Ahogy itt élek a Földön, az úgynevezett emberiség tagjaként, újra és újra meglepődök azon, hogy mindig lehet kijjebb és kijjebb tolni a pofátlanság határát. Winkler épp most dolgozta fel, milyen érdekes paradoxon is a humánus libatömés intézménye, erre itt van nekünk a környezetbarát Forma 1.
A fent ábrázolt urak arra büszkék, hogy a világ talán legkörnyezetszennyezőbb technikai sportjában a hétvégén Japánban a Bridgestone gumikba öntött zöld csíkokkal végre elmondhatják, mennyire fontos is nekik a jövő, meg az esőerdők, meg a bálnák.
Gyönyörű kezdeményezés. Igaz, ha sikerülne belefoglalni a Formula 1-be, vagyis az első számú, legnépszerűbb, legismertebb autóverseny-sorozat technikai szabályzatába, hogy az egyszemélyes, lapos, ezerlóerős szörnyek a nagyjából százon-százas fogyasztás helyett mondjuk kénytelenek legyenek elmenni százon ötven liter üzemanyaggal, netán hogy ne is használhassanak többé kőolajszármazékot, csak alternatív üzemanyagokat, az valami lenne. (És ettől a versenyek még nem lennének kevésbé érdekesek.)
De egy ilyen zöld gumicsík a negyvenpercenként elkopó, vagyis a levegőt szennyező porrá, füstté, korommá omló hordónyi gumiabroncsok futófelületén inkább csak gusztustalan PR-fogás. Hogy ismondta Winkler? Tömjék a libát, csak ne viccelődjenek? Hát akkor a FIA is égesse a gumit, az olajat, csak ne tetszelegjen közben zöld színben. Mert visszás.
