Szupererős Saab Turbo, ványadtaknak

2008.02.27. 13:49

Adatlap Saab 9-3 Turbo X - 2008

  • 2792 cm3-es,V 6 hengeres benzines
  • 280 LE @ 5500 rpm
  • 400 Nm @ 2150 rpm
  • 6 seb. kézi
  • Gyorsulás 0-100 km/h-ra:
    5.9 másodperc
  • Végsebesség:
    250 km/h
  • Kombinált fogyasztás:
    10.8 l/100km
  • Városi fogyasztás:
    0.0 l/100km
  • Országúti fogyasztás:
    0.0 l/100km
Végre kipróbálhatnának valami malomkeréknél kisebb kormányt is a Saabnál. A 9-3-as XWD verzióinál ugyanis a troll tervezőknek végre sikerült sebészi úton eltávolítaniuk az eddig szériában beépített birkózógépet.

Emlékeznek, milyenek voltak a nyolcvanas évek tuning- Zsigái? A telepi hackerek a szimpla-, illetve dupla-Koppány kipufogók felhelyezésénél egyazon lendülettel kidobták a BA3-feliratos kormányt, és kis átmérőjű Start-boltossal tették borzalmassá az eleve szörnyű nehéz kormányzást. A fizika törvényeit nem lehet áthágni, ha kisebb az erőkar, nagyobb erő kell a mozdításához. Nem csoda, ha az összes vadzsigulis aranyeret kapott a parkolással járó küzdelmektől.

Ám a Saab luxusautó – az ára oda pozicionálja – emiatt pedig az összes modelljéhez alapáron jár a kormányszervo. Akkor minek a hatalmas kormány? Mert a Saabok elsőkerék-hajtásosak. A turbós verziók pedig felettébb erősek is. Márpedig az elsőkerék-hajtás és a nagy erő kombinációja az álmoskönyv szerint borzalmas hajtási befolyásokhoz vezet. Értsd: gyorsításkor a kocsi minduntalan ki akarja csavarni a vezető kezéből a kormányt. Ez az, amin a Saab eddig nem tudott úrrá lenni, ezért figyelmességből nem valami szupererős szervóval, hanem óriási volánnal próbálta elviselhetővé tenni a helyzetet.

De megtört a jég. A 9-3-as XWD verziói már semmit nem tépnek ki az ember kezéből. Pláne nem a kormányt, ami mégis sombrero-méretű maradt bennük, pedig most már elég lenne egy Herendi csészealátét is. Vajon elfogyott a fejlesztési pénz?

Ezek az XWD-k megnyitják a turbó-Saab tulajdonlási lehetőségét a legványadtabb konditerem-kerülők számára is. No nem mert a motorjuk gyenge, és már csak böködni bírja a volánt. Az XWD-rendszer ugyanis a 9-3 Aero Sporthoz és SportCombihoz rendelhető, ezek XWD-ként 280 lóerős, V6-os turbók. Sőt, a 9-3-asnak mostantól készül egy 2000 darabos szériája is, szintén 280 lóerős motorral, Turbo X néven. Abban alapáras az XWD-rendszer. Nem itt van a probléma megoldása.

Az XWD egy új összkerék-hajtás neve, ez a trollhättani titkos fegyver. Az ilyennel szerelt autókban a motor továbbra is elöl, keresztben figyel, de a hátsó kerekekhez is vezet kardántengely. Ott, a hátsó tengelynél pedig egy Haldex-kuplung dönti el, mennyi nyomatékot engedjen a második tengelyre, mennyit az elsőre. Eddig ez semmi, sok autóban tudunk ilyen összkerék-hajtásról, jellemzően a VW-konszern modelljeiben. Jól működik, az igényesebbek közé tartozik. A Saab-féle XWD viszont további, akár két ügyes trükköt is tartalmaz, s ezek szofisztikáltabb rendszert adnak. Akit érdekel a gépészet és a hajtás-elmélet, lapozza fel keretesünket a következő oldalon.

Maradjunk azért még egy pillanatra az elméletnél, csak aztán jöjjön a vezetés: az XWD-s autók hátul szintszabályzással, teljesen áthangolt futóművel készülnek, de a kormányzást is áthangolják bennük. Nem azért, hogy sportosabbak legyenek, hanem mert végre lehetővé teszik a fejlesztések.

Talán nem a Corvette-tel kellett volna először köröznöm a Paul Ricard versenypályán – oly sok élvezetes autóbemutató színhelyén – hanem a Saabbal. Ilyen felütés után kifejezetten spongyának éreztem a futóművet, pedig az saabos mércével agyontuningoltnak volt mondható. A karosszéria dőlt, a kormány tétován üzengetett az első kerekeknek, erősebb kanyarban a radírozás sem volt idegen az első kerekektől. De tény, hogy az ESP tipikus kattogása, a frusztráló, váratlan lassulások elmaradtak a fordulókban. Ha igazi elemében, a lappföldi jégen nem is próbálhattam ki, az XWD-hatást a versenypályán is éreztem.

Hadd védjem a Saabot. Egy: a Corvette, amit előtte vezettem, bő 400 lóerős sportkocsi, a hagyományos személyautókhoz képest gyilkosan jó futóművel. Kettő: versenypályára menni személyautóval körülbelül olyannyira helyénvaló dolog, mint vizes zsömlét keresni a belvárosi bioboltban. Egy utcai autó a pályán mindig tétova, mindig bizonytalan, szörnyűnek tűnnek a fékei, és rettenetesen gyenge.

Tudják mit? Mi az új, korlátozott szériás, 280 lóerős Turbo X-szel nyomtuk, és egyáltalán nem tűnt gyengének. Hogy is lett volna, hiszen ennél erősebb utcai autót a Saab még soha nem készített. Az a motor egy csoda, lóerőinek és newtonmétereinek hullámain szörfözni lehet. A hang fenomenális – megvan a V6-os moraj, meg a turbós suhogás is –, a fékek sem rosszak. És az a motor… Nem győzöm ismételni, egyszerűen fantasztikus, de tényleg. Olyan erős, hogy önmagában indokot ad az összkerék-hajtásra: ha csak az első kerekek húznának, lenne gyorsítás, aminél váratlanul letépné az autó elejét, aztán a maradékkal lehetne Herbie stílusban tovább ügyeskedni az M7-esen.

Ami pocsék, az a kézi váltó – emlékeim szerint ennél az Opel Vectra eredetije is pontosabb. A Saab 9-3 Turbo X-et tehát automatával kell megvenni. Az, ha kicsit tétován is, de szépen kapcsol, nem rabolja nagyon a motor erejét – vagy ha igen, van honnan – és általában véve is jól illik a Saab krúzolós hangulatához.

AKI LAPOZ, MEGTUDJA, MITŐL OLYAN ÜGYES A SAAB-FÉLE XWD. AKI NEM, HÁT NEM. EGYES KÖRÖKBEN A TUDATLANSÁG IS ERÉNY.