülés idáig erőltetett összhangja. Egy lágy
vízió hányja odébb mindezt: a nUCLEUS egy új korszakot nyit a
formatervezésben. Az eddig megismerthez való köze kimerül a két kerék
alkalmazásában: az elektromos meghajtás és a kortalanság esszenciális
formája a jövő ígérete. Mintha egy hagyományos motor szállítódoboza
volna – a két finoman hajlított lap a váz maga, közte mindennel, ami
szükséges. Az egyelőre számítógépes modell szintjén mozgó motor
sallangmentes, funkcionalista jövőt vetít elő, mégsem ingerszegény: a
nagy szabad felületek bármilyen designt vagy festést megengednének.

Őszintén remélem, hogy a NONOBJECT nUCLEUS nem marad puszta
vízió, szeretnék hinni benne, hogy a jövő felé kétségbeesve utat kereső
motoripar hozzám hasonlóan megoldást lát ebben a zseniális tervben.










