Használtteszt: Mercedes-Benz GLC 250 d 4matic - 2017.

Pontosan úgy néz ki a Mercedes GLC, ahogyan egy prémium szabadidőautónak kell, tehát olyan tökéletesen simul a márka aktuális arculatába, mint késre a vaj. Szépen lágyan hullámzanak karosszériáján a lemezek, az ezüsttel fújt duplapálcás maszkjának közepén trónol a háromágú csillag. Sokkal karakteresebb volt elődje, a szögletes vonalakból rajzolt GLK, de ez is egy gusztusos bakancs, 4,6 méteres méretben. Klassz részletei vannak, mint az ékszerszerű fényszórók vetítőlencséi vagy a gépháztető élei és az összefutó ívek az oldalán.

Kötelező elem a fényezetlen fekete műanyagba mártott bódé, ami a ballonos kerekekkel együtt tényleg elhiteti, hogy bátran elgurulhatok vele a szőlőtőkékkel párhuzamos földúton. Már a neve is elmondja, hiszen a C-osztály méretre utaló betű előtt ott a GL, mint gelandewagen. 35 fokos oldaldőlést tud, de nem véletlenül használnak inkább Land Cruisereket igazán kemény körülmények között. A GLC persze, aszfaltra van, és ott szinte tökéletes is.

2015-ben a tesztautó alatt légrugós futómű volt, melynek krémességéhez nagyon ért a Mercedes, ezért tud annyira kellemes utazóautó lenni egy S 500 mellett egy akksicsomaggal terhelt hibrid E, vagy akár egy ilyen GLC is. Ez azonban nem az opciós Airmatic, hanem a sima tekercsrugós változat, aminek így is igényes, mind a négy kerék mögött soklengőkaros futóműve van. Ezzel is siklott gondtalanul a több mint 1,8 tonnás autó, de a keresztbordákon valamiért nagyon sprőden ütött fel.

2,1 literes, négyhengeres turbódízel motorja igazi sláger, hiszen az OM651-es kódú blokkot nem csak az X253-as kapta, hanem szinte minden modellben megfordult a Mercedes-Benznél, és azon kívül is. A 200-as jelzésű egy feltöltős változat 136 lovas, a 220 és 250 jelűek pedig már két turbósak. Ebben egy kisebb, nagynyomású turbó dolgozik az alacsonyabb fordulatszám tartományban, és egy nagyobb csiga kisebb nyomással feljebb, majd mindkettő, amikor a skála végén jár a tű.

Kezdetben ezeknek a motoroknak a Delphi piezo injektoraira panaszkodtak, ezek tartóssága nem ütötte meg a mércét, ezért vészüzemmódra kapcsolt az autó, vagy leállt a motor. A Mercedes visszahívási akciót is hirdetett miatta, melyben sokszázezer autó volt érintett. Szintén gyakori probléma az olajszivárgás a láncfeszítőnél, de maga a vezérműlánc is hajlamos megnyúlni.

Előfordulhat a  hűtőrendszer szivárgása, elfáradhat a DPF nyomáskülönbség-érzékelő, valamint maga a részecskeszűrő is gyakran eltömődhet, de 200 ezer kilométer felett akár össze is omolhat. Radikális kiiktatása nagyjából 150 ezer forintos megoldás, a tisztítása közel a duplája, pótlása pedig még arra is simán dob egy kettes szorzót.

Alkatrész megnevezése	Márka	Ár
Féktárcsa (első, db)	Brembo	46200
Első fékbetét szett	Febi Bilstein	12400
Lengéscsillapító (első pár)	Bilstein	129600
Lengőkar (első, alsó pár)	Lemförder	43000
Olajszűrő	Febi Bilstein	2300
Vezérműlánc készlet	Febi Bilstein	98900
Légszűrő	Meyle	13800
Pollenszűrő	Ridex	5500
Üzemanyagszűrő	Bosch	20160

204 lóerős és 500 Nm nyomatéka van a legerősebb négyhengeres dízelnek, melyhez 9 fokozatú hagyományos automata, valamint összkerékhajtás kapcsolódik a GLC 250d 4matic-ben. Ezzel 7,6 másodperc alatt gyorsul 100-ra és 220 km/óra feletti végsebessége van. Utazni kifejezetten kellemes vele, hiszen megadja az SUV-s magasan ülő pozíciót, vele együtt a biztonságérzetet, hogy ellátunk a forgalom felett. Futása, kormányzása, mintha csak új volna. A fogyasztása is egész jó, vidéki utakon autózva 7,5 l/100 km körüli átlagot hozott, de a tempomat és az autópálya kombinációja bizonyára ezen is tud még javítani. Csak erős gyorsításkor tolakodik be a kabinba a négyhengeres dízel kopácsolása, máskülönben csendes autó a GLC.

Akad benne tér bőséggel és az elektromos állítás hiányával együtt is komfortosak az állítható laphosszúságú, szövetkárpitos első ülések. Nem mellesleg remek, ötcsillagos töréstesztet produkált a GLC újonnan, minden ülésen magas fokú védelemmel, tehát az egész család nyugodtan utazhat benne. Ebben a 2017-es autóban nem volt széles képernyős fedélzeti rendszer, tapipados kezelőfelület vagy más kütyük, valamint a GLC-hez rendelhető tengernyi vezetéstámogató rendszer sem, de így is rendíthetetlennek érezni.

Egyes autók 200 ezer kilométer után még szinte frissek, de ehhez kell egy megfelelő tulajdonos is, ami láthatóan ennek a GLC 250d-nek nem adatott meg. A szépen kárpitozott, alaphelyzetben 580 literes csomagtérben minden elem karcos, az egész utasteret belengi a cigaretta szaga, aminek csalhatatlan jele a combok között kiégetett kárpit a vezetőnél. Visszataszító látvány a fényes fekete zongoralakk is egy ilyen autóban, hiszen nem csak ujjlenyomatok éktelenkednek rajta, hanem megszámlálhatatlan mennyiségű karc és száraz törlések nyomai. Az ülésfűtés ezüst gombja körüli részen szintén feltűnően a sikertelen kapcsolás nyomai.

Hiába van tele még ilyen fapados változatban is szépen kattanó, kerek szellőzőrostélyokkal, elegáns gombsorral és az Audi Q5-ösnél messze jobb minőségű plasztikokkal a beltér, ha néhány éves korára ilyen méltatlanul leélik. Két turbóval megfújt dízele is tartogat már vaskos kiadásokat így 200 ezer kilométernél. Igaz, egy BMW X3 xDrive20d-nél kevésbé tüzes. Érdekes kontrasztot mutat ez az ötküllős felniken magasodó, frissnek ható külsővel, aminek sötétített ablaka jótékonyan rejti el a GLC árnyoldalát.