Takarékosság? Valóban nem eszik sokat, kíméletesen simán öt liter alatt tartható a fogyasztás, és hajtva is igen nehéz hat fölé vinni. Sokat autópályázó benzines Wagon-R-tulajoknak ezek igen szép számok, de nem jobbak, mint a többi hasonló méretű és teljesítményű korszerű dízeléi.

Teljesítmény? A 90 lovas dízel biztosan fenomenális élményt nyújtana, ha a régi nyolcszáz kilós Swiftet kéne hajtania, de az SX4 1265 kilót nyom. És magas. Városban nem rossz az autó dinamikája, de autópályán meglepően hamar elbizonytalanodik szegény, 150 felett már alig-alig gyorsul.

Vezetési élmény? Műanyag, de jó fogású és szép a kormány. A váltó pontos és könnyű, az SX4 futóműve egész jó, kifejezetten feszes, fickós, kiszámítható. Csodálatos, megbecsülendő dolog a mai lefulladós világban: a motor alul is életképes, nem tehetetlen a nyomatékgörbe első negyedében. Viszont hangos és vibrál. Az autóban minden tapintható alkatrészen megszámlálható a motor pulzusa, remeg a kormány, a műszerfal, a pedálok. Csak egyvalami nem rezonál - isten tudja, hogy csinálták -: a váltókar, aminek a logika szerint leginkább illenék ugrándoznia, meg se rezzen.

Megbízhatóság? A Suzuki legendásan nem romlik el, a kopó alkatrészek cseréje sem drága, hála a sok magyar beszállítónak. Viszont csak három év garanciát vállal rá a gyár.

Összességében tehát nem rossz, egyszerű városi kisautó. De ennyi pénzért??? Mondjak néhány konkrét alternatívát?

Honda Jazz, vagy akár a City. Benzinmotorral sem esznek többet, nagyságrendekkel finomabb a belső kidolgozásuk, megbízhatóságukat himnuszokban éneklik meg tulajdonosaik, és a nagyobb motorral nem mennek sokkal rosszabbul. A kis külméretek ne tévesszenek meg semmit, belül legalább olyan tágasak, és sokkal használhatóbbak, mint az SX4.

Kia Rio. Ugyanez a méret, ugyanez a hangulat. ugyanez a teljesítményszint a kisebb, de erősebb 1,5 literes, 109 lóerős dízelmotorral. Csak épp szűk egymillióval olcsóbban adják, tőlem ne kérdezzék, miért.

Sőt Kia Ceed! Sokkal nagyobb és kényelmesebb autó, egy kategóriával feljebb, hét év garanciával, 122 lóerős dízelmotorral is csak 3,99 milliótól. Csak ismétlésként: a 90 lovas, szűk SX4 4,09 millió centrálzár nélkül.

Fiat Panda Cross. Kisebb, gyengébb, nem vitás, de négyen jól elférnek benne. És nemcsak úgy néz ki, mintha összkerékhajtású lenne, hanem az is.

Ford Fusion. Ez az SX4 közvetlen kategóriatársa: magas kisautó fronthajtással. A legolcsóbb 90 lovas dízelváltozat (ugyanaz a motorja, mint az SX4-é) 4,065 a legdrágább 4,5 millió.

Renault Clio. Az Év Autója volt tavaly, de nem csak ezért lehet szeretni. Tágas, kényelmes nem-is-olyan kisautó, pörgős-húzós másfél literes dízelmotorral is olcsóbb, mint ez az SX4. 86 lóerővel 3,5, 106-tal 4,2 millió forinttól vágják hozzá az emberhez.

Na jó, asszem elég lesz. És elnézést. Autótesztjeink általában nem alternatívák miriádjainak felsorolásából szokott állni, de ez az autó annyira túlárazott, hogy nem volt más választásom.

Semmi bajom a Suzukival. Semmi bajom az SX4-gyel. Olyan volt vele járni, mintha testem kiterjesztése lett volna: kiszaladok, beugrok, megyek, megállok, bepakolok, kipakolok; semmilyen nehézséget nem jelentett a használata, egész jól ment (városban), nem sokat evett, jól szólt a rádió. Csak éppen négy egész akárhány millióért ez önmagában nem elég, ennyiért már illik, ha egy autó kényeztet, és/vagy érzelmet vált ki, és/vagy tágas, és/vagy erős. És ad valamiféle élményt. A Suzuki nem ad. Csak megy.