Teszt: Volkswagen Touareg 3.0 V6 CR TDI - 2007

Nagyarculati kérdés

2007. május 31., csütörtök 07:17
A 2-es Golfot, meg a bambaorrú Passat kombit kifejezetten szerettem, egy szép állapotú, korai Sciroccóért eladnám a konyhabútort is. A Touranért, meg a mostani 5-ös Golfért pedig csak azért nem rajongok, mert csak zsenge negyvenes vagyok, ráér az majd ötvenen túl. De a Touareg hidegen hagy. Talán most, hogy megújult, majd máshogyan lesz.

Alapvetően zavar, hogy ebben az országban mindenki mást csinál, mint amihez ért. Irgalmatlan adópénzeket elköltünk, hogy a sok polgár mind kitanuljon valami szakmát, aztán az elektroműszerész elmegy vezérigazgatónak, az egyetemi tanár felcsap benzinkutasnak, az informatikusból meg autós újságíró lesz. Beteg ez így.

Gondoltam eddig, hogy szockó hagyaték, ilyen csak nálunk, a kereslet-kínálat törvényét most tanulgató kelet-európaiaknál fordul csak elő. Egy frászt. Itt van például a Volkswagen. A név jelentése: népautó. És eddig valóban jobbnál jobb népautók kerültek ki a cég konyhájából. A Bogár persze. Meg az 1-estől 3-asig húzódó Golf-széria; mind zseniális volt. Ja, és az origami-, majd a tulokfejű Passat, mindkettő évtizedeken át a nyugdíjasok titkos tippje. Meg az ifjaknak a kiváló GTI-k, a napszámosoknak az elpusztíthatatlan Transporterek.

Akadtak mellényúlások, a 411, a K70, a 4-es Golf, meg a nemrég kimúlt szappan-Passat. De az összképet ez a pár baki alig befolyásolta. Cipőt a cipőboltból, népautót a Volkswagentől. Az örök igazságok működtek.

Aztán az ezredforduló táji recesszió miatt az európai autógyártók mind elvesztették a fejüket. A BMW megvette a Rovert, a Mercedes összebútorozott a Chryslerrel, a Volvo meg sikerei csúcsán eladta magát a Fordnak. Az általános elmebaj hullámai még az olyan langymeleg autógyártókat is utolérték, mint a Volkswagen. Nevezett először a Passatot tömte tele koreaias hatású műfa betétekkel, kínaias álkróm berakásokkal és kipróbálatlan, echt deutsch Bosch-elektronikákkal. Majd úgy döntött: egyszerre nyit két irányban, a Boss öltönyök és a sártiprás felé. Ebben eszközei: Phaeton az űberfauvé, Passat W8 egy láthatatlan vevőkörnek, és a Touareg. Gott im Himmel!

Korábban azt hittem, korunk úrhatnám polgára autóban az Audi. Hát nem. Az már olyan jó, hogy lassan tényleg elhisszük, luxusmárka. A lottóötösének nyereményét Tupperware edényekbe és szuperszéles Tensai plazmatévébe fektető menőtanonc ma a Volkswagen.

A Touareg úgy feszengett a terepjárók gyártásában tapasztalt Mercedes, Nissan, Toyota hasonló SUV-jai között, mint első generációs értelmiségi a Rotary Club díjkiosztó bálján. Nem használt neki a szappanformájú orr-rész, a bátortalan sárvédőívek, odabent a szuperműanyagok és silány plasztikfelületek véletlenszerű kombinációja, a látványos, de a tükröződések miatt sokszor leolvashatatlan műszerek. Nem szabadidő-autó lett, hanem vegyesen sikeres ötletekkel feldobott családi kombi, amit tapasztalat híján Bigfootokról vett emeléssel próbáltak dögössé tenni. De a másfél kilométernyi távolságból még szabad szemmel is jól kivehető Volkswagen-embléma azért behozott egy egészen méretes vevőkört a Touaregnek. Eddig összesen háromszázezer egyedet. Nincs ezzel baj, szerintem Tensai plazmatévéből is elfogyott legalább ennyi Európában.

Ha élőben annyira talán nem is, papíron a régi Touareg nem mutatott rosszul. Kapcsolható összkerékhajtás, zárható központi osztómű, felező, felárért pedig zárható hátsó diffi, 160 és 300 milliméteres hasmagasság között emelhető és keményíthető futómű. De mivel az extrákat drágán mérték, és azokból a külvilág úgyse látott semmit, inkább az alapkivitel lett népszerű. Sajnos, még úgy sem mérték valami hűdeolcsón.

A valóságban az alap-Touareg nem volt jó autó, ezt a Népítéletben szereplő vegyes vélemények is igazolják. Állítható légrugózás nélkül az első futómű különféle alkatrészei könnyen fennakadtak a nagyobbacska köveken, a hátsó meg összeturmixolta a bennülők lelkét a veséjükkel, a lépükkel, a tüdejükkel, úgy rázott. És alaposan zörgött is. Az ülései rövidek voltak, buta szögben álló kormányát sehogyan sem lehetett jól beállítani, aki még régebben szolgált a seregben, talán emlékszik a pózra a Csepel teherautóból .

Aztán menet közben sokat finomítottak rajta, és egyre jobb lett. Még a nagy modellfrissítés előtt kapott egy igazán kiváló, háromliteres, hathengeres dízelt, most meg hatalmas krómpacákat ejtettek az orrára, amivel egyszeriben eljutottak a Passat arcához. A rugózással is csinálhattak valamit. Amikor a tesztautóval megtettem vele az első métereket, vártam az ütéseket, a vibrációt, feleslegesen. Azt hittem, végül mégis a drága, légrugózásos változatot adták tesztelni, nem az alapot. Ezért lepillantottam a váltókar mellé. Ott meg csak a terepváltó tekerőgombját találtam, a májer-Touaregek futóműállítója hiányzott.

Tehát akkor mégis ki lehetett hozni normális komfortot a tekercsrugókból is, nem tudom, miért vártak vele eddig. Mindenesetre a régi Touareg legfőbb hibáját ezzel agyonütötték. Egy másik kellemetlenségnek is nyoma veszett - ez a műkróm-pofájú 2007-es már nem zörög. Kicsit sem, pedig a bőr nyiszorgását elnéztük volna neki. És a V6-os, közös nyomócsöves, 225 lóerős dízel még mindig ott van a szeren.

Mert hiába (egy hétvégi bevásárlás híján) 2,5 tonna a Touareg tömege, a hathengeres ezt észre sem veszi. Amiatt is kalapot emelhetünk előtte, hogy olyan igazán szép, németesen kerek számokat produkál a hatgangos, kézzel is kapcsolgatható automatával. A nyomatéka 500 newtonméter, 0-100-ra 9,9 (azaz tíz) másodperc alatt gyorsul, és épp megfutja a 200-at (oké, 201 km/h a végsebessége, de akkor is, majdnem kerek). Mindezt dráma nélkül, rotyogó felsőbbrendűséggel, ahogy egy magára adó SUV-nak illik.

Az ülések azonban még mindig rövidek, különösen a hátsók, amelyeknél egy ügyesen megfaragott felvidéki lóca is komfortosabb. A hipermodern német konyhák otthonosságát sugárzó, csupa alu(utánzat), feszes bőr, fekete műanyag beltér pedig kicsit nyomasztó az én balkáni lelkivilágomnak, pláne, hogy a műszerfal formájáról tényleg csak a konyhapult jut eszembe, semmi más. A lilásan tükröződő síküvegektől meg elsőre fel sem tűnik, hogy a multifunkcionális kijelző is új. Hát persze.

De a váltó finoman, elfogadható virgoncsággal kapcsol, a motor megnyugtatóan morajlik, a klímaberendezés pedig egészen pazar, ugyanis nemcsak a hőmérséklet szabályozható rajta oldalanként, hanem a fújás erőssége is. Ilyen apró dolgokon érhető tetten a gondosan odafigyelő, népautós múlt.

Aztán ebben lehet már távolságtartós sebességtartó automatika is, mint a nagyokban, amely ha kell, akár állóra is fékezi az autót. Majd állunk tovább eshet Kína irányában, mert az új a Touareg-szériában mutatták be a világ első, terepezéshez igazított blokkolásgátlóját, az ABSPlust, amely laza felületen akár húsz százalékkal csökkenti a fékutat. Aki akarja, mérje meg colstokkal, a lusta többség jobban teszi, ha elhiszi.

Meg tettek bele az aktív lengéscsillapítókkal karöltve dolgozó borulásgátlást is. A tükör holtterében érkező autókra pedig ugyanúgy a külső visszapillantókba épített villogó hívja fel a figyelmet, mint a Volvókban manapság. Jegyezzék meg, amit a svédek BLIS-nek hívnak, az a Volkswagennél SSLCA. Mennyire germán. És a Touareg hifije is Dynaudio (dán), akárcsak a Volvóé.

Kár tagadni, az új make-uppal már valóban majdnem ott van a topon a Touareg, annyira biztosan macho, mint a Porsche Cayenne . Hátulról is jól mutatnak a sötét burák, a rugózás puhításával és a zajok megszüntetésével pedig sikerült kihúzni a kígyó méregfogát. De azért eszembe nem jutna egy BMW X5, vagy egy Mercedes ML helyett ilyet választani. Pedig annyiba kerül.

Most kezdje mindenki morzsolni a rózsafüzért, és halkan mormolja: tizennégymillió ötszázharmincnyolcezer-nyolcszáz forint, tizennégymillió ötszázharmincnyolcezer-nyolcszáz forint, tizennégymillió ötszázharmincnyolcezer-nyolcszáz forint.... Ez a 3.0 V6 CR TDI Touareg ára alapáron, extrák nélkül. Egy Volkswagené. Ha nem értik, akkor máshogy mondom: egy NÉPAUTÓÉ!

Volkswagen Touareg 2007 V6 Cr Tdi Volkswagen Touareg 2007 V6 Cr Tdi

A Totalcar értékelése:

A legzavaróbb hibáit megszüntették: komfortos, nem zörög, a dízelmotor mintaszerû, kezd SUV-nak látszani. De azért van elég baja: ülések, a belsõ stílus, a kormány helyzete és érzékenysége. No meg az ár.

Népítélet:

  • Kényelem
  • Teljesítmény
  • Megbízhatóság
  • Szerviztapasztalat
  • Fenntartási költség
  • Ennyire szerette

Címkék:


h i r d e t é s

Totalcar Magazine

The land of no driving tests
Bali is far away, but we'll attempt the impossible and try to give you a glimpse of this magnificent world with these photographs.