Békés, boldog karácsonyt mindenkinek!

2009.12.24. 09:39
127 hozzászólás

böjt: a mértékletesség erényének cselekedete: tágabb értelemben
minden erkölcsi meggondolásból fakadó önmegtagadás,
főként az érzéki élvezetektől való tartózkodás;
szoros értelemben az önfenntartási ösztön megfékezése
az evésben és ivásban.


- Legyünk húsok, disznók és kampók! - mondta szinte gondolkodás nélkül Árpád.
A helyszín: Flórián udvar, harmadik hamutartó, bejárat szerint balra. Jelenlévők: Andróczi Balázs, Árpád, Bende Tibby és én. November közepe, 2009. A kérdés ott lógott a levegőben, két slukk között mondta ki valamelyikünk: mi legyen a karácsonyi fotózással?

gyv 26

- Király, - mondom én, - lógni fogunk egy páran, ketten-hárman pedig frissen leölt malacként egymáson fekszenek majd a földön. Persze egy szál pöcsben.
- Miazhogy, - válaszolta Árpád, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy szenteste egymáson fetrengő, túlsúlyos, pucér seggek lesznek a címlapunkon.

Mondanom sem kell, hogy a dohányszünet végére részletesen kidolgoztott tervvel rendelkeztünk, a kulcsfigura a lógó belekkel díszített húskampóval pózoló Angéla lett volna.

- Szép, szép, - mondta Tibby, - de mi köze a karácsonyhoz?

Paff, ebben igaza volt, na meg, akadtak páran, akik nem lelkesedtek maradéktalanul, így kicsit át kellett dolgozni a tervet, de tán jobb is így, legyen amolyan böjtös, mégis bőséges, kívánatos és kőkemény. És főleg: nevessünk rajta egy jót mi és mindenki, aki látja.

DSC 8322
...és akkor Viktor-szan mindent megértett...

Közben persze múltak a napok, néha-néha előkerült, hogy akkor, na, mi legyen a fotózással, van-e már koncepció, mikor legyen és hasonló kérdések, de maga a november és a december eleje is akkora pörgéssel járt, hogy csak az utolsó előtti hétfői értekezleten döbbentünk rá, hogy márpedig most már tényleg ideje van. Oké, enyém lett a projekt, hajrá, egy hét múlva fotózás.

Először is szólni kell Fenyő Balázsnak, hiszen egyrészt a neve is predesztinálja erre a feladatra, másrészt pedig a hagyományt folytatni kell, a karácsonyi képet ő kell, hogy készítse. Első kérdése az volt, hogy oké, de hol leszünk?
Hoppá, szerezni kéne egy vágóhidat.

Na most ez korántsem olyan egyszerű, mint leugrani a közértbe kifliért, vagy bérelni egy stúdiót, einstandolni egy termet, hiszen a vágóhíd alapvető funkciója meglehetősen messze esik attól, hogy 14 ember vicces csoportképének helyet adjon. Sőt, a vágóhíd minden, csak nem vicces.

DSC 8329
...majd Winkler-szan is csatlakozott a megvilágosodottakhoz...

A pániknak azonban esélye sem volt. Tudtam, kit kell felhívni ha vallami olyasmire van szükség, amit más nem tud szerezni. Zalkapone a mi Mr.Wolfunk.

- Szervusz öregem! Nem tudsz véletlenül valahol Pest közelében egy vágóhidat, ahol fotózhatnánk a karácsonyi képeslapot?
Más valószínűleg egy Anyáddal szórakozzá'-val letette volna, Wolf azonban nem jött zavarba.
- Feleségem családjának van egy, nem messze innen, szerintem jöhettek.
- Príma, valamelyik este elmegyünk megnézni, feltérképezni a helyet, ilyesmi.
- Oké.

Ennyi. Csodálatosan gyorsan és olajozottan képesek működni a dolgok ebben az országban, ha nincsenek meghintve bürokráciával. Ahogy megbeszéltük, úgy is lett, ezúton is óriási köszönet Zalkaponénak és a kedves rokonoknak, akikhez este hét után estünk be. Kint rettenetes hideg volt, Gyulavitéz, Tóth Zoli és Árpád érkeztek legkorábban, majd lassan befutott mindenki. A mi sofőrünk Csik volt, útközben még felvettük Wolf urat és a köpenyeket, melyekről még akkor nem tudtuk, hogy sok közük nincs a hentes szakmához.

DSC 8344
Malacka, miért lógatod az orrod?

Igaz ugyan, hogy december közepén egy hűtőházban nem túl barátságos a klíma, de a rengeteg gyönyörű kolbász, sonka, abált szalonna és disznófej, valamint a friss tepertő és lapockák már-már családias-disznótoros ünnepi hangulatot keltettek. Most szólok, hogy a bejárati tepertős láda tartalmának megdézsmálásáról semmit nem tudunk.

A háziak nagyon kedvesek és toleránsak voltak, legszívesebben az egész készletet felvásároltuk volna azonnal, a nyálunk is csak azért nem folyattuk, mert hülyén néztünk volna ki jégcsapokkal az állunkon.

Kiosztottuk a köpenyeket, szerszámokat és a következő pillanatban már sírógörcsben fetrengtünk a padlón: a köpenyek valójában csipkés, női darabok voltak. Válltöméssel! Még csak a beállást akartuk elpróbálni, de szinte lehetetlen volt, főleg, mikor Csikós sikerrel begyömöszölte magát a hátulgombolós köpenykébe, amit fénykorában egy nálánál negyven centiméterrel alacsonyabb és ugyanannyi kilóval könnyebb nővérke hordhatott. Persze sikerült elöl összegombolnia, nem is tudom, hogyan, hiszen bármelyik pillanatban apró cafatokra repedhetett volna az egész, csakúgy, mint rajtam. A többieknek jutott kötény, bár nem mondanám, hogy jól állt rajtuk, de a hatás nem maradt el.

DSC 8326
Húsok

Közben Angélánk csendben elsompolygott a mosdó felé. Egy emberként hördültünk fel, mikor előjött fekete fűzőjében, a hidegben, de a köpenyt ő sem úszta meg.

Sajnos mindannyian nem fértünk el a háta mögött így elfoglaltuk helyünket, Balázs pedig bőszen exponált. Közben permanens életveszélyben voltunk, csak később tudatosítottuk, milyen közel voltunk ahhoz, hogy töröljenek minket a cégjegyzékből.

gyv 38
Kedves importőrök, kedves partnereink, Dr.T újra rendel

Képzeljék csak el, mi lett volna, ha Csikós nem a kamerába néz és a keze megcsúszik, a fűrész belemar Gyulavitéz koponyájába, aki hirtelen a fejéhez kap, miközben a kezében lévő szalámit beleállítja Balázs Viktor jobb szemébe, aki estében megkapaszkodik Ender Babában és magával rántja őt is. Bende még láthatja, ahogy egymásra esnek, majd rémülten a torkához kap, megpróbálja elállítani a vérzést, ez a mozdulat elég ahhoz, hogy Gyulavitéz arcába akasszta a kampót, aki Csikósnak esik és ledöntik a lábáról Winklert, aki szájbaver engem a fakanállal és én ijedten kapom hátra a fejem, egyenesen Andróczi kolléga villájába majd fordulatból húzom el Tóth Zoli száján a fűrészt és Árpádot magammal rántva nekiesek a biztosítékszekrénynek minek következtében ívet húz rajtunk a háromnyolcvan, agyonütve az esetleges túlélőket, kivéve...

A füstölgő, büdös hullakupac közepén Angéla marad csak, kis baltájával és a két kolbásszal. Fenyő pedig csak exponál és exponál.

kepeslap-001

Szerencsére semmi ilyesmi nem történt, itt vagyunk, erősek vagyunk és egy irányba toljuk a  szekeret. Folyamatosan fejlődünk-javulunk, hajtunk, gürizünk és ha kell böjtölünk, hogy egy még jobb újságot kapjanak önök, akik számunkra a legfontosabbak. Szívből kívánunk békés, boldog karácsonyt minden olvasónknak!
Az önök Totalcarja.

Ha letöltené .pdf-ben, vagy egyszerűen csak kíváncsi a hátoldalára, melyből megtudhatja, ki kicsoda, kattintson ide. (2.2 Mb, ne a Download Now!-ra)

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.