Kati az úton - 2.rész
Mint már korábban írtam, három óra alvás után idegeskedve, de időben kiértünk a testvéremmel a reptérre. Izgultam, kicsit azért is, nehogy nagyobbnak tartsák a csomagomat, mert akkor pótdíjat kell fizetnem, és feladnom, pedig csak kézipoggyászt akartam vinni. Szerencsére nem volt semmi gond. Amikor lehuppantam az ablak melletti ülésre, rádöbbentem, hogy semmilyen olvasnivalóm nincs, meg egy gombostű sem fért volna a pakkba, annyira megtömtem. Például a netbookommal, amit most semmire nem tudok használni.
Egy fiatal csajszi ült le mellém és az összes kapható bulvársajtó terméket kiteregette, így volt miből választani. Ritkán jutok hozza, mert Zsolt szerint pénzt adni ezekért bűn, szerintem meg pazarlás. Most fél évig képbe kerültem celebek terén. Malmőre leszállva láttam az Insignia téligumi nyomait a főúton, meg sok sok befagyott tavat, havat a mezőkön. Kb. olyan a helyzet, mint Budapesten a felmelegedés kezdete előtt, csak sokkal tisztábbak az utak és nincs latyak.
Az egyik hőmérő 5 fokot mutatott, ez azért kedvező. Mikor megvettem a vonatjegyem, biztatónak tűnt, hogy egész éjjel megy majd, így alhatok kényelmesen a couchette-ben, ami nem kerül többe, mint az ülőhely, de sajnos 03.40-kor fel kell kelnem Sundsvallban, hogy másfél óra múlva folytathassam az utat (azt hiszem busszal) Örnsköldsvik felé. Elvileg reggel 7.55-kor érkezik meg. Most mennem kell a vonathoz, már a net is bomlik.
Bende Tibi írt sms-t az imént:
Stockholm előtt 100 km-rel elkezdett esni a hó...
Épp azon vacilláltunk, hogy esetleg ma éjjel elmegyünk Domsjőbe.
Nos, az időjárás, úgy néz ki, eldönti helyettünk, esik a hó, 80-nal lehet haladni.
Lassan járj, tovább élsz - ennyit válaszoltam neki. - omm - Uppsala kb. 350 km még.
A sztori eddig:
1.rész, 2.rész, 3.rész, 4.rész, 5.rész, 6.rész, 7.rész, 8.rész, 9. rész, 10.rész, 11.rész, 12.rész, 13.rész, 14.rész, 15.rész, 16.rész
(X) akiknek köszönhetjük:
 |
 |
 |
|
 |
 |
 |
 |
 |
|
 |
|
