Amivel megelőztük Németországot, Japánt

2010.09.30. 13:12
29 hozzászólás


Ha az állandó kiállítások kicsit túlságosan is állandóak arrafelé, azt azért mostanában megszokhattuk, hogy az ideiglenes tárlatok mindig tartogatnak meglepetést, sőt, igazi szórakozást is annak, aki a Közlekedési Múzeumba látogat.

A klasszikus NES

Ugye, alig pár hónapja indult a számítógépes játékok történetét bemutató kiállítás, amelynek ZX Spectrumait, HT-1080Z-it, Commodore PET 2001-eseit és ős-Atarijait könnyes szemmel nézik a betévedő mai negyvenesek, a régi flipperek és egyéb játéktermi game-ek láttán a ma mára már gyógyult hajdani elektronikusjáték-addiktok éreznek némi zsigeri remegést, a fiatalok pedig hűdebéna felkiáltással, a gyökerek felfedezésének finom izgalmával járják körbe a kiállítást. Az egy igen fajin része most a múzeumnak, menjenek oda, oszt' jól nézzék meg önök is.

Hátémínuszezernyolcvan zé, ahogy gimiben hívtuk ezt a szörnyet

De ennél most egy újabb, már a héten látogatható másik program következik. Közel kétszáz évvel ezelőttre kalauzol bennünket a fent leírt "Űrhódító" tárlattól épp egy falnyira eső "Mozgásban – a Hídember gépei" című, e héttől látogatható kiállítás.

A lényeg – a Gép, a Mozgás, a Működés, a Technika. Mindez ük-ük-ükapáink korából, amikor Magyarországon még történtek Nagy Dolgok. Például megépült az európai kontinens első közforgalmú vasútja, ami azért nem pont olyan volt, mint ahogy azt ma elképzeljük, sokkal inkább hasonlított a tokiói Haneda reptérre vezető Monorailre, vagy a korai német egysínű vasutakra.

Mindkét oldalon ücsöröghető

Fából épített szerkezetű, nyolc kilométeres függővasút volt ez, eredetileg kőszállításra tervezték Kőbánya és Pest között – lám, itt is igazolva látjuk, hogy a nevezetes sör, valamint a szintén a helyről elhíresült blues megszületése előtt Kőbánya még valóban az volt, ami. Röviddel 1827-es megnyitása után már nem csak köveket, hanem utasokat is szállított a magyar vasút történetének ezen első, ló vontatta járműve. A függesztett megoldást nyilván azért választották, mert az ilyen szerkezethez sokkal kevesebb földmunkára volt szükség (csak az oszlopoknál kellett ásni).

Háttérben az eredeti pálya festménye

József nádor egy nap alatt kiadta rá az építési engedélyt, sőt, Széchenyi István is a vállalat részvényesei között volt, a vasút mégis életképtelennek bizonyult. Az első, kísérleti szakasz nyolc kilométeres volt, de összesen 900 kilométeres hálózatot terveztek – ebből persze, nem lett semmi, 1828-ban a vállalkozást felszámolták, a faanyagát eladták tüzelőnek.

Lényegében olyan pánt a sín, amilyet a szekerek abroncsaihoz használtak

A Közlekedési Múzeumban most felépítették a vasút nyolc – nem kilométeres, csak méteres - teljesen működő, élethű és használható szakaszát. Fel lehet ülni, és ha viszünk magunkkal rabszolgát, aki húzza a kötelet, utazni is lehet rajta. Papa húz, zihál, a család viháncol, az élet csupa móka, kacagás.

Gőzhajó a levegőben

Ugyane kiállítás egy másik érdekessége – szintén működik – Magyarország első gőzhajójának részleges reprodukciója is. 1807-ben bocsátották vízre Amerikában a világ első gőzzel üzemelő hajóját, amit Fulton épített. Alig kellett tíz év, már Magyarországon is működött gőzhajtású hajó Carolina néven. A folyami gőzös motorja – ha szabad így nevezni – csupán 24 lóerős volt, s egy 13 méteres testet mozgatott, a leírások szerint viszonylag ügyesen. Sajnos az ígéretes próbafutamok után a Dunán már nem szuperált ennyire jól – sem vontatóként, sem átkelőhajóként nem lett eredményes. A múzeum karzatán most felépítették a gőzhajó tatját, amelyre fel lehet lépni, s onnan szemügyre vehető a gőzgép hajtórendszere, a lapátkerekek működése. Ismét valami, ami vonzóvá teszi a tárlatot.

Két lovat befogtak az istrángba, aztán már ment is a fúrógép

Aztán egy teljes, eleinte lovak, de alig két évvel később már gőzgép hajtotta gépipari műhely berendezését láthatjuk működni – van benne ős-ős kardántengely csuklóval, ami pont úgy néz ki, mint ami bármilyen mai, hátsókerekes autó hajtásában van, meg láthatóan kézzel reszelt fogaskerekek, meg szíjak, no és az egész láncolathoz kapcsolódó ősi fúrógépek, köszörűk. Mind ugyanonnan, két lóerővel működtetve. Látványos.

Kőemelő csikicsuki

Aztán a Lánchíd alapkövének 1:1-es, valósághű makettjét is megtekintheti a látogató, s eljátszhat a kivehető emelőszem trükkös csikicsukijával – fél percen belül illik rájönni, hogyan működik. Ha nekem ment…

Kiterítve, nagyban a Duna és a Tisza szabályozásának hatásait is megnézhetjük – a 19. század eleji állapotoktól a maiig átfedésbe hozhatók a térképek. Lehet ámuldozni, örülni, köpködni, ki, hogyan érez az erősen átalakított térkép láttán.

A műhely

És maga a tárlatvezetés sem semmi: akinek bluetooth-os a telefonja, az letöltheti és helyben végighallgathatja a teljes tárlatvezetési anyagot. Megjegyzés: Magyarországon először vet be intézmény ilyen szolgáltatást.

Közlek Múzeum, drukkolunk. Ha lesz még hasonlóan színvonalas, mi több, kvázi lélegzetelállító, interaktív, kipróbálható tárlat a közelmúlt nosztalgiaautóival, a százezrek által felemlegetett magyar motorkerékpár-gyártással, azt mondhatjuk – utolértük a XXI. századot múzeumilag is. A jelek biztatók, úgy látszik, történnek lassan dolgok a Városligetben, nagyon remélem, hogy fentről el is ismerik ezeket az erőfeszítéseket támogatás formájában. Mert tény, abból nagyon kevés jutott az elmúlt években.

Önök pedig, a mi olvasóink, menjenek szépen, vigyenek gyereket, hadd tanuljon. Jobban meg fog maradni neki, mint akármelyik unalmas tankönyv száraz betűi.



Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.