Oroszlánosban is kéne

Próba: Peugeot Partner - 2008

2008. május 22., csütörtök 00:07
A Partner levedlette korábbi szürke haszonjármű-bőrét, és immár tündöklő személyautó-ruhában pompázik. A csodás átváltozás varázsát második alkalommal is öröm volt átélni.

Most, kicsivel a tesztvezetés után úgy érzem magam, mintha ikerpárral randevúztam volna valami régi francia tévés komédiában. Még épp csak kisimult bőrömből az új Citroen Berlingo kárpitjának mintája (amit hétfőn vezettem Párizs környékén), máris belenyomódott a Peugeot Partneré. Ugyanaz az autó, ugyanaz a motor, csak ez egy centivel magasabb, mint testvére.

No nem mindegyik Partner tornyosul a Berlingók fölé, a két autó minden mérete, paramétere azonos, csak emblémáikban különböznek. Egyszerűen csak ezt az Outdoor fantázianevű kivitelt kértem el a tesztautó-osztáson, mert ilyet Berlingóban nem vezettem.

Ugyanolyan, mint a kisebb, csak kicsit még jobb. A magasabb futóművel az ál-terepes Partner még finomabban nyeli az úthibákat, ugyanakkor semmit nem veszít stabilitásából. Ha vennék, ilyet vennék. Három különálló hátsó üléssel, 110 lóerős dízellel. Peugeot-t, vagy Citroent: mindegy, amelyik olcsóbb.

Mellesleg a Partner, és persze a Berlingo alatt a C4 Picasso futóműve van, a körülmény jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a sajtóanyagot olvasva immár nem tudtam hangosan derülni azokon a megjegyzéseken, amik az autót úgy emlegetik, mint személyautós kényelmű járművet. Akár a Berlingo soküléses változatai, a Partner Tepee családja is személyautó. Nem olyan, nem ahhoz képest, nem hatalmas, praktikus beltere ellenére, hanem egyáltalán.

A Peugeot immár minden méretben Tepee-ként hivatkozik haszonjármű-családjaiból származó, de személyszállításra átalakított járműveire. Van Bipper Tepee, Partner Tepee, meg persze Expert Tepee , amit már megénekeltünk pár hónapja. A tipi az észek-amerikai indiánok hagyományos sátra, volt is belőle pár a Partner bemutatóján.

A sajtótájékoztatón elmondtak mindent, amit a múltkor a Berlingo sajtótájékoztatóján hallhattunk pár országgal odébb. Alapáron egy tolóajtó, 1/3-2/3-os hátsó ülések, felnyíló hátsó ajtó. Felárért aszimmetrikus, oldalra nyíló hátsó ajtók, kereszttartók a beltérben a plafon alatt a nagy fejtér kihasználására, három külön ülés hátul. Ha mindent kiveszünk, három köbméteres a raktér. És a Partnerben is ugyanott vannak ugyanazok az okos rekeszek, dobozok, trükkök, ahol a Berlingóban. A legnagyobb különbség, hogy a Modutop nevű polcos, tetőablakos plafont a Peugeot-nál Zenithnek hívják.

Ja, és a Peugeot-t nem árulják az 1,6-os dízelmotor leggyengébb, 75 lóerős változatával. Csak 1,6-os, 90, vagy 110 lovas benzinmotor, és ugyanekkora, szintén 90 vagy 110 lovas HDI van.

Rákérdeztem, lesz-e hétüléses változat valaha, illetve tervezi-e a Peugeot, hogy a hosszú tengelytávú Partnerből is készít személyautót valamikor. A válasz nem egészen ugyanaz volt, mint amit a Citroen adott a Berlingo bemutatóján. A Peugeot ugyanis azt mondta, lehet. A Citroen meg hogy nem, mert a hosszú kasztni megtörni a személy-Berlingo stílusát. A Peugeot hozzáállása nekem szimpatikusabb: egy hosszabb, hétszékes Partnernél kevés jobb, praktikusabb józan árfekvésű családi autót tudnék elképzelni három-négy-öt gyerek mellé.

Kezdek undorodni magamtól, hogy már megint csak ömlengek erről az autóról, ideje bele is rúgni valamibe. Mondjuk egy igazi személyautóba, a Citroen C4 Pallasba . A bemutatóra ugyanis egy konkurens magazin agyonhajszolt munkatársa nem Partnerrel jött, hanem egy ilyen C4 tesztautóval, mert így még azt is le tudta fotózni egy füst alatt. Viszont így nem vezette a Partnert. Azaz nem vezette volna, ha fel nem ajánlom neki, hogy jöjjön vissza Pestre az én tesztautómmal, én meg hazajövök a Citroennel. Nekem is megérte a bolt, értékes tapasztalatot szerezhettem.

A bőrüléses, fullos, hazai viszonylatban akár "elegáns limuzin"-ként aposztrofálható termék, mellesleg szintén a PSA konszern terméke ugyanis minden tekintetben rosszabb, kényelmetlenebb, mint a Partner. Rossz üléspozíció, szűk kabin, fullasztó klíma, a legrosszabb szellőzés, amit négy keréken valaha tapasztaltam. Fahangú audiorendszer, semmivel sem meggyőzőbb dinamika és stabilitás, mint a Partnerben/Berlingóban.

Ráadásul 5,67 millió forintba kerül. A legdrágább Partner ugyanezzel a 110 lovas, 1,6 literes dízelmotorral meg 5,14-be, a legdrágább Berlingo is kábé ennyi a Citroen automatikus félmillás kedvezményével. És ez már az emelt hasmagasságú verzió. De nem csak a C4-hez képest kívánatosabb jelenség az új Partner.

A legolcsóbb Partner Tepee 3,64 millió forintba kerül, klíma nélkül, egy tolóajtóval. Egy épeszűen felszerelt 90 lóerős dízel Premium 4,54 milla. A legolcsóbb Opel Astra kombi 3,919 millió, a legolcsóbb dízel 4,453. Csak úgy mondom.

Aki kényelmes, praktikus családi autót keres, immár nem intézheti el egy kézlegyintéssel a kis furgonokból evolválódott tolóajtósokat, mondván, nem elég kényelmesek. A PSA konszern ugyanis állva hagyta a kategóriát, amikor elkészítette a Berlingót és a Partnert, azzal a szemlélettel, hogy nem krumpliszállító autót tervezünk, amiben embereket is lehet éppen vinni, hanem személyautót, amiben lehet krumplit is szállítani.

A gyári reklámkatalógusokban a puttonyos Citroenben, Peugeot-ban vigyorgó reklámcsalád öröme korántsem olyan álságos, mint a korábbi generációknál volt. Nem hiszik? Aszongyák, megvett kilóra a PSA? Úgy vélik, akkor is inkább egy Golf kombi, vagy egy Mégane Scénic, mint ezek? Drágábban ugyan, de mégiscsak? Ahogy gondolják, de azért csak próbálják ki ezeket az autókat, mielőtt leadják a megrendelést egy új családi öszvérre!